• Kendőzetlenül, de nem szemérmetlenül

    A zeneiség Frideczky Katalin legújabb kötetének is jellemzője – egy „triót” vehet kézbe az olvasó. Az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában megjelent, Újratervezés című prózagyűjteményről az Írók Boltjában beszélgetett a szerzővel Laik Eszter szerkesztő.

  • Gyónás a felettes énnek

    A Szabad ötletek jegyzéke József Attila legkülönösebb, legvitatottabb műve, amely sokáig meg sem jelenhetett. Most egy különleges albumban elevenedik meg a szöveg, Gaál József litográfiáival és grafikáival. Az irodalomtudomány számára is csak tapogatózva megközelíthető műről Bókay Antal irodalomtörténész, Gaál József képzőművész és Jordán Tamás színművész beszéltek.

  • Kijózanító szembenézés

    Izgalmas kötettel jelentkezett Farkas Wellmann Endre. Cukor.baj című naplójában sorstársakhoz, „leendő” sorstársakhoz, férjekhez és feleségekhez, apákhoz, anyákhoz és gyermekeikhez szól, akik szerencsétlenségükre vagy maguk is betegek lettek, vagy családtagként érintettek ebben a bajban. A cukorbajban.

  • Méltósággal beszélni a múltról

    Az Írók Boltjában mutatták be Erős Kinga Szavakban lobog című kötetét, melyben magyar írók elevenítik fel az ötvenes években, valamint az 1956-os forradalomban szerzett élményeiket. A szerzővel Soltész Márton irodalomtörténész, a kötet szerkesztője beszélgetett.

  • Múltból merítve

    Mezey Katalin Régi napok rendje című elbeszéléskötetéről beszélgetett a szerzővel Lázár Balázs a Magyar Napló Könyvesboltban. Az esten igazi meglepetésként hatott, hogy a költő-író fiatalkori színházi múltjára is fény derült.

  • Kosztolányi és a vizespohár

    Kerekasztal-beszélgetés a Pardon rovatról

    A Kossuth Klubban kerekasztal-beszélgetést rendeztek Arany Zsuzsanna irodalomtörténész új kötetéről. A Pardon című könyv a Kosztolányi szerkesztette híres-hírhedt rovattal foglalkozik. A témát Arany Zsuzsanna, Gyurgyák János történész, az Osiris Kiadó vezetője, Bartha Ákos, Bónus Tibor és Paksa Rudolf történész járták körül.

  • Nem ing, hanem tetkó

    A Király Farkast közelebbről ismerők jól tudják, ha megszólal, sosem unalmas, amit mond. Talán erdélyi szülőhelye is közrejátszik abban, hogy mondataira muszáj odafigyelni, akár írásban nyilatkozik meg, akár szóban. Az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában megjelent Ha elfogy a fény című novelláskötetéről Böszörményi Zoltán és Novák Zsüliet beszélgetett a szerzővel.

  • Sándor, József, egyebek

    Bródy Sándor unokája, Hunyady Sándor unokaöccse, átélte a háborút, a vészkorszakot, számos országban élt és dolgozott. Egy nála több mint harminc évvel fiatalabb újságíróval, aki a hazai rendszerváltást élte meg, és egy KISZ-lakótelep emlékeit hordozza, annyit beszélgettek, hogy végül kötet lett belőle. Egyikőjüket úgy hívják, mint a nagypapát, csak angolosan: Alexander Brody. A másikuk Nagy József.

  • A lét mámora – Polgár Vera könyvbemutatója

    Az Irodalmi Jelen prózarovatának állandó szerzője, Polgár Vera új kötettel jelentkezett. A lét mámora című novellaválogatás a Semmelweis Kiadó gondozásában jelent meg, és az Újlipótvárosi Klub-Galériában mutatták be. – Képek a helyszínről, a hangulatos estről.

  • Pán fiú a digitális forgatagban

    Sokan Fülöp Gáborként ismerik, de tudjuk, hogy ő Boldogh Dezső – ezen a néven jelent meg új kötete is a Magyar Napló Kiadónál. A Türjei Zoltán vezette esten a társadalomkritikus iróniától a virtuális világtól való idegenkedésig sok minden szóba jött. Kókai János és Varga Zoltán Bachot és Vivaldit játszottak, és még parádés paródiák is színesítették az estét.

  • Nem könnyű szeretni – de a könyvet igen

    Márciusban rendezte a Parnasszus Kiadó és a Magyar PEN Club Abafáy Deák Csillag Nem könnyű szeretni című kötetének bemutatóját. A szerzőt, aki az Irodalmi Jelen állandó szerzője is, Izsó Zita éa Turczi István faggatták. Képes összeállítás és videó az estről.

  • Mindenki hozzátette a maga történetét az emlékekhez
    Laik Eszter

    „Örömben élni, ennyit, csak”

    Két új kötettel és személyes emlékekkel is előhívták a Nyitott Műhelyben Vasadi Péter nehezen feledhető alakját, költészetét. Az Új Forrás és a Vigilia közös estjén Jász Attila arra kérte a résztvevőket, idézzék fel találkozásaikat a költővel – a történetek mellé Dresch Mihály zenéje szólt.

  • Lépések zaja dong

    Konkrét költészet Petőcz Andrástól

    Petőcz András az Írók Boltjában elmesélte: a konkrét költészet alkotásait olvasva a mai huszonévesek úgy néznek rá, mintha a 22. századból érkezett űrlény volna. Valószínűleg nem sejtik, milyen régre nyúlnak vissza a műfaj gyökerei, de az Írók Boltjában a Concrete című kötet bemutatóján erről is szó esett.

  • „Az idő kezd velünk valamit”

    Jenei Gyula, a szolnoki Eső című lap főszerkesztője új verseskötettel jelentkezett, amelyben alaposan felforgatja az emlékezéssel és az idővel kapcsolatban meggyökeresedett hagyományos irodalmi mintákat. Hogy mi is a szokatlan újdonság a Mindig más verseiben, és miért jó egyáltalán a múltat firtatni, arról Pécsi Györgyi kérdezgette a költőt.

  • Jolsvai Júliát Juhász Anna kérdezgette

    Csigaházból előbújó meglepetés

    Szabó Magda az az író, aki halála után több mint tíz évvel is képes meglepetést postázni olvasóinak, sőt, látni véltük, ahogy november huszadikán lekukkantott a felhők közül a Hadik Kávéházba, és elégedett mosollyal nyugtázta Jolsvai Júlia és Juhász Anna beszélgetését újonnan előkerült, eddig ismeretlen regényéről. – A Jaffa Kiadó sajtótájékoztatóján jártunk.

  • Laik Eszter

    Bukaresti boszorkánykonyha

    „Varázslatos” könyvbemutatón vehetett részt, és Doina Ruşti román írónővel is találkozhatott, aki részt vett az Orpheusz Kiadó szervezte beszélgetésen – sőt még egy különleges recepttel és a hozzá tartozó, személyre szóló jóslattal is gazdagabban mehetett haza. Az Ártó receptek könyvéről beszélgetett a szerzővel és a fordítóval Erős Kinga és Király Farkas.

  • Rimóczi László

    Az író és a diktátor katasztrofális párosítás

    Franco tábornok alkotott egy nem teljesen dilettáns, de sematikus családregényt, ezzel szemben Kadhafi csak a banális és értelmetlen A zöld könyvet tette le a diktátorirodalom asztalára néhány népnevelő novellával egyetemben. Khomeini ajatollah egyik kardinális művében zavarba ejtően sokat foglalkozik a tevemolesztálás témájával, ellenben Szaddám Huszein romantikus történelmi regényekkel kényeztette alattvalóit. Ízléstelenség és maró giccs egykori kötelező olvasmányokban. Rimóczi László írása diktátorok oeuvre-jéről.

  • Abafáy-Deák Csillag és Külös Lajos

    Fantomfájdalom

    Két olvasó – egy eset. Szeifert Natália mélylélektannal és finomsággal átszőtt, valódi nőkről szóló álmatlanság-regényét Deák Csillag és Kölüs Lajos olvasta. Két nézőpont, a férfié és a nőé, amint egymást megközelítik; összeérnek, egymáshoz simulnak. Két olvasónapló Az altató szerekről.

  • Bittner Mónika

    Végül úgyis egy saját történetváltozatot alkotunk meg

    „A fájdalomban és tűpontos leírásban mégis van valami balkáni gyönyörűség, miközben nem pusztán a szobákba, hanem a bűntudattal teli lelkekbe is betekintést nyerünk, ahol az anyák azért imádkoznak, hogy minél tovább tartson gyermekük sírása, mert az legalább valamennyi enyhülést hoz az őrületbe kergető esőcseppek monoton csöpögésének hangjába.” – Andrej Nikolaidis könyvét Bittner Mónika mutatja be.

  • TOP 10 – 2018. szeptember

    Az Irodalmi Jelen szeptemberi TOP10-es ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.