Pierre Diener az őrült asszony vallomásai, naplója, emlékezései nyomán vérző kísértetet idéz meg – s a fajgyűlölet szóbeli tébolya mintegy vezényszóra átvedlik gyakorlattá. S miként a XX. század végi pszicho-szociolaborok kísérleteiből tudjuk, remekül működik: zaftosan, szuper-szadista módon, kéjjel. S a kínzásban örökké ott a borzalmas erotika. Mert ha valaki teljhatalmat kap egy emberi lény fölött, azzal nem képes betelni. A hülye suhancok, a részeg szolgálatosok, impotens férjek a kezükre adott meztelen lányon őrjöngik ki elviselhetetlen tehetetlenségüket.