Jelige: Hommage – Ha távozol, Világítunk, Megírja ha megírja más
Jelige: Hommage
Mert visszahull a kő
medrében a patak
csordogál az idő
a Kárpátok alatt
Ha távozol
In memoriam A. E.
völgyre néző
nap-hold mérő
ország szárnyú
mag-teremtő
Mert az igazak is megmérettetnek
Ama napon
A játékba dermedő
ötlet-parafrázisok -
átölelkező rímek.
Hazát álmodó sereg
rendezett sorok felett.
És készen tartja üdvét az igazaknak
Mert visszahull a kő
medrében a patak
csordogál az idő
a Kárpátok alatt
Fején fejedelmi süveggel
nézett szembe a történelemmel,
majd határozott mozdulattal
rántott egyet a kantáron
és vágtatott át
hét határon,
aztán megállt
lápok és táltosok ölén -
a földnek szívén.
völgyre néző
nap-hold mérő
ország szárnyú
mag-teremtő
három halom
szétszórt alom
hét országon
át lappang a Szó
Négy ezüstfolyó
ölel jöttödért -
és ha távozol,
a Szó
utánad lohol…
Világítunk
In memoriam S. A.
Elöl a gyász
a halálnak nincs tekintélye
mendegélő piros bölcsőben
ringatja gyermekét a nyálkás eső -
a fából faragott hontalan királyfit
senki gyümölcsfái közt -
A határok otthonunkban
önmagukba érnek
mint járvány idején a kényszer:
a megmaradás -
élünk túlélünk
elöl a gyász
s mögötte nyálkás eső az idő
Az enyészet sötét
világítunk
Megírja ha megírja más
Kányádi Sándornak
A szekértábor lángjai kihunytak
a védők élnek
a zsoldosok kilovaglók is élnek
a költők is élnek
élnek és írnak
de Petőfit nem idéz
Illyést sem idéz
a szekértábor üszke
zsoldosok a védők között
kilovaglók a védők között
A védők egybehajló fák
az őrposztokon
nemes fenyők
roskadnak a fekete hó alatt
a hópénzt követelők
hajdani majdani súlya alatt
de otthona van a télnek
virrasztó fájdalmas otthona
zsoldosok a védők között
kilovaglók a védők között
Új hősök a hó fölött
új fölmentő sereg
új serege a reménytelenségnek
bebocsáttatva is elkülönítve
a szekértábor
és minden csillog és minden ragyog
a védők összegyűrt fehér lapok
az összegyűrt fekete hóban
zsoldosok a védők fölött
kilovaglók a védők fölött