A történetmesélés filmes bibliája magyarul
A Filmtett Egyesület gondozásában, Erdélyben jelent meg Robert McKee Story című, a hollywoodi forgatókönyvírás alapművének számító könyve, méghozzá két nyelven. Magyarra Jakab-Benke Nándor és Zágoni Balázs fordította le, a román szöveg Ana Raduleţ munkája.
A történetmesélés filmes bibliája magyarul
Robert McKee Story című kötette 2000-ben elnyerte a legjobb nemzetközi filmes szakkönyv (International Moving Image Book Award) díját. 1997 óta számtalanszor kiadták, több mint húsz nyelvre fordították le. A szerző 1984 óta tartja híres Story-szemináriumait, temérdek hollywoodi filmkészítő mestereként tekint rá. A magyar és román filmes szakmában a könyv mindenképpen hiánypótló.
A kolozsvári Bocskai-házban bemutatott kiadvány kulisszatitkairól Szántai János író, forgatókönyvíró és filmkritikus faggatta a szerzőket. „A filmnek az érzelmekre kell hatnia, ha ez nem így történik, akkor az illető alkotás halálra van ítélve. Az első dolog, amire hatott ez a könyv, azok az érzelmeim voltak”– fogalmazott bevezetésként. Majd hangsúlyozta: bár az ilyen jellegű szövegek inkább az anyaországban szoktak megjelenni, örül annak, hogy a Story Erdélyben, Kolozsvárott látott napvilágot és reméli, hogy sikeres forgatókönyvek, filmek születhetnek majd segítségével.
Míg Syd Field Forgatókönyv (Screenplay) című kézikönyve rövid, pontos és lényegretörő, egy kezdő számára a Story ijesztőnek tűnhet, hiszen sokkal „vaskosabb” szakmai kalauz. A fiatal forgatókönyvíró olykor inkább a „hályogkovácsot” játssza, mintsem megtanuljon egy ilyen nehéz könyvet. Elkezdi csinálni, aztán majd a rendezők, az idősebb szakmabeliek segítenek, útbaigazítják– derült ki a filmkritikus vélekedéséből. Aki rámutatott arra is: Európában azt hiszik, hogy létezik szerzői film, művészfilm, amelynek nincsenek szabályai és leírhatjuk, ami csak fantáziánktól telik. De ez nem így van. Nincs teljes műfajtalanság, a művészfilm is besorolható és annak is meg kell felelnie bizonyos kikötéseknek. A friss magyar nyelvű kiadvány többek között erre is kitér. Nyelvezete a laikus számára sem riasztó. Furcsa mód kevés benne a lábjegyzet, és nincs könyvészet és apparátus sem, ami az ilyen szakkönyveknél amúgy kötelező.
„Az író rávezet arra, hogy az ember történeteteket mesél hosszú-hosszú élete során, amelyek a szórakoztatást szolgálják, és ilyen értelemben a sírás is egyfajta szórakozás. Ezért is tartom kivételes munkának a könyvet” – összegzett Szántai.
A Story lefordításának gondolata több mint másfél éve fogalmazódott meg. A szerzők úgy vélik: Robert McKee könyve sokkal alaposabb, átfogóbb, mint Syd Field kötete, ezért esett rá a választásuk. A megjelentetés körülményei igencsak kalandosak voltak. Először a MOKÉP-hez nyújtottak be pályázatot a könyv megjelenése végett, de az intézmény megszűnt. Végül a Szülőföld Alap és a Román Nemzeti Filmközpont támogatta a publikálást.
Zágoni Balázs elmondta: már volt egy fordító, aki korábban ígéretet tett McKee-nek, hogy átülteti magyarra a szöveget, és ezt meg is tette. Kezdetben az ő munkáját szerették volna alapul venni, de kiderült, hogy csapnivaló, mivel a fordító a saját gondolatait, elképzeléseit is beledolgozta.
„ Az íróval személyesen tavaly áprilisban, a Londonban tartott szemináriumán sikerült találkoznom, ahol egy papírt adtak a kezünkbe, amelyen az állt: kérem, vegyék tudomásul, nagyon határozott véleménye van a világról, markánsan fogalmazza meg, és csúnya szavakat használ” – mesélte Zágoni. McKee közel húsz éve tart előadásokat a világ különböző tájain, így évente kétszer Londonban is, és a kétszáz fős terem még mindig megtelik különböző szakmai háttérrel rendelkező érdeklődőkkel. Az olasz dokumentumfilmestől az afrikai sorozatkészítőn át az operarendezőig terjed az előadásokat hallgatók lajstroma. A forgatókönyv-írás guruja a történetírásra fekteti a hangsúlyt. Nagyon magával ragadó figura.
Jakab-Benke Nándor szerint a könyvnek elsősorban a filmes szakmát elsajátítani akaró diákok és a szakmabeliek veszik hasznát, de a laikusok is tanulhatnak belőle.
A másik érdekessége a kiadványnak, hogy aki elolvassa, óhatatlanul kedvet kap az írásra. A kötetben említett komoly filmográfia eddig még nem látott darabjait pedig okvetlenül meg fogja nézni –vélekedtek az ezer példányszámban napvilágot látott filmes szakkönyvről.
Varga Melinda