Hamvas Béla és Tábor Béla talán sokkal jobban ismert, mint a Csütörtöki beszélgetések harmadik résztvevője: Szabó Lajos, akinek kalligráfiáiból és szöveg-töredékeiből nyílt kiállítás a 2B Galériában – Weiner Sennyey Tibor írása.
Részletek Szabó Lajos írásaiból (Feljegyzések 1947-1948)

 
 
 
A magyar és román állam képviselői szombaton Kolozsváron avatóünnepség keretében vették át hivatalosan is a magyar és a román kormány közös támogatásával restaurált Mátyás-szoborcsoportot, az esemény tiszteletére egész napos rendezvénysorozatot is szerveztek a városban.

Frankie és Johnny története egyszerűségében megnyerő: a szakács és a pincérnő egymásra találásának mégis mélyebb rétegeit célozza meg a pinceszínházi előadás, mint a húsz évvel ezelőtti amerikai film. – Jegyzet az előadásról
 
 
 

Születésnapja alkalmából vidám hangulatú esten köszöntötték a Magyar Írószövetségben az író-műfordítót, ám a meglepetésekkel maga az ünnepelt szolgált: a díszterem egy időre még színházzá is átalakult.

A Nyitott Műhelyben Szepesi Attila és Zalán Tibor felidézték Baka István és Sziveri János alakját, miközben saját pályájuk emlékezetes fordulatairól is meséltek Bán Magda kérdéseire válaszolva.

Az Írók Boltjának ebben a sorozatában – ahogy Mészáros Sándor fogalmazott – a mostohábban kezelt régiók irodalmát szeretnék a figyelem középpontjába állítani. Legutóbb a szabadkai születésű írónőt hívták meg.
Kapcsolódó anyag: Kritika A kis kavicsról

A kőbányai lengyel plébániához tartozó Lengyel Házban került sor március 23-a, a két nemzet barátságának ünnepe alkalmából Feliks Netz költő, író és műfordító irodalmi estjére.

Grecsó Krisztián Mellettem elférsz című regénye egy családi fotó ihletésére született meg. Valóságról, fikcióról, faluról és városról Király Levente beszélgetett a szerzővel a Rózsakert bevásárlóközpont Líra és lant könyvesboltjában.

A március 15-i ünnepnap esti programjaként szervezte a Beszélő című folyóirat a Gödör Klubban vitaestjét a közoktatásról, amelyet Egressy Zoltán felolvasása, majd filmvetítés követett. Tudósítás a helyszínről.
 
 

 
 
A formákkal előszeretettel játszó költő ezúttal egy szentpétervári szerző bőrébe bújt. A Bookart kiadónál megjelent Alekszej Pavlovics Asztrov hagyatéka című kötetét a hétvégén mutatták be Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban. Ez alkalomból Láng Zsolt a Bookart Kiadóról, Egyed Péter pedig a Látó szépirodalmi folyóiratról is beszélt.

Aki az ünnep délelőttjén „Budára! Budára!” kiáltás helyett „Pestre! Pestre” – hangulatban vágott neki a városnak, nem könnyen juthatott a központi ünnepség hagyományos színhelyére, a Múzeumkertbe.

Ezzel a címmel tartotta megnyitó előadását Csányi Vilmos a Typotex Egyetem néven indult tudományos sorozaton a Kossuth Klubban, melynek első három estéje az úgynevezett megszaladási jelenségeket vizsgálja az emberi társadalomban. A nyitóelőadáson jártunk.

Régen rendeztek olyan kiállítást Szegeden, amely olyan heves indulatokat váltott volna ki, mint a Szubjektív Szeged street art plakátjai. A Kölcsey utcán látható alkotások a Reök-palotában megtekinthető Közös értékeink című tárlathoz kapcsolódnak. – Szekeres Nikoletta írása
 

Csepcsányi Éva Mistica Profana című regényének bemutatóján, az Írók Boltjában, a kérdések-feleletek érdekes „tánca” bontakozott ki.
 

Jancsó Noémi fiatalon hunyt el egy szörnyű tragédia áldozataként. Megjelent szövegei nagy feltűnést keltettek az irodalmi életben, megkapta a Méhes György-debütdíjat. A hétfőn megrendezett Bretter-kör a költő születésnapját első kötete, az Emotikon fölolvasásával ünnepelte. A nagy számban összegyűlt közönség azt bizonyítja, hogy emléke elevenen él.

 
 
Egerben születésnapi ünnepségen méltatták Lisztóczky László irodalomtörténész munkásságát, a határon túli magyar irodalom népszerűsítésében és a város kulturális életének gazdagításában szerzett érdemeit. – Kocsis Csaba írása

 
 
Szerelmi történetek, irodalmi, zenetörténeti és képzőművészeti motívumok, mítoszok, toposzok töredékeiből összerakott folytonosság – így lehetne jellemezni Kányádi András A képzelet topográfiája című kötetét, amelyet az Erdélyi Múzeum Egyesület székhelyén mutattak be Kolozsváron.
 

Hogy megtudjuk, kik is azok az ujgurok, bizony három nap sem elég. Az első magyarországi Ujgur PEN-konferencián február 20-24. között mégis sikerült mélyreható betekintést nyernünk a legkeletibb török népcsoport, e távoli rokonaink történelmébe, szellemiségébe és lelkébe – Sári Júlia helyszíni tudósítása

A Nyitott Műhely kerekasztalos termében foglalt helyet a szomszédos ország irodalmáról beszélgető előadói kör és közönsége, ami még családiasabbá varázsolta az estet.
 
 

Ha valakinek van mersze egyszer a vasárnapját a szokványostól eltérő módon tölteni egy „akadémiai”, de korántsem akadémikus beszélgetésen a Maladype Színház tagjaival, az biztosan maradandó szellemi-gondolati élménnyel feltankolva vághat neki a következő hétnek. Tudósítás a legutóbbi Szabad Akadémiáról.