Nem új Jókai kell, hanem olyanok, akik a jókaiságot tovább viszik

Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából indított egész éves programsorozatot a Kulturális és Innovációs Minisztérium. A Jókai-év hivatalos megnyitóján – az íróóriás kedvenc városában, Balatonfüreden – Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter, Bóka István, Balatonfüred polgármestere, Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke, illetve Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke mondott ünnepi beszédet.

A balatonfüredi Reformkori Hagyományőrzők Társasága palotás táncával vette kezdetét a Jókai-év hivatalos megnyitó ünnepsége. Az író születésének 200. évfordulója alkalmából egy egész éves, a Kárpát-medencére kiterjedő programsorozatot indított a Kulturális és Innovációs Minisztérium. Az emlékév a múlt, jelen és jövő folyamatosságát, a hagyományokra építkezés és innovatív gondolkodás egyidejű jelenlétét szimbolizálja.

Tavaly volt az első alkalom, hogy a Magyar Írószövetség a Jókai születésnapja alkalmából alapított magyar széppróza napját nem Budapesten, hanem a mester kedvenc városában, Balatonfüreden rendezte meg. „Nagy megtiszteltetés ez nekünk, és ígérjük, hogy erőnkhöz mérten egész évben Jókait állítjuk a kulturális tevékenységeink központjába. Jókait, akit Kosztolányi mesterfejedelemnek nevezett, s aki bőségszaruból öntötte szavainkat. Az írás e művésze és bűvésze nemcsak olvasni tanította meg népét, hanem írni is” – kezdte ünnepi beszédét Bóka István, Balatonfüred polgármestere. Mint mondta, a Jókai Mór-emlékházon kívül is rengeteg hely őrzi a nagy mesemondó emlékét: Jókai Füreden talált rá az áhított nyugalomra.

A Magyar Írószövetség 2017-ben – Szörényi László professzor javaslatára – Jókai Mór születésnapi dátumát választotta a magyar széppróza napjának, melyet Erős Kinga, az írószövetség elnöke a következőképp indokolt: „ő az, aki megkerülhetetlen figurája irodalmunknak, aki személyében, életművében mindent magában hordoz, aki ma is példaként állhat előttünk.” Beszédében az író különleges életútját is kiemelte, hiszen Jókai az az ember volt, aki már a puszta jelenlétével is sikereket ért el, akit, ha belépett a párizsi Operaházba, a közönség perceken keresztül tapsolt. Mindez egy olyan korban történik, amikor nincs TikTok, nincs YouTube, s még fényképezőgép sincs. „Ekkora sztár volt Jókai” – hangsúlyozta.

 „Amikor belépünk egy múzeumba, könyvtárba vagy levéltárba, nem pusztán tárgyakat vagy dokumentumokat látunk, hanem történeteket, emberi sorsokat, egy-egy korszak lenyomatát ismerhetjük meg, vagyis a legtágabb értelemben vett kultúrát, az általunk megművelt és gondozott, teremtett valóságot” – mondta Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke, majd hozzátette, hogy minden Jókai-regény mögött ott van egy megszállott kutató, aki történelmi forrásokban búvárkodott, aki néprajzi gyűjtéseket tanulmányozott, aki tudományos munkákat olvasott és értelmezett.

Az MNMKK elnöke az íróóriást megidéző gondolataiban az ugyancsak 200. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémiát is megemlítette, hiszen a magyar nyelvterület egyik nagy hatású tudománynépszerűsítője éppen Jókai volt.

A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ két új digitális kezdeményezést indított el. Az egyik a Jókai 200, amelynek részeként teszik közzé mindazt a 200 digitális műtárgyból álló különleges válogatást, amely hét meghatározó közgyűjtemény anyagát egyesíti. A Jok.ai projekttel pedig azt vizsgálják, hogy miként állítható a mesterséges intelligencia a kulturális örökség szolgálatába. „A Petőfi Kulturális Ügynökségen belül azért hoztunk létre egy mesterséges intelligenciával foglalkozó labort, hogy elkerüljük azt a csapdát, hogy a technológia uralja a kultúrát vagy hogy helyettünk gondolkodjon. A célunk az MI felhasználásával az, hogy segítse az élményszerű tudás átadását” – magyarázta Demeter Szilárd.

 „Költő és író. Szerkesztő, lapalapító. Mindennap tornázik, hajnalban kel, és órákig egyfolytában ír. Beszél németül, olaszul, angolul, franciául, latinul és egy kicsit ógörögül is. Pisztollyal és karddal egyaránt párbajképes. Kitűnően rajzol, fest, ha kell, elefántcsontból farag. Képzett kertész és gyümölcstermesztő. A nők rajonganak érte, kedves és szeretetre méltó édesapa” – sorolta az író végeérhetetlennek tűnő tulajdonságait Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter. Az ünnepi megnyitó utolsó megszólalója hangsúlyozta, hogy Jókai intellektuális és érzelmi magasságát lehetetlen elérni, de nem is az író utánzása volna a cél, hanem az, hogy a Jókai-életmű inspirálóan hasson mindenkire. „Nem új Jókaira van szükségünk, ez lehetetlen volna, hanem olyanokra, akik a jókaiságot viszik tovább vagy éppen újítják meg” – hangoztatta.

Az emlékév megnyitóját az Erkel Színház Kőszívű – A Baradlay-legenda című előadás részletei zárták. Az ünnepi gálát követően, a botanikus Jókaira emlékezve, ezüst hársfát ültettek a Tagore sétányon. Az író születésnapi programsorozata Az év novellái 2025 című antológiabemutatóval és novellaíró versennyel ért véget.

Megjelent a kultura.hu weboldalán.

Jókai-szobor Révkomáromban (Fotó: pixabay.com)