A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság, Érsemjén Község Önkormányzata tudományos emlékülést rendezett Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából. (Kazinczy 1759. október 27-én született Érsemjénben – szerk. megj.) Gellért Gyula, az Érmelléki Egyházmegye esperesének igehirdetése után Balázsi József polgármester és Dukrét Géza, a PBMET elnöke üdvözölték a több mint százötven résztvevőt, akiknek mintegy negyede az anyaországból érkezett. A rendezvényen hét közlemény hangzott el a nyelvművelő, költő-író életéről és munkásságáról.

Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója

Nyelvében él a nemzet
 

Taar Erzsébet érsemjéni tanárnő (az egyetlen hazai előadó) dolgozatában részletesen foglalkozott Kazinczy Ferenc érsemjéni gyermekéveivel, a Késmárkon és Sárospatakon töltött diákévekkel, végigvezette a hallgatóságot a nagy irodalmár életpályáján, kiemelve legfontosabb műveit, alkotásait.
Dr. Fehér József (Sátoraljaújhely), Kazinczy és Alsóregmec c. dolgozatában kiemelte, hogy a  hivatali elfoglaltságoktól távol itt folytatta írói működését, itt szerkesztette az Orpheus új füzetét, Rousseau-t, Moliere-t, Goethét és Shakespeare-t fordított, korabeli folyóiratokba írt, levelezett barátaival, a magyar irodalom jeles képviselőivel. Alsóregmecen kezd kiformálódni az a módszer, amely a levelek százaival szervezi a formálódó írói társadalmat, s amely később Széphalmot teszi híressé.
Kiss Endre József (Sárospatak) előadása (Kazinczy Ferenc és Sárospatak) kiemelte: Kazinczy pataki diák korában kezdett kiformálódni a reformkor politikailag haladó, művelt értelmiségi rétege. Itt, az elemi ismeretek megszerzése után a declinisták, conjugisták, grammatikusok, syntaxisták osztályait járták ki a középiskolások. Magas szinten tanultak rhetorikát, poétikát, logikát, ezek mellett még számtant, hittant, földrajzot, latin és görög irodalmat és nyelvtant. Az író, költő, irodalomszervező személyiségébe a diákévek után is szervesen beépült kapcsolatrendszerével a pataki Kollégium, múltja és jelene pedig a Kazinczy-életművel gazdagodott.
Dr. Kováts Miklós (Kassa): Kazinczy és Kassa c. előadásában bemutatta, hogy az ifjú jogász itt kezdte meg joggyakorlatát 1779-ben, majd pesti jogi tanulmányainak befejezése után újra visszatér oda 1784 végén, aljegyzőként. 27 éves korában kinevezték a kassai tankerület iskolafelügyelőjévé, öt év alatt 45 új iskolát tudott szervezni.
Dr. Kováts Dániel (Budapest) dolgozatában (Kazinczy és Széphalom) idézte a költő gondolatait: „Nem fénylek én, s én azt nem fájlalom,/ Fény s nagyvilág énnékem Széphalom”. Így fogalmazza meg Kazinczy széphalmi negyedszázadának lényegét: az anyagi gondokkal dacolva, a családi kötelezettségeit és örömeit vállalva megteremti azt az irodalmi műhelyt, amely által a nagyvilág beköltözik az otthonába, s ahonnan fények indulhatnak szerteszét. Innen is rendszeres kapcsolatot tartott Sátoraljaújhely és Sárospatak szellemi és politikai köreivel, bekapcsolódott a közéletbe. Itt van a sírja is, a magyarok ezrei által felkeresett zarándokhely.
Dr. Bakó Endre Kazinczy Ferenc a debreceni irodalomtörténet-írásban c. előadásában részletesen elemezte a költő szellemi vitáját a város jeles értelmiségeivel. Kazinczy kétségtelenül a magasabb ízlést, az európai nyitottságot, az egyetemes nézőpontot képviselte. A későbbi széphalmi mesternek az eredetiség, mint esztétikai érték iránt nem volt érzéke, ezért nem becsülte érdeme szerint Csokonait sem. De az idő nem őt, hanem Csokonait igazolta, akinek örökségét Arany János és Ady Endre folytatta.
Debreczeni-Droppán Béla (Budapest) dolgozatában (Kazinczy-ünnep 1859) a költő születésének centenáriumára, az akkori ünnepségekre, Tompa Mihály ez alkalomra írt versére emlékezett.
Az emlékülésen bemutatták a Dukrét Géza által szerkesztett A bölcsőtől a sírig (Előadás-gyűjtemény Kazinczy Ferencről) és Csorba Sándor Aranygyökerek. Emlékház-vezető című köteteket.
A résztvevők megkoszorúzták Kazinczy szobrát és Kazinczy Lajos aradi mártír tábornok emlékművét, majd meglátogatták a Kazinczy-Fráter-Csiha emlékházat.
Vasárnap a községi parkban Fráter Lóránd szobrát avatták fel.
 

Dr. Vajda Sándor