Mr. Klausz egy fura figura, egy esetlenül monologizáló vidéki rapper és slammer, aki kín- és ragrímeivel inkább parodizálja, mint műveli a slam poetryt. Felvállalja a borsodiságot, a vidékiséget, a belesimulást a hétköznapokba, a szomorúságot – és az öniróniát.

A slam poetry „megtagadta a szépirodalmi klikkesedések generációkon végigsöprő konfliktusait” – mondja a Slam Poetry Erdély alapító tagja. A mozgalom egyéves történetéről, a műfaj erdélyi és anyaországi különbségeiről, a román slamről és hamarosan megjelenő gyermek-horrorpornó könyvéről kérdeztük Márkus Andrást.

VIDEÓ

Az Irodalmi Jelen januári lapszámbemutatóján a slam poetry állt a középpontban, ahol az Astoria Slam Poetry tagjai mellett írók, költők beszélgettek a műfajról, majd ők is bekapcsolódtak az estbe verseikkel.

INTERJÚ

Angyal Gyulával, az Astoria Slam Poetry vezetőjével beszélgettünk a műfaj jelenéről és jövéjéről, bécsi győzelméről, a magyar és a külföldi slam hasonlóságairól és különbségeiről, valamint Marilyn Manson jótékony hatásáról.
 

Kotroczó Máté, a veszprémi slamestek szervezője is hozzászólt a slamkérdéshez.
Kapcsolódó: a „slamvita” előzményei

Tonte Renáta, aki 2010-ben a slam poetryről és a spoken wordről írta a szakdolgozatát, szintén hozzászólt a slamvitához.
Kapcsolódó anyag: a slamvita előzményei és további részei
 

Dankó Domokos Máté vitaindító slamparódiájára és Geszti Péter Költőtrolljára Áldozó Krisztián Aldo (slammer) válaszolt.
Kapcsolódó anyag: a slamvita előzményei és további részei
 

Hogyan viszonyuljunk a slam poetryhez? Része a kortárs költészetnek vagy sem? Dankó Domokos Máté slamkölteményben írott stílus- és műfajparódiájával vitára hívjuk az írókat, olvasókat, slammereket, hogy elmondják: kell-e a magyar irodalomnak a „rapköltészet”?