Újév reggelén - régi japán és arab versek
Újév reggelén
KOBAJASI ISSZA (1763–1827)
Haiku
Van még remény!
Árnyékom pompás egészségnek örvend
az újév reggelén.
BUL-FÁRÁZS RÚNI (?–?1096)
Újév
A tótükör selymét alig borzolja
a szél. A kacsák óvatosan isznak
a vízből, majd sétálni kezdenek
frissen mosott, sárga szandáljaikban.
CSANG FONG-CSU (XVII. század)
Újév
Érzéketlenül
folyik el mellettem az idő árja.
Hófoltokat
ejt az ember horpadt halántékára.
Régi esőket
idézek fel magamban, bár szeretném
feledni őket.
Újesztendőre
virrad megint, hányadszor…! Mit csináljak?
Olvassam Buddhát,
hogy könnyen mondjak búcsút e világnak?
Menjek parasztnak,
és higyjem el az ócska babonákat?
Vénségem egén
nehéz felhők vonulnak. Elsötétült
a világ meg én.
KISUN RIJUKI (1511–1591)
Újév napján
Kék, téli ég a tó fölött. Szalmából font rövid kabátban
s elnyűtt kalapommal csoda, hogy ezt az évet is megláttam.
Falusi, buta szerzetes vagyok. Nem értem a világot.
Lábam kinyújtom, burgonyát sütök kályhámon s szundikálok.
Még egy újévi vers
Sodródó vándorember, megértem nyolcvan évet
meg egyet; a többit már, Magas Ég, te intézed.
Nem voltam soha gazdag, de szegény sem soha:
ezüstöm a hold képe, rézpénzem a moha.
CSANG FONG-CSU (XVII. század)
Újév
Érzéketlenül
folyik el mellettem az idő árja.
Hófoltokat
ejt az ember horpadt halántékára.
Régi esőket
idézek fel magamban, bár szeretném
feledni őket.
Újesztendőre
virrad megint, hányadszor…! Mit csináljak?
Olvassam Buddhát,
hogy könnyen mondjak búcsút e világnak?
Menjek parasztnak,
és higyjem el az ócska babonákat?
Vénségem egén
nehéz felhők vonulnak. Elsötétült
a világ meg én.
Faludy György fordításai
