Nagy Versmondás több száz diákkal Szombathelyen, előadások Celldömölkön és Egyházashetyén, emléktúra a Ság hegyen – A közelítő tél megközelíthetetlenségének cáfolata. A Tizenkét legszebb magyar vers programsorozat kilencedik állomásán jártunk.

​​​​​​​Szigliget után nehéz hazatalálni (a szavakhoz is), mert a 2011. augusztus 23-a és 27-e között, immár 23. alkalommal a József Attila Kör által rendezett alkotótábor leginkább olyan történeteket tartogatott, amelyeknek elhallgatásával válhatunk beavatottá.

Ezúttal a Művészetek Völgyének két ikonját és két kevésbé ismert, de hasonlóan tehetséges arcát mutatjuk be.

A 2011-es Művészetek Völgyének első hétvégéje összművészetinek feltüntetett irodalmi programot és könnyűzenébe bújtatott költészetet kínált Dés Lászlóval, Esterházy Péterrel, Jász Attilval, Kányádi Sándorral, valamint Rutkai Borival és a Specko Jednoval. Egy-egy Kossuth-díjassal és éneklő kutyákkal.

Idén három településre szűkült a 2011. július 22–31. között zajló Művészetek Völgye. Ennek okairól, a programokról, a helyszínekről és a szűnni nem akaró esőről első körképünket olvashatják.

Szabó T. Anna költővel, a csöngei irodalmi tábor egyik előadójával beszélgettünk a hit elbizonytalanodásáról, az anyaság költészetre gyakorolt hatásáról, a könnyűzene és a líra kapcsolatáról, illetve a Villany című kötetének egyik erőteljes hangvételű kritikájáról.

A budapesti Tűzraktér bezárása után a szegedi Grand Café és Belvárosi Mozi statáriális szüneteltetését is rendőri intézkedés követte. Az Irodalmi Jelen a helyszínen, mondhatni tűzvonalban volt. Utánajárt néhány dolognak…

​​​​​​​A prózaírók rendszerváltás utáni helyzetéről, a magyar kultúrafinanszírozásról, a rajongókról, a cetlik és a naplók megsemmisítéséhez kapcsolódó kafkai frusztrációról beszéltünk a Nyugalom című regény szerzőjével.

Az éjszaka folyamán az a hír terjedt el Budapesten, hogy rendőrök szállták meg a Tűzraktér Hegedű utcai épületét. Az Irodalmi Jelen szerkesztői utánajártak, hogy mi történt valójában.

Az Irodalmi Jelen könyvheti rendezvénysorozata záróeseményeként Böszörményi Zoltánt faggatták kollégái, Boldog Zoltán és Weiner Sennyey Tibor, térben és időben túlmutatva Regál című új regényén: rendszeres olvasói előtt is új epizódok tárultak fel az író személyes történeteiből. Az estet megtekinthetik négyrészes videónkon is.

Az Irodalmi Jelen ünnepélyes „Könyvhét-megnyitójának” tekinthetjük a Zsivágó Kávéházban megrendezett II. Nagy Felolvasást, amely többek között abban különbözött az elsőtől, hogy ezúttal még többen gyűltünk össze, hogy verseket, prózarészeteket hallgassunk meg szerzőinktől.

Szécsi Noémi legújabb regénye, a Nyughatatlanok az Ünnepi Könyvhétre jelent meg. Beszélgetésünkben szó esett a marginalizált emigránsokról, előkerültek kísértetek, és nem hagytuk ki az asztaltáncoltatást sem. Az írónő bevallotta, hogy valamiféle „újromantikus” regényt akart írni, mert szerinte a cinizmus és az irónia nagyon kiüresedett, az olvasók patetikus dolgokra vágynak.

Írók és olvasók legnagyobb magyarországi ünnepe a Könyvhét. Az Irodalmi Jelen olvasói már találkozhattak Könyvheti körkérdésünkkel. Most a 82. Ünnepi Könyvhét és 10. Gyermekkönyvnapok újdonságainak listáját tesszük közzé. Szerzővel, címmel, kiadók neveivel, oldalszámokkal és a könyvek áraival együtt. 

Minden nappal közelebb az év legjelentősebb könyves ünnepe, a Könyvhét. Mire várnak, mivel számolnak, mit kívánnak, ezt kérdezte az Irodalmi Jelen tizenöt irodalmártól (név szerint: Ádám Tamás, Andrassew Iván, Antall István, Darabos Enikő, Faludi Ádám, Géczi János, Hargitai Ildikó, Jász Attila, Kiss Judit Ágnes, Láng Eszter, Pécsi Györgyi, Podmaniczky Szilárd, Szabó Tibor Benjámin, Tarján Tamás ). És a bónusz interjúk: Anonymus, Boldog Zoltán, Weiner Sennyey Tibor, Mányoki Endre.

Beszélgetés Lackfi Jánossal két új könyvéről, műhelytitkokról, családról és hitről, gyerekekről és az igazságról. Arról, hogy vajon az agresszív költők korában élünk-e?

A szegedi Grand Café vendégeként Bartis Attila mesélt a nevéhez kötődő két új kötetről, a szemétkosárba kerülő lapokról, a színdarabokhoz való viszonyáról és a magatartását meghatározó lassúságról. Közben azt is megtudhattuk, hogy nem csak a nő lehet kéjtárgy.

A művész-orvos-páciens következetesen számon tartja a Földesen töltött idejének múlását, szinte minden nap stilizált, egyszerre a kép és az írott napló részévé váló betűket és sorszámot kap. Így lesznek a rajzok olyanokká, akár egy filmfelvétel egymást követői kockái.

A szegedi Grand Café Mozi és Kávézó programszervezőjével beszélgettünk a fővárosi és a vidéki művészmozik helyzetéről, a működés feltételeiről, a technikai visszalépésekről, a reneszánszukat élő filmklubokról és Európa legnagyobb celluloidtekercs-megsemmisítőjéről: Magyarországról.

A Korunk főszerkesztőjét kérdeztük a József Attila-díj apropóján az egymást keresztező szerepekről, az eseményként és nehéztüzérségként elképzelt kulturális folyóiratról, valamint költészetről, kritikaírásról, tanításról. 

Milyen újdonságokat tartogat még Kosztolányi Dezső életműve? Hogyan olvashatjuk, nézhetjük és hallgathatjuk a költő, író, publicista alkotásait? – Boldog Zoltán összefoglaló jegyzete ezekre keresi a választ.