„Nézzük, hogy a feldarabolós játék milyen érdekes életműtorzókat varázsol nekünk. Esterházy Pétertől például a régi, a klasszikus, a nem kortárs (ízlés szerint aláhúzandó) kategóriába kerül a Fuharosok (1983), de a Tizenkét hattyúk (1987) már itt van velünk.” – Boldog Zoltán tárcája

A magyartanároknak kevés lehetőségük van arra, hogy becsempésszék a kortárs kultúrát az érettségire. Tankönyvszerzőket és középiskolai tanárokat kérdeztünk arról, mely szerzők milyen műveit teszik tétellé, és hogyan idézik be a Vad Fruttikat és a slam poetryt a szóbeli vizsgára.

Írassunk verset a diákokkal, elemzés helyett serkentsük őket alkotásra – javasolja Horváth Viktor, aki verstankönyvet állított össze A vers ellenforradalma címmel. A hiánypótló munkáért máris több kortárs költő, irodalompedagógus rajong. A szerzővel beszélgettünk.

Az irodalomtanításról szóló digitális kerekasztalunknál ezúttal néhány tankönyvszerzőt, gyakorló középiskolai tanárt és egy gyermekirodalommal foglalkozó irodalomtörténészt kérdeztünk arról, hogyan lehet a fekete-fehérbe öltöztetett, feszengő diákokat lekötni egy iskolai megemlékezésen.

Az irodalomtanítás aktuális problémáival foglalkozó körkérdésünk immár állandó kerekasztallá alakult, ahol négy szakértő véleményét olvashatják az irodalom jövőjét érintő problémákról. Bárdos József, Csobánka Zsuzsa, Fűzfa Balázs és Pethőné Nagy Csilla válaszol.

Tudta, hogy Petőfi mindössze „aggódó érdeklődő” volt Segesváron? Tanult arról, hogy Berzsenyit nem elégítették ki szellemileg a cselédek? Gondolt valaha arra, hogy Kölcsey Elfojtódás című verse „szinte semmit nem közöl”? Az újonnan megjelent, 9. és 10. osztályosoknak szóló kísérleti irodalomtankönyvekből szemezgettünk.

Újra feltűntek a könyvpiacon a kötelező olvasmányok mai nyelvre átírt, rövidített változatai. Szakembereket kérdeztünk a sorozatról, amelyben A kőszívű ember fiait és Az egri csillagokat mesélte újra Nógrádi Gergely. Bárdos József, Csobánka Zsuzsa, Fűzfa Balázs és Pethőné Nagy Csilla válaszait olvashatják.

Hány élő kortárs író szerepel az új kísérleti irodalomtankönyvekben? A 9. és 10. évfolyamnak szóló kiadványokat tekintettük át. Érdekes névsorra bukkantunk.

„Zolika elhatározta, hogy mérgében odacsap egyet az irodalomóráknak. Így lett Janus Pannoniusból a perverz püspök, aki mandulafáról versel, közben meg a puncira gondol.” – Boldog Zoltán tárcája

„Van egy álmom: belépek a magyar érettségi napján a terembe, és a feladatlapon a sok-sok választható téma között ott szerepel a következő is” – cikkünkből kiderül, mit álmodott a szerző a magyar nyelv és irodalom érettségiről.

A 2013 decemberében született döntés értelmében a jövőben állami feladat lesz a tankönyvek fejlesztése és kiadása. Ennek értelmében legfeljebb két irodalomtankönyv közül választhatnak a jövőben a tanárok. A „bezúzásra” váró kiadványokat tekintettük át.

A pedagógusminősítési rendszerrel kapcsolatban kikértük az érdekképviseletek állásfoglalását is. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke fejti ki véleményét a témáról, valamint közöljük egy – feltételezhetően a rendszer kidolgozásában résztvevő – hozzászóló reagálását előző cikkünkre.

Hogyan veszítheti el évtizedes munkáját egy pedagógus az életpálya-modellnek köszönhetően? Az oktatást érintő fontos változásokról és lehetséges következményeiről.

Nevéhez kötődik az egyik legnépszerűbb irodalomtankönyv, amelynek borítóját összehangolt médiatámadás érte, de tartalmát, felépítését mindenki elismeri. Pethőné Nagy Csillát, a Pécsi Tudományegyetem gyakorlógimnáziumának vezető tanárát, az Olvasással és írással a kritikai gondolkodásért projekt nemzetközi trénerét kérdeztük az irodalomtanítás jelenlegi helyzetéről.

Mit kezdjünk a kötelezőkkel? Hogyan gondolkodik az Y- és a Z-generáció a kultúráról? Egyáltalán: „Mi az oka, hogy Magyarországban az irodalomtanítás modernsége lábra nem tud kapni?” – teszi fel a kérdést egy nemrég megjelent konferenciakötet.

Fűzfa Balázs tankönyvszerzőt, pedagógust, irodalomtörténészt, a magyar nyelv és irodalom kerettanterv B verziójának kidolgozásában résztvevő szakembert egy Skype-interjúban kérdeztük a nyilvánosság elől eltüntetett változatról, hitvallásáról és alternatív megoldásokról.

2011 őszére összeállt Fűzfa Balázs kivitelben és tartalmilag is rendhagyó irodalomtankönyv-sorozata. A legújabb kötetet értékeltük.
 

Dreff János, Az utolsó magyartanár feljegyzései című „regény” szerzőjének írása az irodalomtanítással kapcsolatos vitához kíván csatlakozni.
 
 

Cserjés Katalin a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Modern Magyar Irodalom Tanszékén magyartanárok generációit készíti fel szakmódszertan-órák keretében az iskolai munkára. Az irodalomtanítás helyzetéről kérdeztük, központban azzal a problémával, hogy a szakiskolai osztályokban megszűnik a tantárgy.

A szakiskolai képzésben 2011 szeptemberében megszűnik az irodalom mint önálló tantárgy. Ennek hátteréről, a magyar diákok írni-olvasni tudásáról, a magyartanítás és a tanárképzés jövőjéről kérdeztük a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának oktatásért felelős államtitkárát.