A véletlen nem létezik
A hetedik alkalommal megrendezett Kolozsvári Magyar Napokon a város fennállásának hétszázadik évfordulóját ünnepelte. A kerek évforduló és az egyre gyarapodó, fesztivállá kinövő városnapok nagyüzemi, ipari jellege veszéllyel fenyegethet, mert épp a személyesség és az emberközelség sikkad el, mondta Szőcs Géza költő, az irodalmi rendezvények meghívottja. Emellett mégis fontosnak tartja ezeket az eseményeket, főként azért, mert lehetőség adódik a személyes találkozásokra a közönséggel, olvasókkal, így szívesen részt vett az idei ünnepségen, duplán is.
Első alkalommal kedden, augusztus 16-án az Almásy László Kultúrtörténeti Kör és a Bulgakov Irodalmi Kávéház közösen szervezett felolvasást a költőnek, ahol Carbonaro álnéven megjelent könyvéből (Ha polip szuszog Kolozsvárott, 2013) hallhattak részletet az érdeklődők, nem rekesztve ki a kötetlen beszélgetést, a szerző személyes visszaemlékezését, terekhez való viszonyáról szóló megnyilatkozását.
A második rendezvény, ahol meghívottként volt jelen a költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Bulgakov Irodalmi Kávéház közösen Álljunk meg egy szóra című beszélgetéssorozata volt. László Noémi költő beszélgetett Szőcs Gézával új, magyar–kínai kötetéről, sorsról és véletlenről, a magyarság sokrétűségéről, mikrofilológusi hajlamról, irodalmi hagyományokról, értékszemléletekről.
László Noémi indításként felhívta a közönség figyelmét a költő közelgő születésnapjára. Szőcs Géza a hatvanhárom év tapasztalata során meggyőződött, hogy a véletlen nem létezik. Régóta foglalkoztatja őt a sors, végzet, fátum, desztináció kérdésköre, filozófiai megközelítésmódja. A véletlenek felülíródása azzal magyarázható, hogy az idő múlása hozzájárul a tapasztalatok és tudásséma halmozásához, a motívumok ismétlődése kirajzol egy összefüggéshálót, amit csak időbeli távolsággal ismerhetünk fel. Az elrendeződést és megvilágosodást nevezi a sors rejtett dramaturgiájának, amihez türelemre és nyitottságra van szükségünk.
Szőcs Gézában sokan prófétát látnak, ám szerinte az általa írt szövegek intuícióból fakadnak, amit a későbbiekben az olvasók maguk teljesítenek be. Több írása kapcsán is történelmi déjà vu-t érez, amelyek kezdetben szerzői fintorból fakadó próféciának indultak, de az idő igazolta valóságba rendeződésüket. A kisbereki böszörmények című drámája egy túlélés érdekében létrejövő identitáscserét fogalmaz meg. Az 1989-es erdélyi falurombolás tapasztalatát feldolgozva íródott a darab, melyben Kisberek lerombolásának hírére annak lakossága böszörménnyé, vagyis muzulmánná szeretne válni, emigrálva és menedékjogot kérve megmenekülhetnének a végső pusztulástól. Szőcs szerint ez hajmeresztően előrevetít aspektusokat a mostani bevándorló-hullámból, így most nem is játszák ezt a darabot, mert az aktuálpolitikai perspektívák miatt könnyen félreértelmezhetővé válik az 1995-ben megírt dráma.
Szőcs Géza nem zárkózik el más kultúráktól, László Noémi szerint sok szempontból hozzá köthető a „keleti nyitás” is. Fontosnak tartja a szellemi és kulturális kapcsolatok kialakítását Kínával, Koreával és Japánnal. Ennek eredményeként dr. Máriás, Szegedi Katalin, Lackfi János és Forgách András művei mellett az idei Pekingi Nemzetközi Könyvvásárra megjelent Versek című válogatáskötete Yu Zemin fordításában. Külön érdekessége a kötetnek, hogy egyik előszavát Mihail Gorbacsov írta. A beszélgetés során megjegyezte, hogy szerinte nem lehet verseskötetben gondolkodni a huszonegyedik században, hiszen Székely János és Pilinszky János már a huszadik század közepén-végén kijelentette, hogy nem lehet többet verset írni. Szőcs nem viszonyul az íráshoz ennyire drasztikusan, de elmondása szerint ő utoljára a kilencvenes években állította össze a saját kötetét, azóta szerkesztők és fordítók a saját szempontjaik alapján rendezik a verseket a megjelent kötetekben. Például az idén megjelent a Székely Könyvtár sorozatban Fekete Vince szerkesztette kötete, amely a Válogatott versek címet viseli. Yu Zemin válogatása főként a fordíthatóságot és a kulturális különbségek áthidalását vette figyelembe, hogy valamiképp átadódjék a közép-kelet-európai értékszemlélet és életérzés.
Az európai kultúrkörben alkotott értékek szerinte teljes mértékben szuverenitásból fakadnak, de ha a tudat nem remekműként ismeri fel, akkor kivesz abból a kulturális szférából, amelyben létrejött. Szőcs Géza szerint a szuverén értékítélet is ösztönből fakad, amit ugyancsak az idő igazol. Ha egy mű recepciója az évszázadok során töretlen sikernek örvend, azt jelenti, hogy azonos értékeket ismertek fel benne a befogadók, így a mű értéke beleilleszkedik egy adott közösség kultúrájába, világszemléletébe.
Szőcs Géza hajlamos a kánonon kívül rekedt művekkel és szerzőkkel foglalkozni, felfejteni olyan irodalom- és kultúrtörténeti szálakat, amelyekről nem tudnak az olvasók. Példaként említi József Attila Altató című versét, melynek kapcsán felvetődhet, hogy ki lehet a kis Balázs. Az iskolában nem tanították. Szőcs Géza irodalomtörténészi pontossággal felvezeti, hogy József Attila egyik közeli barátjának, Ottó Ferenc zeneszerzőnek a húga, Ottó Gizella szülte Gellér Balázst, az altató címzettjét. Erre a versre is érvényes a véletlenek idő általi felszámolása és a profetikus beteljesedés: a kis Balázsból katona lett (habár lehetett volna tűzoltó is, vadakat terelő juhász viszont kevésbé), és 1956-ban disszidált. A szocialista filológia nem tartotta érdemesnek, hogy az Altatót összekösse egy ellenforradalmárral, így hiátus maradt a kollektív tudás védfalán.
A mikrofilológusi hajlamú irodalmár Carbonaro álnéven is írt gyerekverseket és prózát. Ez a gesztus politikai szerepvállalását igyekezett elválasztani irodalmi munkásságától, habár tudatában van annak, hogy nem lehet teljes mértékben anonimitásba vagy épp túlzott szerepjátékba burkolózni, emellett a magyar irodalmi hagyományban is megtalálható a politika és a költészet mezsgyéjén kialakuló irodalom. Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór megbuktak a választásokon, míg forradalmárként sikereket értek el, viszont Janus Pannonius a politikai elit tagja volt, akit eltérő nézetei miatt állítottak félre, de közös mégis metszéspontjuk, az irodalom. Ha valaki meg szeretné írni ezeket az elkülönböződéseket és feloldhatatlan ellentéteket egy Szőcs Gézáról szóló könyvben, akkor szerinte szürrealista krimit kellene írnia az ő életéből – játszott el a gondolattal a költő.
Sárkány Tímea
