A csiga süteménye

Egyik nap csiga néni süteményt szeretett volna sütni csiga bácsinak. El is küldte az öreget a boltba nyuszi nénihez.

– Vegyél, légy szíves, egy kiló lisztet, egy kocka vajat, meg egy kiló cukrot. De aztán siess ám haza. Nem akarlak napestig várni! – mondta csiga néni.

– Jól van, jól van, megyek már. – morgott az öreg és elindult a boltba.

Mire odaért csaknem dél lett. Gyorsan megvette a lisztet meg a vajat és sietett haza, ahogy

csak a lába bírta. A felesége már türelmetlenül várta.

– Hol jártál, te világ csavargója? – kiabálta messziről –, nem megmondtam, hogy siess haza?

No, de csakhogy itt vagy. Add szaporán a vásárlást, hadd álljak neki a sütésnek.

Azzal kivette csiga bácsi kezéből a kosarat és elindult vele a konyha felé. Menet közben, látja

ám, hogy a cukor hiányzik.

– Jaj, te oktondi. A cukrot nem vetted meg. Eredj vissza és hozd, de gyorsan – ripakodott rá a

férjére.

– Megyek, megyek – válaszolta cammogva csiga bácsi és visszafordult az ajtóból. Meg is

vette a cukrot a boltban. Elhatározta, hogy nagyon siet vele haza. Ahogy csúszott–mászott az

erdőben, véletlenül elakadt egy ágban, orra esett és kiömlött az összes cukor. Gyorsan

feltápászkodott, visszafordult és sietett a boltba. Megint megvette a cukrot és most már csak

úgy vesd el magad módjára rohant haza. Amint így rohant, hirtelen elkezdett esni az eső. De

úgy, mint ha dézsából öntötték volna. Gyorsan beállt egy virág alá, de sajnos a kosár nem fért

be alá, és az összes cukor elázott....

– Most már csak hazamegyek – gondolta magában –, nem ér az a sütemény annyit, hogy ilyen

sokat rohangásszak miatta.

Lógó orral ugyan, de elindult hazafelé. A kapuban már várta a felesége:

– Jaj, csiga férjecském! Nem áztál el? Jól vagy? Már aggódtam érted! – sietett elé csiga néni.

– Kiömlött a cukor, meg elázott – morogta csiga bácsi –, ne haragudj!

– Nem haragszom, én, csak neked ne essen semmi bajod – folytatta a felesége –, gyere, kész a

sütemény. Süni néni adott hozzá cukrot, majd holnap visszaadom neki.

Azzal bementek a házba, és jóízűen megették a finom süteményt, amiért csiga bácsi olyan

sokat fáradozott.