Csütörtökön Villányban adták át a Filius Ursae-díjat. Pénteken Pécsett adták át, majd megünnepelték Budapesten az idén 5. évfordulójához érkezett Janus Pannonius Költészeti Nagydíjat, valamint kihirdették a műfordítói díjak nyerteseit is. Az ünnepség különleges koncerttel zárult.

Az Irodalmi Jelen csapata október 4-én, népes közönségével együtt ünnepelte 15. születésnapját a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban. Komoly és vidám felolvasások, slam és vetítés, ünnepi falatok – beszámolónk a helyszínről, sok képpel.

Érces orgánumok, egymondatos snittek és egy meg nem írt napló: Papp-Für János újonnan megjelent, Árnyékapa című kötetének bemutatójára, majd a Másik Oldal zenekar koncertjére került sor Budapesten, a Magyar Napló Könyvesboltban – Kiss Júlia járt a helyszínen.

Hogyan fér meg egymás mellett Descartes és József Attila, miért van válságban az erdélyi irodalomkritika, miért nem filozofikus a magyar költészet – sok más mellett erről is beszélgetett Egyed Péterrel Kolozsvárott, a legutóbbi Álljunk meg egy szóra-esten László Noémi.

Aleksander Nawrocki lengyel költő és műfordító volt az Országos Idegennyelvű Könyvtár vendége, a beszélgetést és a kétnyelvű felolvasást Csisztay Gizella moderálta.

Mi a közös George Sand, Emily Brontë, Szabó Magda, Török Sophie, Balla Zsófia, László Noémi, Márton Evelin, Selyem Zsuzsa, Egyed Emese vagy Láng Orsolya műveiben;van-e, és ha igen, mitől az a női irodalom? – beszámoló a X. Szárhegyi Írótalálkozóról.

Szeptemberi Nézőtér rovatunkban a Kárpát-medencei zenés és prózai színházak évadnyitó újdonságaiból, bemutató előadásaiból válogattunk – a teljesség igénye nélkül – az MTI, a társulatok szerkesztőségünkhöz eljutatott sajtóközleményei, a szinhaz. hu, a port. hu.és a jatekter.ro portálok segítségével.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának tizenötödik írótábora – amely a Szövegritmusok címet viselte – szellemi időutazásként is értelmezhető, a háromnapos tábor programjai a zene és irodalom kapcsolatára építkezve visszavittek minket abba a korba, amikor a zene és líra egy tőről fakadt – Johaniszky Imelda riportja az árkosi E-MIL írótáborról.

Vasárnap folytatódott a budavári könyves kirakodóvásár és művészeti programsorozat, melynek legemlékezetesebb pillanatai bizonyosan a Lázár Ervint megidéző történetek voltak, Sebő Ferenc muzsikájával kiegészülve.

A Budai Várban a rekkenő őszi hőségben újra belevethettük magunkat a Magyar Nyelv és Könyv Ünnepének gazdag műsor- és könyvkínálatába, török sátrakban pihenhettünk, megcsodáltunk egy félmilliót érő bibliakiadást, és mielőtt átadták az idei Tóth Árpád műfordítói díjat, még egy seregbontó ágyú támadását is túléltük.

A kulturális szcénában felmerülő anyagi problémák az írószervezeteket sem kerülték el, megnehezítve fennmaradásukat és működésüket. Ennek ellenére a József Attila Kör megrendezhette augusztus végén a 28. JAK-tábort, amelynek központi témája a világirodalom felé való nyitás volt. – Sárkány Tímea összefoglalója.

Kik írták idén a JAK-tábor titkos naplóit? Garaczi László, André Ferenc és a cigarettázás művészete, Szálinger Balázs és a szigligeti alkotóház erkélye – Szőcs Petra hangulatos képriportban számol be a JAK-tábor zárónapjáról.

A 28. JAK-tábor jellegzetes pillanatai és megkapó íróportréi Szőcs Petra képes beszámolójában.

28. alkalommal rendezik meg a festői szépségű Szigligeten a József Attila Kör írótáborát, ahol a színvonalas és gazdag program nem valósulhatna meg lelkes fiatal alkotók és közismert írók nélkül. Szőcs Petra a helyszínen járt, lencsevégre kapott néhány szigligeti pillanatképet. A képek önmagukért beszélnek.

A Kolozsvári Magyar Napok utolsó napján érdekes előadásra került sor a Bulgakovban. A beszélgetés címét – Fadrusz János titka, avagy Mátyás király szobra és az, amit nem tudunk – olvasva valami összeesküvéselmélet-féleségre gondolhatnánk, mindenesetre az ikonikus Mátyás-szobortól a rovásírásig rövid út vezet, s mindezt sztorizgatva mesélte el a közönségnek Mandics György.

Azt már megszoktuk, hogy több száz program pörög egyszerre a Kolozsvári Magyar Napokon, ahogyan azt is, hogy minden napra jut bőven irodalomból is. Mutatjuk az idei, az Erdélyi Magyar Írok Ligája, a Helikon és az Almásy László Kultúrtörténeti Kör által szervezett felhozatal kiemelkedő irodalmi rendezvényeit.

A VII. Kolozsvári Magyar Napokon Oravecz Imrének szervezett felolvasást az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MÍL) a Bulgakov Irodalmi Kávéház teraszán. Sárkány Tímea tudósítása.

Szőcs Gézában – aki remek formában, érdekes, fordulatokban gazdag beszélgetést produkált László Noémivel – sokan prófétát látnak, ám szerinte az általa írt szövegek intuícióból fakadnak, amit a későbbiekben az olvasók maguk teljesítenek be. Több írása kapcsán is történelmi déjà vu-t érez, amelyek kezdetben szerzői fintorból fakadó próféciának indultak, de az idő igazolta valóságba rendeződésüket.

A Jézus melletti két latorról kellett írniuk az Előretolt Helyőrség Íróakadémia diákjainak, akik megismerkedhettek néhány irodalmi folyóirattal, és megtudhatták azt is, miért érdemes újraolvasni a klasszikusokat. Beszámolónk következik szövegmutatványokkal, fotókkal.

A Bánffy-palota pincéjébe költözött a Kolozsvári Magyar Napok egyik legközkedveltebb kortárs képzőművészeti kiállítása, a Mimesis. A tárlat most is a kísérletezés miatt izgalmas: egyszerre kihívás a térhez való alkalmazkodás és a vele való játék, a tematika megragadása és a nézőkkel kialakított interakció, a vizuális alámerülés.