-
Ilyés Krisztinka
Nem új Jókai kell, hanem olyanok, akik a jókaiságot tovább viszik
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából indított egész éves programsorozatot a Kulturális és Innovációs Minisztérium. A Jókai-év hivatalos megnyitóján – az íróóriás kedvenc városában, Balatonfüreden – Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter, Bóka István, Balatonfüred polgármestere, Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke, illetve Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke mondott ünnepi beszédet.
-
Mezey Katalin
Jókai emlékfa a Balaton partján
Balatonfüreden és különösen itt, a Tagore-sétányon, alig három-négyszáz méterre a tóhoz lefutó domboldal derekán emelkedő Jókai-villától, joggal érezzük, hogy Jókai lába nyomában járunk. Miért olyan, már első hallásra is egyértelmű és magától értetődő Jókai Mór és Balatonfüred kapcsolata? Talán mert a képzeletünkben mindkettőjükhöz szorosan hozzákötődik a nem mindennapi szépség fogalma. A szépség nehezen elérhető birodalma.
-
Praznovszky Mihály
Leánykérés a füredi sétányon
200 éve született Jókai Mór
„Ez már második leánykérése volt Jókainak. Az igaz, az első jó régen volt, még a forradalom idején, s azt sem tudom, hogy az leánykérés volt-e, vagy legénykérés, mert amilyen amazonnak írták le nekem Laborfalvi Rózát, el tudom képzelni, hogy ő vette a kezébe a megkötendő házasság irányítását.” – Praznovszky Mihály írása a 200 éve született Jókai Mórra emlékezve.
-
Fülöp Dorottya
Jókai, a költő[1]
Igen, jól láttad, kedves olvasó. Ebben a cikkben Jókai Mórról, a költőről, és nem az íróról lesz szó. 19. századi szerzőnket a köztudat elsősorban regényíróként tartja számon, pedig élete során minden műnemben folyamatosan alkotott. Drámáit jóval kevesebben ismerik, mint prózáit, a lírája pedig az életmű talán egyik legelhanyagoltabb területét képezi. A laikus olvasónak jórészt ismeretlen Jókai költői tevékenysége, az irodalomtörténet-írás pedig csupán egy-egy költeménnyel vetett számot –, sem a versek kritikai kiadása, sem a Jókai-költészet átfogó értelmezése nem készült el eddig. -
Fülöp Dorottya, Varga Melinda
A kutató sok mindent tanít az írónak, és ez fordítva is így van
Kiskora óta szerves része az életének a művészet és az irodalom. Legyen szó saját versről vagy irodalomtudományos munkáról, rajzokról, a precizitásra törekszik. Addig nem ír le semmit, amíg nem áll össze minden képkocka a fejében. Jókai Mór költészetéből doktorál, amellyel eddig csak hézagosan foglakozott a szakirodalom. Mentorprogramunk során ebből a munkából is kapunk ízelítőt és többek között olyan fontos, közelmúltban elhunyt költők műveiről, mint Kinde Annamária, Lászlóffy Aladár vagy Szőcs Géza – Fülöp Dorottyát, az Irodalmi Jelen debütdíjas szerzőjét kérdeztük. -
Irodalmi Jelen
Jókai mókái
A nagy regényíróról kevesen tudják, hogy olykor verselt is, mégpedig csillogó humorral. Arany Jánosnak címzett „feddése” egy kudarcos lapindítás tanulságait szűri le; a közélet megfricskázását mintha csak a mai állapotokról írta volna; politikai „nyelvbotlásaival” tűzdelt időjóslataival pedig boldog új évet kívánunk minden olvasónknak!
-
Szőcs Géza
Olvasó- és emlékező napló 1.
Jelen esetben a kiinduló könyvnek, amely a kezembe került, nem is véletlenül – magától a tudós szerzőtől kaptam, Fodor Páltól – a címe: Szülejmán szultántól Jókai Mórig. Remek tanulmányok alkotják.
-
Irodalmi Jelen
Velezke – Jókai Mór elbeszélése
Jókai MórVelezkeKrisztus urunk után a nyolcadik században történt az a hallatlan eset, hogy a nők terhesnek találták a férfiak uralkodását a földön, és azt mondák egymás között: „miért nevezzük mi a férfit uramnak? Miért nincs megfordítva a dolog, hogy a férfi nevezné így az asszonyt?” -
Irodalmi Jelen
Bambuc ördög Eldorádóban
Az Irodalmi Jelen szilveszteri kirakós játéka versekből, novellákból – pajzán, könnyed, okos, vidám és kőkomoly szövegekből. Lehet bakugrani és láncra fűzni. Szemezgetni és szortírozni. Nyitogatni és mentegetni. És linkelni. És linkelni.
-
-
Onagy Zoltán
Gyermek- és koraifjúkorunk nagy mesemondója, Jókai Mór
(1825. február 18.–1904. május 5.)
1848. március 15-én Laborfalvi Rózától a Bánk Bán előadásán egy nemzetiszínű "szalagcsillagot" (kokárdát) kap a mellére. Mikszáth megrendítően meséli el a Jókai-kötetben. Egy hét múlva Laborfalvi, aki nyolc évvel és jelentős ágybéli jártassággal idősebb Jókainál, horgolt nemzetiszínű süveget küld neki, mézesmadzag gyanánt. Jókai azonnal felragad a süvegre. Ettől kezdve szerelmes galambpárként burukkolnak Pesten.
-
Onagy Zoltán
A férfi, és az irodalmi férfi
Jókai életét, feleségeit, a történtek általánosabb jelentését nem hagyhatjuk szó nélkül. Jókai példája azt bizonyítja, a férfi akkor szabadul a szebbik nemhez kötözött láncaitól, miután rászögezték a ládát. Ez reménytelenné tesz minden kétségbeesett szabadságharcot. Az egyik medvetáncoltatót azonnal követi a másik. Arról, hogy a Mennyországban hogyan ropjuk tovább, nincs hiteles híradás. Zárásul – pironkodva - valljuk meg, igaz, nem közönséges emberről van szó, mégis hümmögünk ma is, mi is, amikor egy húszéves liba férjül vesz egy hetvenöt éves vénembert.
-
Weiner Sennyey Tibor
Balatonvidék - Vasárnapi levelek II/11.
Hogy milyen a Balatonfelvidék most, midőn Bacchus diadalmenetét követem végig, talán csak az a különös hibrid tudná elmesélni, aki kissé kacér, mint egy hírlapíró, s valahogy úgy komoly, mint egy költő. Ó, tűnt idők régi emberei, kiknek sétapálcája volt, s hitele a pesti kávéházakban, kik másféle anyagból voltatok, mint anyáink és apáink, kik nem értették sosem is azt a víg pazarlást, ahogy ti élni szeretettek, jöjjetek elő az árnyékvilágból, s fessétek ki arcát ennek a kacér menyasszonynak, ennek a kékszemű, ölelő leánykának, mutassátok meg nekünk, milyen szép is volna a Balaton, ha egy hírlapíró és egy költő mesélné el.

Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja. Jókay Károly és Jókai Eszter öccse.