„Lassúbb programok”
„Lassúbb programok”
Molnár Bea személyes top4-e a 8. Kolozsvári Magyar Napok képzőművészeti programjáról
Nemhogy eljutni mindenhová, de még válogatni is nehéz a Kolozsvári Magyar Napok kínálatából, hiszen tudjuk: több száz program és rendezvény fut, sokszor párhuzamosan. Ilyenkor igazán jól jönnek a lassúbb események, magányos hűvösségek, azok a „statikusabb programok”, amelyek elsősorban egyéni élményeket nyújtanak, és csak akkor történnek meg velünk, ha szándékosan félrevonulunk a város valamely négy fala közé szemlélődni. Állni kell, nézni kell, hogy aztán saját ritmust találjunk magunknak ahhoz, hogy látogatóból befogadóvá válhassunk.
Mindig is volt képzőművészeti réteg a kínálatban, kiállításokból idén sem volt hiány a Magyar Napokon – bár mintha célzottabb lett volna a válogatás. Műfaji sokszínűség jellemezte a felhozatalt, volt minden a fotóktól a fametszetekig. Ebből nyújtunk ízelítőt, mondhatni a személyes TOP4 mentén.
Kastély Erdélyben – a PONT Csoport kiállítása
A PONT Csoport munkájának egyik állomásaként tekinthetünk a fotókiállításra, hiszen a kastélyokat és kúriákat felmérő és bemutató adatbázis mellett részletes fotódokumentáció is készült az épületek jelenlegi állapotáról; ezekből a Szabó Tamás-fotókból láthattunk néhányat a K+ közösségi térben. Farkas András a kiállítás megnyitón beszámolt a PONT Csoport munkájáról, céljairól és terveiről. Kreatív és hasznosítható tevékenységet végeznek, itt a bizonyíték, emellett webshopot is működtetnek, ahonnan erdélyi művészek kastélyok inspirálta munkáit rendelhetjük meg. A fotókon kimerevített kastélyok láttán lehet gyönyörködni, nosztalgiázni, elmélkedni, de talán akkor volt legsikeresebb a kiállítás, hogyha rávett minket arra, hogy ellátogassunk egy-egy épülethez, és saját képet alkossunk hangulatáról, állapotáról.
Róth Miksa – megszínesített napfény
Első hallásra azt hihettük, hogy reprodukciókon fog átszüremleni a fény, de ez a kiállítás is fotókon mutatta be Róth Miksa munkásságát. Szépek, színesek, „láthatatlanok”. Hacsak eddig nem jutottunk el Hágába a holland királynő palotájába, a Mexico City-i Teatro Nacionalba vagy a pannonhalmi főapát magánkápolnájába, akkor örülhettünk a fotókon megelevenített, színes üvegablakoknak, mozaikoknak is a Sétatéri Kaszinóban. Közelebbi ablakcsodák a Román Nemzeti Bankban vagy a marosvásárhelyi Kultúrpalotában találhatók, ezekkel összevetve a kiállítást talán elképzelhetjük azt a méltóságteljességet, amelyet egy-egy ilyen ablak teremt a napsugarakkal találkozva.
Antal Imre – a csángó festő
A Németh–Kriza gyűjtemény Sepsiszentgyörgy után a kolozsvári Művészeti Múzeumba érkezett a Magyar Napok ideje alatt. A csángó festőként emlegetett Antal Imre művészetében az ember-természet viszonyát boncolgatja, olyan látomásos világot teremtve, amelyben sorra jelennek meg az emberalakok, a gyimesi táj részletei, a gyimesi asszonyok vagy csoportos figurák.
Barangolások Gy. Szabó Béla művészetében
Az erdélyi fametszet megújítójának és legjelentősebb 20. századi mesterének ismert Gy. Szabó Béla művészetében számos más műfajt is kipróbált: szén- és tusrajzaiból, olajképeiből és pasztelljeiből is láthattunk válogatást a Művészeti Múzeum kiállítóterében. Folyamatosan új tájakat és élményeket keresett, ezeket örökítette meg különféle technikákkal. A kiállítás személyességét fokozzák a művész önarcképei, illetve személyes tárgyai, munkaeszközei is. A Kolozsvári Magyar Napok alatt több tárlatvezetésre is sor került, Bordás Beáta, a kiállítás kurátora mesélt Gy. Szabó Béla életútjáról, technikájáról és nem utolsó sorban személyes impresszióiról.
Az említett kiállításokra érdemes a megnyitók után visszatérni, és személyesebb kapcsolatot teremteni a munkákkal. A Kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója szerint a Magyar Napok alatt annyi látogató tért be a Bánffy-palotába, mint máskor egy negyed év alatt, tehát hála s köszönet a rendezvénynek, hogy ilyenkor átértelmeződnek a kiállítások, tárlatok, és hogy nyugalmat sugallnak abban a pörgésben, ami általában a Magyar Napokat jellemzi.
Szöveg: Molnár Bea
Fotók: Csiki Réka Orsolya