Irodalmi Jelen
  • Halálvágy és életszerelem

    Ady-est az egykori Három Rózsában

    Idén is a múlt század elején még hírhedt Király utcai lokál, a Három Rózsa – ma Dover Club – ódon falai adtak otthont az évente megrendezésre kerülő Ady-estnek, melyen ezúttal a költő halálának 105. évfordulójára emlékeztünk.

  • Nagy Angéla

    „Szellemidézés” a temetőben

    Egy kellemes júliusi nyárestén, sötétedés után, a Fiumei úti temetőben gyűltek össze Ady Endre síremlékénél Ady költészetének  kedvelői. Turek Miklós A Napisten papja című előadására érkeztek,  amely  a Nemzeti Örökség Intézete szervezte Nyáresték a Fiumeiben elnevezésű kulturális eseménysorozat újabb felvonása volt.
     

  •  Ady az asztalfőn

    A Király utcában álló egykori Három Rózsa söröző (később Fekete Macska lokál) ódon, 220 éves emeleti bálterme adott helyet a Nagy Angéla rendezte Ady Endrére emlékező estnek.

  • Ady145 – a zene hangjain

    A korábbi évek jeles Ady-évfordulóihoz hasonlóan idén sem maradt el a megemlékezés a költőről, aki 145 éve született. Az est középpontjában a zene állt, de számtalan izgalmas mozzanat hangzott el a költő életéből, versei keletkezéstörténetéből is – a katarzis nem maradt el, ahogy azt a szervező Nagy Angélától már megszokhattuk.

  • Nagy Angéla

    Ady 145 – Álom és valóság

    2022. november 22-én lesz 145 éve, hogy Ady Endre, a XX. század legjelentősebb magyar költője a Szilágy megyei Érmindszenten megszületett.
    Valószínűleg nem sok költő van a világirodalomban, akiről ennyi könyv, cikk, elemzés és diplomamunka íródott, mint Ady Endréről.
    Hogyan gondolunk ma rá, hogyan őrizzük emlékét születésének 145. évfordulóján?
    Milyen kötelességeink vannak költői hagyatéka irányában, amikor épp olyan időket élünk, amelyek kísértetiesen hasonlítanak verseinek vészjósló és borúlátó látomásaihoz? 

  • Örömverselés sok zenével: az Ady-év megkoronázása

    Méltó lezárása volt az Ady-évnek az az emlékest, amelyet Nagy Angéla szervezett a budapesti Király utcában, egy százhúsz éves pincében. Rengeteg fellépővel, versekkel, zenével, monodrámával idézték meg a művészek Ady szellemét.

  • Ady: a vakító fehértől a mindent elnyelő feketéig

    Beszélgetés Nagy Angélával

    A 2019-es Ady-emlékév talán legemlékezetesebb estjét szervezte meg, és számos más programmal építi az Ady-kultuszt. A Facebookon több mint tízezer tagja van Ady-csoportjának. Ady-filológiai és -ikonográfiai kutatásaival, felfedezéseivel már az Irodalmi Jelen olvasói is találkozhattak. Nagy Angéla nem hivatásos irodalmár, tiszta lelkesedésből szánta oda az életét Ady emléke ébren tartásának, de a szakmabeliekhez méltó módon végzi a munkáját. Interjúnkban arról mesél, hogy miként csinálja mindezt.

  • Üzenet a múltból

    Feledhetetlen élményben lehetett része annak, aki részt vett az Ady100 című esten a Benczúr Házban: Nagy Angéla szervező szívét-lelkét beletette műsorba, és az azt követő vendégségbe. Nemcsak a verses-zenés műsort hatotta át a személyesség, de a vendégek megkóstolhatták például Angéla saját készítésű, Ady édesanyja receptje alapján készült pogácsáját és egyéb korabeli finomságokat is, melyekhez történetek is jártak…

  • Az év esszéi

    A 2018-as évben az Irodalmi Jelenen megjelent esszék közül az öt legjobbat, legolvasottabbat ajánljuk figyelmébe.

  • Nagy Angéla

    Ady Bandi vagy Brüll Adélka? – Avagy: ki tette híressé Lojanek trónját?

    "Már akkor is hitetlenkedve néztem erre a kislányruhában, trónszéken ülő, világos szemű gyermekre, aki egyáltalán nem tűnt Ady Endrének. De azért, bevallom, jólesett látnom, hogy milyen volt a kis Bandi. (...) Bizonyosan nem nekem jutott eszembe először, hogy ez a kisgyerek egyáltalán nem hasonlít Ady Endrére. De akkor ki lehet? Eddig a kép készítésének helyére és a rajta látható gyermek kilétére sehol nem találtam információt." – Nagy Angéla utánajárt, hogy ki is látható valójában az elhíresült fotón. Következtetéseit az alábbiakban olvashatják.