Aaron Blumm, a Biciklizéseink Török Zolival című könyv vajdasági szerzője Szegeden beszélt a nagy elődökről, polgárpukkasztásról és lokálpatriotizmusról, valamint arról, milyen politikusnak lenni.
 

Máté Angi Ez egy susogó levél című kötetének bemutatójára a hétvégén került sor a kolozsvári Gaudeamus könyvesboltban. A szerzővel és Keszeg Ágnessel, a mesekönyv illusztrátorával László Noémi beszélgetett.

Két kötettel és egy dokumentumfilmmel is megidézték a fiatalon elhunyt, legendás költő, Sziveri János emlékét a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Sziveri-díjasok antológiája és egy gyűjteményes kötet bemutatóján életre kelt a „vajdasági Villon” feledhetetlen alakja.
 

Verspróza vagy lírai novellák, retorikai szöveg vagy szépirodalom, feminizmus vagy sem – hangzott el a legutóbbi Bretter Kör meghívottjának alkotásai kapcsán.  Adorjáni Panna második lett próza kategóriában a Bretter György Irodalmi Kör és az E-MIL tehetségkutató pályázatán.

Menthetetlenül szenzibilis lények vagyunk, az mozgat meg igazán, ami érzelmeinkre is hatást gyakorol. A TAT Galériában Zalán Tibor és a TérTársulat révén olyan rendhagyó költői estnek lehettünk a tanúi, mely a hagyományos felolvasásoknál jobban felkelthette az érdeklődést a kortárs irodalom iránt.

 
Jász Attila költő, az Új Forrás főszerkesztője és Acsai Roland költő volt Turczi István vendége az idei év első Open Reading estjén.
 

Hogyan érvényesült a világban pár évtizede egy csonka családban felnőtt, tehetséges somogyi fiú? Veress Miklós József Attila-díjas költővel, műfordítóval hetvenedik születésnapja alkalmából Szakolczay Lajos irodalomtörténész beszélgetett.

Művei külföldön is tarolnak, ugyanakkor sokak szerint nem állnának meg a „lábukon” Réber László rajzai nélkül. Férje ÁVH-s volt, ő viszont rejtegette a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumból „kisöpört” munkatársát, Szabó Magdát. Ellentmondások és önmagáért beszélő siker, egy szó szerint kivételes életmű: Janikovszky Éva.
 

Lehet-e élni ideálok nélkül? Erre a kérdésre keresi a választ Henrik Ibsen Hedda Gabler című drámája, amelynek premierjére nemrég került sor a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Andrei Şerban, az előadás rendezője szokatlan módon közelíti meg az ismert színpadi művet: a huszonegyedik század emberének képét formálja meg benne.

Korniss Péter–Závada Pál, Vathy Zsuzsa és V. Detre Zsuzsa művei, illetve műfordítása egyaránt sajátos roma sorsokat ábrázolnak. De mit keresnek „sikertörténetek” a cigányság soraiban? Egy est a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol messze nem volt egyetértés.
 
 
 
 

A Filmtett Egyesület gondozásában, Erdélyben jelent meg Robert McKee Story című, a hollywoodi forgatókönyvírás alapművének számító könyve, méghozzá két nyelven. Magyarra Jakab-Benke Nándor és Zágoni Balázs fordította le, a román szöveg Ana Raduleţ munkája.

Lapunk szerkesztői és szerzői a budapesti Kalicka Bistróban nyitották meg az irodalmi évadot beszélgetéssel és felolvasással. Videóösszeállításunkat láthatják.
 

Mintegy ráhangolásként a Magyar Kultúra Napja ünnepi rendezvényeire, a Petőfi Irodalmi Múzeumban szerdán adták át a Tinódi-lantot. Az elismerést a Magyar Régizenei Társaság ítéli oda azoknak, akik az elmúlt évben a legtöbbet tették a régi magyar énekelt vers terjesztéséért. Tudósítónk nem csak nézőként-hallgatóként vett részt az eseményen, hanem mint a díjazott régi kollégája is.

Szőcs Géza felavatta a MaNDA TV-t, a modern kor „felégethetetlen Alexandriai Könyvtárát”, Pokorni Zoltán pedig a hétköznapok viselkedéskultúrájának fontosságára hívta fel a figyelmet a Magyar Kultúra Napján rendezett ünnepségen. – Tudósítás a helyszínről.

 
Az Új Könyvpiac Imprint[ing] című sorozata első alkalommal Lakatos Leventét  és Darvas Adrienne-t hívta meg, az Ulpius-ház képviseletében. – Németh Dorka tudósítása.

A Trafóban Krusovszky Dénes A felesleges part című kötetéről beszélgettek. – Csepcsányi Éva írása.
Kapcsolódó írás: recenzió a kötetről
 

L. Simon László Személyes történelem című esszékötetének bemutatóján, a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávézóban aktuális kultúrpolitikai kérdések is terítékre kerültek, például egy magyar kulturális intézet létrehozásának igénye Kolozsvárott. A rendezvény másik főszereplője Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója volt. A meghívottakkal Király Zoltán és Lakatos Mihály beszélgetett.

A Hvar-sziget dalnoknője a rá jellemző vendégszeretettel jófajta borral kínálta közönségét könyvbemutatója kezdetén. A pincehideggel nem is volt gond, de a Ladik Katalin természetességén, hiteles személyiségén átszűrt versek szerencsére a belső átmelegedést is biztosították.

A Fiatal Írók Szövetsége Szabadkán és Palicson tartott Csáth- és Kosztolányi-szimpóziumot.
 
 

 
 
Kabán József művészetének fontos szerepe van a kolozsvári irodalmi és művészeti élet megörökítésében. Portréi azt mutatják, hogy nem külső szemlélőként volt jelen ebben a világban.