Az olvasás múltja a pszichológiában

Az emberiség kialakulása hosszú múltra tekint vissza, ennek következményeképpen az olvasás is az őskorig nyúlik vissza, ahol egy jelalkotó folyamat lépet be a homo sapiens életébe. E jelalkotó folyamatban megvalósul a legszebb átváltozás, a tudatunkban egy fizikai valójában lévő dolog egy jelzéssé alakul, mint ami. Egy szemléleti változás lényege abban nyilvánul meg, hogy a világ általunk érzékelt tárgyai és jelenségei nem abban a valójukban érdekesek, amit mutatnak, hanem abban, amire rá-mutatnak. A megjelenési formák ezáltal nem változnak meg, ám megváltoztatja a dolgok létmódját - értelmét, céljait, szerepet tulajdonítva neki (Mandics, 1987).

A tudat kérdése éppen ezen a szinten lép be, hiszen egy állat az általa genetikailag kódolt válaszokkal tud csak reagálni a környező ingerekre, viszont egy ember viselkedése a természetben jelzésekül szolgáló kövek és fákkal szemben változatos, esetlegesen kulturálisan kódolt, a fák és kövek útjelzők lehetnek egy ismeretlen úton például. Őseinek hosszú időn át használta a jeleket, anélkül, hogy ennek a tudatában lett volna, tehát a jelalkotás régi múltra nyúlik vissza, ennek tudatos reflexiója újkeletű. Erre a természetes jelzésekből kialakított világ fölé húzódik egy mesterséges, kulturális eredetű jelekkel ellátott univerzum, ami a nyelv, a kulturális tárgyak, a kommunikációs aktust közvetítő tárgyak képében nyilvánul meg (Mandics, 1987).

Ezt követően a homo faj 2 millió évvel ezelőtt alakította ki a tagolt beszéd készségét, viszont az írásos kultúra csak később jelent meg. " Az első olyan társadalom", írja J. Gobby és I. Watt, " amelyet teljes egészében írásosnak nevezhetünk, csak Kr. e. VI-V. században alakult ki Görögprszág és Iónia városállamaiban". A görög ábécé megjelenése mondhatni forradalmi volt, hiszen ez az első olyan jelrendszer, amely a beszédhangokat jeleníti meg. Havelock szemében a görög betűírás sajátossága az elvontság. Emellet a görög ábécé mozdította elő, vagy legalábbi szerepet vállalat eme nemes feladatban, a logikai és elvont gondolkodást., az absztrakciós készségek lévén. De fontosnak látom megemlíteni a mássalhangzóírás egyiptomi-sémita elvét, ami által kijelenthető, hogy a magánhangzók megelőzése is absztrakciós teljesítmény (Assman, 1992).

A könyv egy emlékezést kisegítő szerszám, ami írott szövegből áll, ebből adódóan hordozza az írott szöveg legtöbb tulajdonságát és történeti változataitól, valamint az érvényesülő feltételrendszertől függően erősíti, gyengíti, kiegészíti, vagy módosítja érvényesülésüket és hatásukat (Ropolyi, 2003).

Ezen túl a hangos felolvasás is fontos szerepet játszik a gondolkodás és az irodalom kölcsönhatását tekintve. A hangos olvasás kutatástörténetében nagyjából két korszakot különböztetünk meg. Az első korszakban a jelenség megléte jelenti az áttörést. A hangos olvasás okait más-más módokkal magyarázták a kutatók. Frederick G. Kenyon főként technikai okokra gondolt. Szerinte a hangos olvasás kényszerű tevékenység volt, melyre a régieket a szóközök és a központozás hiánya szorított. Viszont Balogh József maga is, noha elismeri a technikai nehézséegek fontosságát, úgy gondolja a hangosan olvasó embert esztétéikai okok is vezérlik.  Ez ekkori korabeli pszichológiai vizsgálatok, illetve pszichológusok egyetértettek abban, hogy ez a beszéd nem kialakult, hanem őseredeti az emberben, illetve hogy a hangtalan olvasás csak a hangos kimondás ösztönszerű visszaszorítása lévén jöhet létre. A téma második felvonásában a szóbeliség és írásbeliség iránti fokozódó érdeklődés jelenik meg. Ekkor a hangos felolvasás ténye elfogadott felismeréssé vált, illetve a kutatások által világossá vált, hogy nem egy elszigetelt jelenségről van szó (Koller, 2006).

A felolvasás a gondolkodást, a szöveg értelmezését nagy mértékben befolyásolja, meghatározza. A felolvasás egyfajta értelmezés is, ha egy irodalomtanárról beszélünk a tanár akarva-akaratlanul önmagát is "beleteszi" önmagát a szöveg értelmezésébe. Abban, ahogyan a hallgató a felolvasást fogadja abba ő maga van benne. A belső hallás nagyon fontos, de mint minden "valódi beszéd", a műalkotás is, ha elérte címzettjét, "ébrenlétre ébreszt", azaz megértésre szólít. Tehát a megértő olvasás is az ilyen "odahallgatás" módján történik, akárcsak a mű éretlemezés, hiszen ha a műveket értelmezzük, tulajdonképpen olvassuk őket, még akkor is ha némán olvasunk (Tarján és mtsai, 2006).

A nyelv, ezáltal az olvasás is, a szociális megértésben, a társadalmi megismerésben kulcsfontosságú szerepet játszik nemcsak a gondolkodás kialakulásában. Az agyméret és az intelligencia evolúciójának tézise, a társadalmi komplexitás hipotézisére, ami a kommunikáció evolúciója, valamint az összehasonlító állati viselkedés, az emberi szociális viselkedés, a gyermekek nyelvelsajátítása, a szociális kognitív idegtudomány empirikus kutatásaira támaszkodva azt állítják, hogy a szociális megismerés a nyelvi készségekkel szoros kapcsolatban áll (Oesch, 2024).

A felnőtt emberi agy tanulmányozása, amely a szociolingvisztikai információfeldolgozás, a memória-előhívás és a megértés magas fokú specializációjára utal, ami magába foglalja, hogy ezeknek az idegi területeknek a funkciója összekapcsolhatja a szociális megismerést a nyelvvel és a szociális kötődéssel. Ez a leginkább szemléletesen olyan megfigyelhető, akkor amikor fejlődési hiányosságok a nyelvben és a szociális kognícióban, például az autizmus spektrumzavar esetében, amely egyedi fejlődési profilt mutat (Oesch, 2024).

A kutatómunkám során megértettem az olvasás eredetét, ami által közelebb kerültem a jótékony hatásait tekintve, hiszen nemcsak a gondolkodás, illetve maga a psziché, fejlődött vele, hanem a szociális interakciók is szoros kapcsolatban állnak a nyelvvel. A soraimat  Arisztotelész segítségével zárnám, szerinte: a beszéd adja vissza "ami a lélekben van", az írás ellenben azt "ami a hangban".

Könyvészet:

Assman, J. (1992). A Kulturális Emlékezet. Atlantisz

Koller, A. (2006). Olvasáspedagógia

Mandics, Gy. (1987). A rejtélyes írások. Budapest

Oesch, N. (2024, February 7). Social Brain Perspectives on the social and evolutionary neuroscience of human language.

Ropolyi, L. (2022, August 2). A Könyv és AZ olvasás. Academia.edu. https://www.academia.edu/84045288/A_k%C3%B6nyv_%C3%A9s_az_olvas%C3%A1s

Tamás, T., Iván, K. S., János, P. S., Zsuzsa, B., István, S. B., Péter, B., Péter, D., Tamás, B., Anna, F., László, R., István, F., András, K., Zoltán, K., Mihály, S.-M., György, T., András, G., Attila, D., Géza, H., Sándor, R., … Antal, B. (n.d.). Tarján Tamás: Irodalomtanítás A Harmadik évezredben (Krónika Nova Kiadó, 2006).