Adalékok a kortárs magyar szépirodalmi regény monitoring-szabályozásához
Dreff János, Az utolsó magyartanár feljegyzései című „regény” szerzőjének írása az irodalomtanítással kapcsolatos vitához kíván csatlakozni.
Adalékok a kortárs magyar szépirodalmi regény monitoring-szabályozásához
Az EU-tagországok közül elsőként hazánkban készült el a Humángazdálkodási Management Oktatáspolitikai Hivatalának ajánlásával az az Egységes Közoktatás Fejlesztési Stratégia, amely körvonalazni kívánja az EU-tagországokban 2015-től hatályba lépő Kortárs Fejlesztési Terv-ben (Contemporary Development Project) meghatározott tantárgyi szabványokat is rögzítő rendelkezéstervezet hazai arculatának kialakításáért felelős elképzeléseket. Brüsszeli tudósításunkban a kizárólag már csak gimnáziumokra vonatkozó kortárs magyar szépirodalmi regény tantárgyi monitoring-szabályozásáról szóló fejezetet ismertetjük.
LXI. fejezet, 1. Kortárs magyar szépirodalmi regénynek minősül minden olyan magyar nyelven írt kortárs szöveg, amelyet a magyar anyanyelvű kortárs szövegolvasók kétharmada a mű első megjelenésének dátumához viszonyított harmincöt évig terjedő visszamenőleges hatállyal annak minősít, illetve akként tart számon.
A) Mivel a kortárs magyar szépirodalmi regénynek önálló méltósága nincs, ezért az esetleges kedvezőtlen, a szerzői szándékkal nem megegyező, esetleg azzal ellentétes tartalmú elbírálás esetén sem lehetséges jogorvoslati kérelem benyújtása a Polgári Regényakkreditációs Szakbizottsághoz (PRSZ). Amennyiben például Kertész Imre Sorstalanság című Nobel-díjas művének nem sikerül a kétharmados ingerküszöböt átlépnie, akkor tekintet nélkül a világsajtó, illetve tekintélyes honi és nemzetközi értelmiségi holdudvarok véleményére, a Sorstalanságot úgynevezett egykönyvnek, szerzőjét pedig egykönyves szerzőnek kell a továbbiakban tartanunk, és a mű így nem tanítható. (A Sorstalanság természetesen csak illusztráció, hiszen a könyv a maga – a megjelenésétől számított – negyven évével eleve nem mezőnyképes.)
B) Az EU hatályos kodifikációjának értelmében minden olyan kortárs magyar szépirodalmi regény korlátozás nélkül szaktantárgyi megítélés és elbírálás alá eshet, amelynek
I) terjedelme az EU 2003-as irodalomszabvány CVIII. fejezetének 1. pontjában meghatározott 116 és 367 számozott oldal közé esik,
II) magyar nyelven íródott,
III) valamely állami kiadó adta ki,
IV) pornográf, ill. szemérem elleni, valamely kisebbség, közösség vagy egyén ellen uszító, illetve izgató, valamint gyülekezésre buzdító tartalmakkal nem ellátott,
V) tipográfiájában egyértelmű és egységes,
VI) befogadás-lélektanilag akceptálható és
VII) recepcióesztétikailag kordában tartható tartalmakkal rendelkező esztétikai minőséget képvisel, vagy ezek együttes megvalósítására túlnyomó jelleggel határozott szépírói törekvéseket mutat.
Az V) pont külön rendelkezésének értelmében, ha az adott kortárs magyar szépirodalmi regény értékkanonizációs horizontján tipográfiailag szignifikáns jelleggel tetten érhetően érvényesül a posztmodern szövegirodalommal való nyíltszíni kokettálás („plein air fucking”), illetve külön is manifesztálható az ornamentális deviációra való textuális hajlam, úgy az adott kortárs mű regénynek eseti jelleggel ugyan még minősíthető, és így tanítható, de szépirodalomnak már nem nevezhető. Az PRSZ fordított előjelű döntésének értelmében pedig egyszerűen csak kortárs szépirodalomnak minősül, és így nem tanítható.
C) Mivel a magyar szabályozás az uniós direktívákkal harmóniában lehetővé teszi a regionális értékhierarchiák mentén való kategorizálás lehetőségét is, így az oktatási intézmény humán munkaközösségének lehetősége van az adott régió szépirodalmi választékából is szabadon válogatni.
2. Kortárs magyar szépirodalmi regény tanításának nevezzük azt a pedagógiai eljárásmódot, amely lehetővé teszi a szaktanár számára, hogy az érettségi előtt álló diákokat az utolsó pillanatban még megismertesse a kortárs látásmódok sokszínűségét felmutató nyomtatott szépirodalmi termékek gazdag választékán keresztül a jelenkor, illetve a történelmi múlt feladatait, problémáit és szépségeit taglaló párbeszédes és leíró részek kevert arányú váltakozásából kirajzolódó narratív elképzelések némelyikével.
A kortárs magyar szépirodalmi regény tanítása során a szaktanárnak törekednie kell:
I) a civil hasznosíthatóság szempontjából kinyerhető többlettartalmak objektív, értékarányos, világnézet- és pártsemleges bemutatására,
II) a prózapoétikailag csak nehezen, alig vagy sehogyan sem értelmezhető jelentésrétegek disztingvált méltatására,
III) hagyományos cselekményívvel („action bow”) rendelkező regények esetén az eleje, közepe, vége hármasságába rendezhető történet vázlatos ismertetésére,
IV) a mű nyelvi megformáltságának korcsoport-specifikus feldolgozhatóvá tételére,
V) illetve az ezekre a feladatokra szánt kettő, legfeljebb négy tanóra során a kortárs művészet iránti érzékenység dinamikus fejlesztésére.
Értesüléseink szerint a teljes rendelkezéstervezet 2015-ös hatálybalépéséig a Közalkalmazotti Szigorított Közteherviselési Egyenleg (KÖSZIKE) útmutatása alapján a szakállamtitkárság javaslatot fogalmazhat meg a multinacionális cégek extraprofitját megsarcoló nagysikerű különadó mintájára, hogy minden ún. túlkereső pedagógus egyhavi bérjövedelmét a KÖSZIKE tartalékalapjába önként átutalhassa, lehetővé téve ezzel többek között a kortárs regényírói ambíciók finanszírozásában történő kormányzati szerepvállalás megnyugtató előmozdítását.
Dreff János tudósítása
A leadet Fernando Botero Nővérek című képének egy részletével illusztráltuk.
Kapcsolódó anyag:
Cserjés Katalin véleménye az irodalomtanítás jelenlegi helyzetéről
Egy 11. évfolyamos diáklány, Szenti Dóra véleménye az irodalomtanítás jelenlegi helyzetéről
Sz. Tóth Gyula reakciója az interjúban elhangzó gondolatokra
