A Budai várban található Litea könyvesbolt hangulatos miliőjében mutatták be a héten Iancu Laura József Attila-díjas költő, író legújabb könyvét. A Magyar Napló Kiadó gondozásában megjelent Petrás Incze János című drámakötetről Tóth Sándor költő beszélgetett a szerzővel.

Mi lesz abból, ha az ízes, szókimondó székely humor és a napjainkban közkedvelt slam poetry szintén vicces, sokszor keményen odamondogató stílusa összetalálkozik? Egy olyan, nevetéssel teli est biztosan, mint a Kalicka Bisztróban, ahol Murányi Sándor Olivér és Simon Márton olvastak föl a műveikből.

Átváltozhat-e egy férfiíró nővé? Miért kellett volna Esterházy Péternek három évig rejtőzködnie? Mit keresnek férfiak egy feminista antológiában? A testvérpár – Forgách András és Forgács Zsuzsa Bruria – estjén egy pillanatig sem unatkozott a közönség a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban.

Csepcsányi Éva, a fiatal költő- és írónemzedék Prima Primissima Junior-díjas alkotója, az Irodalmi Jelen állandó szerzője a Nádor Kávéházban mesélt Novák Valentinnek arról, meddig jutott az „egri leányka” irodalmi pályafutása kezdeti éveitől.

Különleges élményben lehetett része az Írók Boltja közönségének: Jim Northrup indián költő budapesti felolvasássorozatának első estéjén a rezervátumok költészetével ismerkedhettünk meg, Gyukics Gábor tolmácsolásában.

Valósághű vagy sem, szórakoztató vagy sem, egyáltalán krimi-e, vagy valami más – Babiczky Tibor szerint mindegy. A lényeg, hogy írt egy regényt, és közben nem akart abszurdabb dolgokat kitalálni, mint amilyenek az életben is előfordulnak. A Magas tenger című könyvet a Gödör Klubban mutatták be, a szerzővel Simon Márton beszélgetett.

A Csontreálban kedvet kaphattunk az Irodalmi Jelen februári lapszámának elolvasásához, Hegedűs Gyöngyi elárulta, miként lett Bora, Mányoki Endre megosztotta az átalakuló Verstörténés rovat terveit, és nem utolsósorban remek zsíros kenyeret faltunk.

Az ELTE Konfuciusz Intézete másodszor vehette át munkájáért a kiváló minősítést. Hamar Imrével, az intézet igazgatójával beszélgettünk a kínai kultúra hazai népszerűségéről, a nyelvtanulás perspektíváiról, irodalmi tabukról és Kína-képünk alakulásáról.

Ideje kijelölni helyét a magyar művelődés- és irodalomtörténetben, már csak azért is, mert Benedek Elek mellett ő volt a magyar gyermekirodalom megteremtője – mondták az előadók a Pósa Lajos-emlékév megnyitó ünnepségén, ahol a költő leszármazottai mellett a Jókai és a Gárdonyi család tagjai is részt vettek.

Izsó Zita Gérecz Attila-díjas költőnővel verseinek egyediségéről, a költőházasság hatásairól, generációs összetartozásról beszélgetett a Bookta kávéházban Boldogh Dezső.

Gergyai Albert-emlékkonferenciát rendeztek Szávai János és Szávai Dorottya kezdeményezésére a Francia Intézetben, ahol neves irodalmárok előadásaiból rajzolódott ki a Nyugat páratlan stílusú esszéistájának, a franciás műveltség legjelentősebb magyar képviselőjének alakja.

Az Országos Széchényi Könyvtárban egyetlen napra kiállították a Himnusz eredeti kéziratát, Szilágyi Márton előadásából pedig megtudtuk, miért egyedi és különleges a nemzeti himnuszok között a magyar.

Az Új Forrás legújabb számát a popkultúra egy „durva” műfajának szentelték a szerkesztők: a trash szókimondó, nyers, és nagyon modern irányzat, mely az irodalomban is helyet követelt magának. Dunajcsik Mátyás, Bartók Imre, Nemes Z. Márió és Sepsi László az irodalom „való világában” merültek el a lapszámbemutatón.

Ritkán van alkalmunk vastapssal kísért, teltházas irodalmi esten részt venni – az Országos Idegennyelvű Könyvtár Nagy László-emlékműsorának végén a közönség nem akarta a pódiumról elengedni Torma Mária előadóművészt és a Sebő Együttest.

Előítéletek is nehezítik a cigány irodalom helyzetét Magyarországon, amelyről viszonylag keveset lehet hallani és olvasni. D. Magyari Imre és az Országos Idegennyelvű Könyvtár a cigány irodalom és folklór bemutatására törekszik, akár szakmán kívüli érdeklődőket is megcélozva.

Kosztolányi-képünket évtizedek óta befolyásoló elírásokat, félreolvasásokat is tisztáz a kritikai kiadássorozat levelezés-kötetének első része. A monumentális levelezés első szakaszából született könyvet a kutatócsoport néhány tagja mutatta be az Írók Boltjában, hatalmas érdeklődés mellett.

Kántás Balázs Félkomfortos magánpokol című verseskötetét mutatták be a Roham Bárban. Az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának állami ösztöndíjas, végzős doktori hallgatójával Gyimesi László költő, kritikus és Rónai-Balázs Zoltán költő, szerkesztő beszélgetett.

Weiner Sennyey Tibor tavaly elkezdett előadássorozata 2014-ben is tovább folytatódik a Művelődési Szinten, közismertebb nevén a „Müsziben.” Ezúttal Békássy Ferencről és egy száz évvel ezelőtti, beteljesületlen szerelem részleteiről tartott előadást a költő.

Kétnyelvű versek és két művészeti forma, mely egy nyelvet beszél – elsőkötetes szerző mutatkozott be a MacskaMiau kávézóban, ahol verseskönyve fotóillusztrációiból kiállítás is nyílt. Déry Lucy és Heltai Júlia vers és fotó egységébe avattak be egy kötetlen beszélgetésen.

Az Irodalmi Jelen olvasói és szerzői kötetlen baráti beszélgetéssel kezdték az évet, melynek nyitányaként Mányoki Endre csinált kedvet a legfrissebb, januári és a decemberi lapszámhoz. De a vendégek sem csak (folyékony) kenyérrel éltek, sok szó esett egymás közt költészetről, barátságokról, lapcsinálásról. Képriport a Csontreálból.