Megtaláltam a rajzokat, ’96-ból. S a hátukon az írást: „Kis türelem és megértés kéne” – TD. A többit nem tudom megfejteni. Nem is szeretném. Ennyi elég.

„Hangjuk meglágyult, nyoma sem volt már annak a mélységnek, amellyel a korábbiakról számoltak be. Szemükbe visszatért a csillogás, mint amikor a régen használt karácsonyi égősorok újra megízlelik a váltóáramot.” – Sultanus Beatus tárcája

Braun Barna válaszát olvashatják Boldog Zoltán jegyzetére, amely „Nyáry Krisztián mint ránctalanító krém” címmel jelent meg.

„Van, akiét még értem. Úgy, ahogy. A sikerét. Mondjuk a Csernusét. Kevés egyedi gondolat az emberről, inkább minőségi közhelyek, de azok menő stanicliben, aztán a praxis, ugye, meg a tapasztalat, helyrerakott drogosok, és ez tényleg valami, meg az is igaz, hogy sok megzuttyant nőnek bejön az arcbakiabálós amerikai őrmester-stílus.”

Most pár napig fedél nélkül leszünk – reméljük, hogy nem jön eső. Jött. Be is áztunk. Meg szél is jött, viharos. Csak az ácsok nem jöttek. De az élet nem áll meg. Kirámoltuk a bútorokat: megtelt a garázs, a terasz, az ereszalja és a szerszámos-kamra. Alig látjuk egymást a portól, és nemigen sikerül túlkiabálnunk az ütés-verést meg a gépek zaját. Sebaj, aki építeni akar, annak rombolnia kell, ezt a két-három hónapot guggolva is kibírjuk.

A megdöbbenés a legmeglepőbb, amikor a Nyáry Krisztián-jelenségen felháborodik valaki. A Mohácsy-féle tankönyvön felnőtt generáció saját irodalomélményét éli újra az Így szerettek ők első és második részének olvasása közben. – Boldog Zoltán jegyzete

Könnyű az enduro teste, de szívós. Magas a nyerge, és kényelmesek a kiszolgáló egységek. A kerekek átmérője ideális, a köpeny mintázata durva. Az egész gép olyan, mintha álltában is a rohanást gyakorolná.

„Ahogy hazament az iskolából, leült a 386 DX 40-es gépe elé, és az SVGA impozáns, 256 szín megjelenítésére alkalmas, 1028-szor 768-as felbontású képernyőjén kidolgozta az Ősrobbanás béta verzióját. A pixelek, mint megannyi távoli csillag fénye, pislákoltak előtte…” – Sultanus Beatus tárcája

„Amikor alkalmi idegenvezetőként érdeklődőket vezettem körbe még a felújítás előtt, beszéltem a titkos feliratokról, jelekről, melyek valójában nem titkosak, inkább rejtettek, alapos szemrevételezés után láthatók” – Csanda Mária jegyzete a régi pompájában újra megnyitott Zeneakadémiáról.

„Nem fogok krecliben megöregedni miattad, jó? Szabadulni százévesen. Most akkor ötvenhatodszor elmondom, hogy Lövőház-Margit sarok, Mammut egy és kettő között. Igen, próbáld belőni, jó?” – Laik Eszter tárcája.

Fogadalmat tettek, hogy egész vagyonkájukat feláldozzák, csak segítse haza az Isten az ő Karijukat. De addig sem ültek tétlenül. Eladták a házukat, és a pénzből naponta hatalmas élelmiszerkosarat pakoltak össze. Ezzel jártak ki a lebombázott állomásra, ahol egymást érték a vonatok átutazó hadifoglyokkal, hazatérő katonákkal, mindenféle nemzet lerongyolódott, kikoplalt fiaival. Közöttük osztották szét kis házukat, remélve, hogy a messzi idegenben is akad majd, aki egy darab kenyeret nyújt éhező fiuknak.

Jó volt feküdni és nyugodtan fájni. Jó volt heverni az összevérezett kövek között. De a legjobb az volt, hogy megadhattam magam. Akkor robbant fel az autó. Pontosabban: amikor elöntött a fájdalom eufóriája, fölnéztem. És tudtam, hogy föl fog robbanni.

Pál Sándor Attila reakcióját olvashatják Boldog Zoltán Változik-e a Szép versek? című jegyzetére. A szerző az antológia történetéből írta tudományos diákköri dolgozatát.

A Szép versek antológiát ebben az évben Péczely Dóra helyett Szegő János szerkesztette. Mennyiben tér el az ő kánonja elődjének válogatásától? Mely szerzők kerültek be öt éven át folyamatosan a kötetbe?

Alice Munro kanadai író hangsúlyozottan novellistaként kapta meg a 2013-as irodalmi Nobel-díjat. Jegyzetünkben ennek lehetséges következményén gondolkodtunk el.

Hogyan reagálnak a fiatal kortárs szerzők, ha egy-egy olvasói vélemény kicsapja náluk a biztosítékot? Esettanulmány.

Az Angliába „kitántorgó” magyarok közül rengetegen kerülnek idősotthonokba, vagy egy-egy idős, önmagát ellátni nem tudó ember mellé, ami az összezártságnak embert próbáló drámája.

Hudy Árpád tárcája

A világ túlsó vége Jáva szigetén, a yogyakartai repülőtéren kezdődik a fehér vonalnál, legalábbis ezt mondta az Úristen pár pohár bor után. Elég odáig menni ahhoz, hogy meglegyen a dolgok eleje.

Cambridge, a világ egyik legrangosabb egyetemének városa magába olvaszt mindent, ami egyszerre brit és európai, itt az angol múlt fuvallata mellett magunkba szívhatunk egy kis Krakkót, Párizst, néhol Prágát – a sok évszázados műveltség és tudomány Vatikánja ez a város.