Tomaso Kemeny Budapesten született 1938-ban. Az 1948 óta Milánóban élő, magyar származású olasz költő „A vízözön mondja” című válogatott verseskötetét Szőcs Géza és Szkárosi Endre mutatta be az Írók Boltjában.

 
Papp Sándor Zsigmond legújabb, Semmi kis életek című kötete a Libri Kiadó gondozásában jelent meg. A romániai diktatúra és rendszerváltás idején játszódó regény bemutatójára a Nagyváradi Könyvmaratonon került sor.

Napos Oldal címmel új irodalmi sorozatot indított a nagyváradi Riport Kiadó. Karácsony Benő Napos oldal című regényének újrakiadásával, Kinde Annamária Hóbanévad és Sorbán Attila A püspök úr pálinkát iszik című kötetével a harmadik Nagyváradi Könyvmaratonon ismerkedtünk meg.

​​​​​​​A háromnapos vajdasági rendezvényre a Kárpát-medence minden részéből érkeztek alkotók, hogy punk zenével, Liszttel, jazz-zel, az M0-ás körgyűrűvel és természetesen képzőművészettel kísérjék az irodalmat.

Biztos mindenki ismer legalább egyvalakit, aki ritkán szól, de ha mégis, nos, az üt. Sokkal tovább emlegetjük, mint a rendszerint a középpontban lévő viccgyáros poénjait. Bodor Ádám is ilyen, epitheton ornansa a „szűkszavú” lehetne, rettegett interjúalany hírében áll. November másodikai könyvbemutatóján is bizonyította, hogy betalált.

Tolongás van már 17 óra előtt 10 perccel. Nehéz bejutni. Rengetegen vannak, és nem is csak egy korosztályból. „Úgysem lehetsz más, legyél az, aki vagy.”  - mondta E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum Igazgatója a könyv-méltatásakor. Lehetne ez az est mottója, jeligéje is. – Szabó Imola Julianna írása

Zsúfolásig megtelt két nagy terem is a Petőfi Irodalmi Múzeumban csütörtök este. Korniss Péter és Závada Pál új könyvét, az „Egy sor cigány – Huszonnégy mai magyar” című, szociográfiába oltott fotóalbumát mutatták be. – Weiner Sennyey Tibor helyszíni tudósítása.

Új irodalmi generáció körvonalazódik a kolozsvári literatúra berkeiben. A nyolcvankilenc után született fiatalok teljesen más szellemiséggel közelítik meg a világot. Tehetségükről egyelőre csak annyit lehet mondani, hogy tudnak repülni – állapította meg Bréda Ferenc a legutóbbi Bretter György Irodalmi Körön, a kolozsvári Bulgakov Kávézóban.

A díjkiosztó helyszíne felé menet a Bartók Béla úton összetalálkoztam költőismerősömmel, aki a meghívottak között szerepelt. Megkérdeztem, tud-e valamit a helyezésről. – Nem tudok semmit, meglepetés – válaszolta, majd azon dilemmáztunk, hogyan kerülhet versenybe Tandori Dezső vagy Gergely Ágnes, akik egy mai megmérettetésben evidencia, hogy csak elsők lehetnek már életükben is klasszikusként.

Szegeden háromnapos konferenciát rendeztek a 30 éve elhunyt Hajnóczy Péter emlékére, akinek a hagyatékát egy lelkes szegedi csoport gondozza. A meghívott előadók között voltak Hajnóczy egykori kollégái, barátai, de szövegeinek fiatal rajongói is.
 
 

Szilágyi István, a Korunk Akadémia és a Magyar Írószövetség szervezte Írói estek rendezvénysorozat vendégeként legújabb, Bolygó tüzek című novelláskötetéről, korábbi regényeiről és kolozsvári kötődéséről mesélt a népes közönségnek.

A Grecsó fivérek bebizonyították, hogy emlékeik elférnek egymás mellett, akár a próza és a tánc. Szegeden ebbe az összművészeti produkcióba pillanthattunk be.

2011. október 25-én 139. alkalommal tartotta Találkozások – számunkra fontos emberekkel, művekkel, barátokkal című rendezvényét a  hiánypótló kulturális és művészeti tevékenységet folytató zombori Berta Ferenc Zsebszínház.
 

Bodor Ádám szegedi látogatása alkalmával Kolozsvár-tapasztalatáról, Budapest-élményéről, természetrajongásáról és a prózadivatról is beszélt – új kötetének bemutatója helyett.
 
 

Három tehetséges költőt is felfedeztek a hétfői Bretter György Irodalmi Kör Anonymus-estjén, ahol csaknem negyven ember verődött össze. A népszerű irodalmi rendezvényen Lovassy Tamás, Benedek Szabolcs és Miholcsa Zsombor ígéretes pályakezdő költőknek bizonyultak, a kör vezetősége úgy döntött: a közeljövőben a szerzők egyéni estjeire is sor kerül.

Második alkalommal rendezték meg a középiskolásoknak és egyetemistáknak meghirdetett irodalmi alkotótábort, ahol ismert írók és szerkesztők beszéltek a könyvkiadás titkairól, a riport fortélyairól és a meghívott előadók tapasztalatairól.

Voltak-e indiánok Magyarországon? Milyen festő volt Kaposi Tamás? Hogyan látja a mai nemzedék az 1989 előtti időszak kultúráját? Vajon miért írtak laudációt ismert magyar írók Rákosi Mátyásról? Miért szép és miért félreértett a szocreál építészet? – ezekre a kérdésekre keresték a választ az Új Forrás lapszámbemutató estjén a Nyitott Műhelyben. A helyszínen jártunk.

Huszonöt profi és három diákelőadást mutatnak be marosvásárhelyi, bukaresti illetve magyarországi társulatok Kolozsváron, a Puck Bábszínház által tizedik alkalommal megrendezett Báb- és Marionettszínházak Nemzetközi Fesztiválján.

Kertész Imre 2001 és 2003 között írt, „Mentés másként” címmel megjelent naplóját mutatták be a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Selyem Zsuzsa esszéista, kritikus, Dávidházi Péter irodalomtörténész és Sándor Iván író, esszéista részvételével lefolyt beszélgetés moderátora Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője volt.

Acsai Roland Hajnali kút című kötete a L’Harmattan kiadó Gyémánttengely sorozatában jelent meg a 2011-es Ünnepi Könyvhétre, bemutatóját azonban csak most tartották a Zsivágó Kávéházban. Az esten kiderült, mi az igazi északfok, a fenség, és a konstruktív minimalizmus.