Ugrás a tartalomra

Rilke is megjósolta a gravitációs hullámok létezését?

A gravitáció Albert Einsteinen kívül Rainer Maria Rilke osztrák impresszionista költőt is lázba hozta a 20. század elején. Rilke 1924-ben vetette papírra Nehézségi erő (Schwerkraft) című versét, amely a költemény egyik híres értelmezője, Heidegger szerint nem azonos a fizikai gravitációval. A német filozófus úgy határozza meg Rilke gravitáció fogalmát, mint „a létezők közepe az egészben”. (Erről bővebben itt olvashat). Heidegger később úgy magyarázza a Nehézségi erő alapján Rilke írását, mint amely a világmindenséget (az Egészet, a teljes természetet) érintő kölcsönhatásként képzeli el a gravitációt. Ezt pedig könnyű összefüggésbe hozni a 21. század legnagyobb fizikai felfedezésével.

Vajon Rilke ismerte Einstein 1915-ös elméletét? Mennyire erőltetett Heidegger értelmezése alapján kapcsolatba hozni Rilke versét a gravitációs hullámok felfedezésével?

A válaszokat kommentben várjuk.

A Rilke-vers (Nehézségi erő) fordításának részlete itt olvasható:

„Te közép,

ahogy mindenből

kivonod magad, ahogy még a repülő dolgokból is

visszanyered magad, közép, te legerősebb.

Ami áll: mint ital a szomjon,

úgy zuhan keresztül rajta a nehézségi erő.”

 

A folytatása Rényi András honlapján található.

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.