HELYSZÍNI

Kortárs irodalmi műsorral, zenével, képzőművészeti tárlattal ünnepelték a kolozsvári Reményik Sándor Galériában a Magyar Kultúra Napját, amelynek keretében első alkalommal osztották ki az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat.

A ma problémái a ma nyelvén

A Magyar Kultúra Napja Erdélyben

Magyar kultúránk jelene, a múltba tekintés helyett a jövőre figyelés volt a jelszava a Romániai Evangélikus–Lutheránus Egyház szervezte két napos ünnepi programnak Kolozsvárott. A rendezvény idei helyszíne, a Reményik Sándor Galéria szűkösnek bizonyult a sok érdeklődő számára. Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök méltató szavaiban hangsúlyozta, hogy az idei ünnepséget leginkább a kortárs jelzővel lehetne jellemezni, hiszen ezúttal nemcsak a múltat kívánják értékelni, hanem a jelenkori művészekre, írókra, költőkre és azok jövőjére is oda szeretnének figyelni. „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának” – utalt a püspök Kodály Zoltán közismert mondatára. Végezetül Pilinszky János Imádságért című művét olvasta föl, majd Orbán György Öt madrigálja hangzott el a Concordia vonósnégyes előadásában.

A kellemes koncert után Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke vette át a szót. Szerinte az lenne igazából szép, ha a magyar kultúrát minden nap ünnepelnénk, ha nem egy napot választanánk ki egy esztendőben erre, hanem mindig a magyar és az egyetemes kultúra, általában a kulturális értékek ünnepét ülnénk. Január 22. kiváló alkalom arra, hogy az elmúlt ezer esztendő értékeiről gondolkodjunk és kötelező tiszteletünket kinyilvánítsuk. Ennél fontosabb azonban, hogy a jövő felé forduljunk, ahová azok az alkotók visznek el bennünket, akik a mai magyar kulturális értékeket gazdagítják. Az RMDSZ által alapított Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjról elmondta: nem az volt a céljuk, hogy csupán az elismerések listáját bővítsék egy újabbal, hanem értékelni kívánják olyan kortárs hazai alkotók vagy szervezetek munkáját, akik hozzájárulnak az erdélyi magyar kultúra megőrzéséhez és gyarapításához. Az elismerés a Könczey Elemér tervezte díszoklevélből, Sánta Csaba szobrászművész kisplasztikájából, valamint tízezer lej pénzjutalomból áll.
Idén szépirodalom kategóriában a díjat Székely Csaba drámaíró, a Bányavirág, Bányavakság és Bányavíz nagysikerű kortárs színművek szerzője kapta. Színházművészet kategóriában Bocsárdi László rendező, a Tamási Áron sepsiszentgyörgyi színház igazgatója, a Reflex Fesztivál ötletgazdája és szervezője örülhetett az elismerésnek. (Munkája miatt nem tudott részt venni az ünnepségen, ezért a díjat néhány nappal később, Sepsiszentgyörgyön veheti majd át.) Képzőművészet kategóriában pedig Részegh Botond csíkszeredai festőművészt, grafikust, az Új Kriterion Galéria vezetőjét tüntették ki.

Tompa Andrea színházkritikus Székely Csaba munkásságát méltató laudációját (mivel ő sem tudott megjelenni) Laczkó Vass Róbert színművész olvasta föl. A humoros hangvételű írás többek között rámutatott: Székely Csaba a történelmi igazságot írja meg, de az erdélyi témát a mai kor problémáira reflektálva dolgozza föl darabjaiban.  A szerző hazai és külföldi színházi körökben egyaránt nagy elismerésnek örvend bánya-trilógiájával.  Kelemen Hunor szerint az ember könnyen magára ismer ezekben az alkotásokban, ezért Székely művészi világában otthon érezzük magunkat.  

Részegh Botond képzőművészeti és könyvgrafikusi alkotásait, pályájának fontosabb állomásait Egyed Péter filozófus, író, egyetemi tanár értékelte. Hangsúlyozta: Részegh műveiben nagy képi narrációkat, lét-mutatásokat fedezhetünk föl a mai ember valóságáról és főleg kísértéseiről, sodortságáról, rabságáról, arról, hogy milyen nehéz egyben tartanunk magunkat. Tíz év alatt rendkívül sokat és sok irányban alkotott, következetesen a nagy víziók jelentésadó vállalkozásait választva. Egyvalami azonban végig állandó maradt munkáiban: a teljes tér virtuális képviselete a felületen és alakjainak elemi erejű mozgásos megkomponáltsága.

Bocsárdi László színházművészeti jelentőségére Bodó Ottó dramaturg, egyetemi tanár világított rá. Mint mondta: a díjazott megosztó személyiség, hiszen egyedülálló módon hatszor jelölték UNITER-díjra, míg végül egyszer megkapta. Vannak, akik látatlanban is rajonganak az előadásaiért, s vannak olyanok is, akik anélkül ítélik el ezeket, hogy megnézték volna, de hasonlóképp vélekednek a színházvezetői tevékenységéről is. Bodó szerint azonban alkotóként, művészként nagy dolog megosztó személyiségnek lenni. Azt jelenti, hogy az illető kánonokat feszeget, érzékeny pontokra tapint, a ma problémáit a ma nyelvén tárja fel, művészete élő. Bocsárdi az elmúlt években számos előadásában boncolgatta a másság, az idegenség, a megosztás és megosztottság problematikáját, a mi és ő(k) ellentétet. Ezekben a színpadi művekben nem ítélkezett, nem billentette a mérleg nyelvét ide vagy oda, a döntést mindig a nézőre bízta. Ezen a gondolati vonalon jutott el egyik legfontosabb rendezéséig, a Bánk bán második színreviteléig, amelyben könyörtelen őszinteséggel szembesít magyarságunkkal, egyszerre tud beszélni a Trianon-tragédiánkról és a Trianon-komplexusunkról. A rendező a Reflex Nemzetközi Színházi Biennálé ötletgazdájaként is jelentőset alkotott, ez Bocsárdi egyik legfontosabb szellemi gyermeke. A fesztiválon többek között olyan színházi alkotók voltak jelen személyesen vagy alkotásaik által, mint Michael Thalheimer, Jan Klata, Dusan Parizek, a Rimini Protokoll, Krystian Lupa, Emma Dante, Oskaras Korsunovas, Viktor Rizsakov, az elméleti szakemberek közül pedig Lis Sveningson-Hellström, Thomas Irmer, Maria Shevtsova.

Az első nap ünnepi rendezvénysorozatát az Intermezzo – In memoriam Claude Debussy, Ferenczy Károly és Bálint Tibor című tárlat megnyitójaként Németh Júlia műkritikus méltatása zárta.
A második napon főszerepet kapó kortárs irodalmi műsort oldott, felszabadult hangulat jellemezte, a közönség pedig inkább fiatalokból tevődött össze. A borkóstolóval egybekötött esten Muszka Sándor székely stand up comedyje gondoskodott a jókedvről. Bebizonyosodott, hogy a tavaly év végén, az Erdélyi Híradó Kiadó – Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy gondozásában megjelent Sanyi bá című székely egypercesek az író előadásában teljesen más színt kapnak, mintha csak az olvasólámpa mellett lapoznánk őket. Az irodalmi esten abba is belekóstolhattak az érdeklődők, hogy milyen az erdélyi slam poetry, Vass Ákos Lajos és Márkus András ilyen jellegű szövegekkel is előrukkolt saját versei mellett.
Több más erdélyi városban, így Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Szatmáron, Székelyudvarhelyen is színvonalas filmes, zenés, képzőművészeti programmal, kiállítással, felolvasó maratonnal, könyvbemutatóval, színházi előadással ünnepelték a Magyar Kultúra Napját. Nagyváradon idén először adták át a Jakobovits Miklós-díjat, amelyet a tavaly elhunyt képzőművészről nevezetek el. Az elismerés Jovián György festőművészt, grafikus kapta.
                                        

Varga Melinda