Hetedik éjszaka – Li Ho versei Herczeg Ferenc fordításában
Hetedik éjszaka
Li Ho versei Herczeg Ferenc fordításában
Herczeg Ferenc műfordító vagyok. Orosz szakon végeztem, így elsősorban kortárs orosz szerzőket fordítottam, úgy mint Viktor Pelevin, Nyina Szadur, Gluhovszkijt.
Li Ho verseit először Faludy fordításában olvastam. Amikor már kint, Angliában a kezembe került a teljes oxfordi Li Ho kiadás, sokkal izgalmasabb, összetettebb személyiséget ismertem meg. Faludy szárnyaló fordításai elsősorban a költő főbb stílusjegyeit mutatták be, míg én igyekeztem minél közelebb maradni az eredeti szöveghez.
Li Ho lírája egyszerre vetít elénk egy misztikus-látomásos keleti világot és a mögötte megbúvó, jól ismert kafkait. Időben és térben távoli költő, mégis úgy érzem, nagyon is közel áll hozzám.
szerény falu, smaragdszín hervadás.
Szerelme ott, a messzi Szecsuánban,
hajában árnyak, tavasz-villanás.
Liang nagyherceg és a császár, Wu
kidobták őt, nem remélhet kegyet,
nem kapott mást, csak díszes temetést
olvadt aranyban a Tai hegység felett.
Fakó hajam már vakfehér selyem.
Engem is megnevettet tükörképem.
Hogy is lehetne hosszú életem?
Fedetlen fővel járok, mint a nomádok.
A vérbükk árnya lassan eltakar.
Mikor a tiszta vízben halat látok,
irigylem őt, úgy él, ahogy akar.
de tíz nap múlva otthon voltam megint.
Ma éjjel jó bort tölthetünk kupánkba,
és várnak itthon megsárgult könyveink.
Sok kínt és bajt átvészeltem, de élek,
az szentigaz, hogy csőstül jön a végzet,
ezért ne jósoltass, ne vesd a kockát,
üres mindegyik lapja, bárhogy nézed...
Királyi kert árnyai a paravánokon.
A gyülevész felhők alatt rubinpiros fészek.
Várfalak. A repedésben lila moha éled.
Áldozati aranykupák. Megtölti a harmat.
Ezüst lámpák üvegére sötét selyem alvad.
Kétszáz éve nincs hír arról, hol a fejedelem.
A palotát elfoglalta moha, petrezselyem.
könnyel telik meg a szem,
ködbe veszett fogadalmak,
új csokrot nem köt kezem,
üres kézzel állok itt most,
mert virágot nem tépek le
már sosem.
hideg föld a párnája,
jádeköves szíja patak,
szélből van a szoknyája.
Ködhintója előgördül,
soká vár az alkonyban,
hideg türkiz gyertya lángja,
verdes, mint a jégmadár,
majd hirtelen elillan.
szélviharok morajlanak.