Az impozáns Ybl-villában, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetében került sor a Magyar Írószövetség rendezte Ady-konferenciára, amelynek előadásai a máig ható Ady-viták története mellett Ady költészetének zenei kapcsolódásaira és a modernség számos aspektusára is kitértek.

Méltó lezárása volt az Ady-évnek az az emlékest, amelyet Nagy Angéla szervezett a budapesti Király utcában, egy százhúsz éves pincében. Rengeteg fellépővel, versekkel, zenével, monodrámával idézték meg a művészek Ady szellemét.

Óriási közönség előtt tartotta meg akadémiai székfoglalóját Bollobás Enikő az MTA nagytermében. Az irodalomtudós egy ritkán elemzett alakzatot, a katakrézist járta körbe, és hozott fel bőséges szemléltetőanyagot irodalomból és társművészetekből.

Nem utópia-e vajon a közép-európaiság gondolata akár politikai, akár kulturális értelemben? Vajon meg lehet-e haladni az önelvű nemzeti irodalomkutatást, s felülírni a regionálissal? Mit kell egyáltalán összehasonlítania az összehasonlító irodalomtudománynak? Többek közt ezek a kérdések is szóba kerültek a Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle új számának bemutatóján a Kelet Kávézóban.

A Magyar PEN Club rendezvényén, jó hangulatú esten köszöntötték a kilencvenéves Görgey Gábort. A „nagy történelem” éppúgy része életművének, mint a mindennapi életünk bosszantó apróságaira felfigyelő, érzékeny írói toll alkotásai. Az író részvételével zajló esten próza, zene, videóbejátszás és beszélgetés is meggyőzte a hallgatókat: Görgey Gábor nem öregszik.

Ötvenéves az Elérhetetlen föld, a Kilencek költőcsoport legendás antológiája. A jubileumi alkalomból a Kilencek irodalomtörténeti jelentőségére emlékeztek és az ötvenéves évfordulóra kiadott antológiát mutatták be irodalomtörténészek, költők és maguk az érintettek a budapesti Polgárok Házában.

A Szabad ötletek jegyzéke József Attila legkülönösebb, legvitatottabb műve, amely sokáig meg sem jelenhetett. Most egy különleges albumban elevenedik meg a szöveg, Gaál József litográfiáival és grafikáival. Az irodalomtudomány számára is csak tapogatózva megközelíthető műről Bókay Antal irodalomtörténész, Gaál József képzőművész és Jordán Tamás színművész beszéltek.

Izgalmas kötettel jelentkezett Farkas Wellmann Endre. Cukor.baj című naplójában sorstársakhoz, „leendő” sorstársakhoz, férjekhez és feleségekhez, apákhoz, anyákhoz és gyermekeikhez szól, akik szerencsétlenségükre vagy maguk is betegek lettek, vagy családtagként érintettek ebben a bajban. A cukorbajban.

A Sziveri János Intézett irodalomtudományi estsorozatának Gilbert Edit volt a vendége. Az irodalomtörténész-kritikus-műfordító A Mester és Margaritát helyezte új megvilágításba, többek között a Gonosz és a Jó szerepének értelmezésével.

Bármilyen műfajban alkot, úgy tűnik, Muszka Sándor mindig nagy fába vágja a fejszéjét. Az irodalomkedvelők többsége Sanyi bá című humoros prózakötetére figyeltek fel, ám azóta két új, „komoly” hangvételű verseskötete is napvilágot látott. Tavaly megjelent Szégyen című könyvének bemutatóján jártunk Székelyudvarhelyen.

Az Írók Boltjában mutatták be Erős Kinga Szavakban lobog című kötetét, melyben magyar írók elevenítik fel az ötvenes években, valamint az 1956-os forradalomban szerzett élményeiket. A szerzővel Soltész Márton irodalomtörténész, a kötet szerkesztője beszélgetett.

A Magyar PEN Club az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezett november 4-én: Te pesti srác címmel Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész és Incze Gergely Katalin zongoraművész adták elő önálló estjüket, óriási sikerrel

Mezey Katalin Régi napok rendje című elbeszéléskötetéről beszélgetett a szerzővel Lázár Balázs a Magyar Napló Könyvesboltban. Az esten igazi meglepetésként hatott, hogy a költő-író fiatalkori színházi múltjára is fény derült.

Tornai József új verseskötetét mutatták be az MMA-folyóiratestek sorozat keretében. Az idén 92 éves Nemzet Művésze, Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő-író a bartóki hagyományból táplálkozó nemzedék utolsó tagja, ám, mint az esten is hallhattuk, versei mit sem veszítettek a fiatalság lendületéből.

Bollobás Enikő az Appalache-hegységben létrehozott különleges oktatási intézményről, az 1933 és 1956 között működő Black Mountain College-ról tartott előadást a Pannon Egyetemen működő Sziveri János Intézetben. Az „amerikai Bauhaus” egy kis európai sziget volt az Egyesült Állomokban, jobbnál jobb művészek és tudósok leltek itt otthonra.

A veszprémi Sziveri János Intézet előadássorozatában ezúttal Bónus Tibor, az ELTE BTK docense beszélt Kosztolányi Dezső publicisztikájáról. A vendéget az intézetet vezető Arany Zsuzsanna mutatta be a főként hallgatókból és oktatókból álló közönségnek.

A Várkert Bazárban rendezték meg a Margó Fesztivál őszi kiadását: rengeteg beszélgetés, növekvő kiadói részvétel és sokasodó külföldi vendégek teszik egyre népszerűbbé a négynapos könyves ünnepet. A szombat este – és talán az egész Margó – fénypontja Nádas Péter fellépése volt.

Peter Gehrisch német költő-író vendégeskedett Budapesten, ahol bevallása szerint a legszívesebben tartózkodik az általa ismert vagy lakott városok közül. A Magyar PEN Club estjén az író készülő regényéről beszélt a közönségnek, Bak Rita és Mandics György tolmácsolták szavait.

Még kulturális eseményeken is ritkán hallhatunk idegen ajkú nagykövetet verset mondani, hát még úgy, hogy maga is költő. A 2019-es Janus Pannonius Költészeti Díj átadásán ebben az élményben is részünk lehetett, de megnézhettük Clara Janés Nadal nagydíjas költőnő videóüzenetét, és megismerhettük a társdíjak idei nyerteseit is.