Hudy Árpád

Hudy Árpád: „Mindenképpen meg kell halnunk”

TÁRCA


Hetven évvel ezelőtt vívták a megszállt lengyel fővárosban a drámai eseményekben bővelkedő második világháború egyik legkülönösebb csatáját. A varsói gettólázadást az teszi egyedivé a fél évtizedes esztelen öldöklésben, hogy a halálra szánt áldozatok itt szembeszálltak hóhéraikkal.

Hudy Árpád: Tudósítások a jövőből 1. – Új szelek a Vatikánban

TÁRCA


Egy magát megnevezni nem kívánó svájcisapkás komornyik, Eugenio Scandalo kiszivárogtatta azt a beszédet, amelyet Radicali bíboros tartott a legutóbbi viharos konklávén. Ebből idézünk.

Hudy Árpád: Parkinson Krúzó legújabb kalandjai

TÁRCA


Egy képzelt regény első fejezete, amelyben megismerkedünk Gégner úrral és Jolánka nénivel, és némi túlvilági visszásságokra is fény derül.

Hudy Árpád – A modernitás remetéje. Nicolás Gómez Dávila – Széljegyzetek a töredékek katedrálisához (12.)

ESSZÉ


Dávila a világirodalom nagy magányosa, de egyedülléte nem társakra vágyó tengődés a társadalom egy lakatlan szigetén, hanem önkéntes félrevonulás.

Hudy Árpád: Világvége után – világvége előtt

TÁRCA


Az ember találékonyságánál végül is talán csak félelme kifogyhatatlanabb, márpedig korunk minden előzőnél jobban kedvez a tömeges szorongások, ijedelmek gerjesztésének.

Hudy Árpád – A modernitás remetéje. Nicolás Gómez Dávila – Széljegyzetek a töredékek katedrálisához (11.)

ESSZÉ


Van-e hát végső tétje az írásnak? És az előbb még kétkedő filozófus író – aki másutt meg is fogalmazza, hogy nem érdeklik gondolatainak ellentmondásai – határozott igennel válaszol.

Hudy Árpád – A modernitás remetéje. Nicolás Gómez Dávila – Széljegyzetek a töredékek katedrálisához (10.)

ESSZÉ


„Azt a szerzőt, aki nem érezteti könyvének első három mondatával, hogy másfajta, összetéveszthetetlen sajátossággal van dolgunk, haladéktalanul a szemétkosárba kell dobni.”

Hudy Árpád: Rigógyász

TÁRCA


Elmúlik egy óra, tovább esik. A madár félig felnyitja szemét, kitátja csőrét, talán ásít. Lassan, ólomnehezen megmozdul. Odébb megy, a kút mellé, levelek alá. Ott gubbaszt még egy jó darabig, a végzetes hely felé fordulva. Aztán elrepül. Azóta sem láttuk – igaz, meg sem ismernénk.

Hudy Árpád: Sziget

TÁRCA


Honnan és mikor indult az első lélekvesztő? Hol csobbant először a lapát, mely öböl hajnali vizében, szépiák és sellők riadalmára? Kik ültek az első kivájt fatörzsben, szálakból összerótt tutajon? Miféle ősvitorlába kapott először a levegőisten fuvallata?

Robinson az Elméletpatikában

KRITIKA


Hajdú Farkas-Zoltán A dolgok rendje című hármaskönyvével párbeszédbe elegyedve az alábbi írás szerzője önmagát is megszólította.

Tartalom átvétel

Feliratkozás hírlevélre

Név:
E-mail cím*: