A színház világnapját követően nemcsak a színház, de az irodalom és a tudomány ünnepét is jelentette Az aradi magyar színjátszás 130 éve című könyv második kötetének bemutatója az Országos Széchényi Könyvtárban. Az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában megjelent monumentális munka Piroska Katalin és Piroska István kutatók munkáját dicséri.

Az Írók Boltjában mutatták be Böszörményi Zoltán új verseskötetét, és az esten nemcsak egy kis híján végzetes repülőút élménye elevenedett meg, de a remény és az emlékezés természetéről is szó esett a magyar költészeti hagyomány vonatkozásában. A költővel Varga Melinda és Mészáros Sándor beszélgetett.

Talán még senkiről nem írtak le annyi téves információt, mesés történetet, mint Rejtő Jenőről, aki maga is forrása volt e „ferdítéseknek”. Az íróról Rejtő-stílusban született egy életrajzi regény, hősei pedig hangoskönyvek által szólalnak meg, kiváló magyar színészek hangján. Az Örkény Könyvesboltban Benedek Miklós, Bodrogi Gyula és Gálvölgyi János társaságában szórakozhattunk a könyv- és hangoskönyv-bemutatón.

85 éves korában elhunyt Per Olov Enquist, világhírű svéd író. Az Irodalmi Jelenben többször is foglalkoztunk életművével, az alábbiakban egy 2018-ban készült tudósítással emlékezünk rá.

A magyar kultúra napját ünnepelte a Magyar Írószövetség és a Magyar Napló Kiadó egy különleges kiadvánnyal: „az antológiák antológiájában” felvonul új századelőnk szerzőinek színe-java. Az esten ízelítőt kaphattunk A századelő versei/novellái/esszéi című kötetekből, a szerkesztők pedig a válogatás szempontjairól, a munka szépségeiről és nehézségeiről meséltek.

A 75 éves Mandics Györgyöt köszöntötte gyűlésén a Magyar PEN Club, melynek estjén a tudós költő két impozáns kötetét is kezükbe vehették az érdeklődők: A Janus Pannonius és a rovásírás kapcsolatát feldolgozó kutatómunka eredményét és az Irodalmi Jelen gondozásában kiadott gyűjteményes verseskötetét.

Monumentális művet tett le az asztalra Arany Zsuzsanna irodalomtörténész: megjelent az Osiris Kiadónál az első „igazi” Kosztolányi-életrajz, amely mentes minden ideológiai szándéktól és ferdítéstől. A kötetről Gyurgyák János kiadóvezető beszélgetett a szerzővel és Bónus Tiborral.

Két új megjelenéssel is gazdagodott a Hamvas Béla-kiadások sora: az Álarc és koszorú kötet formában, A bor filozófiája első teljes szövegváltozata pedig hangoskönyvként jelent meg – immár nemcsak a Hamvas-olvasók, de a műveit színészi tolmácsolásban hallgatók nagy örömére. Az Alexandra Pódiumon a szerkesztők mutatták be a kiadványokat.

"Bevezetésképp Láng Balázs színművész tolmácsolásában hallhatott a közönség egy csokorra valót a friss kötetből, majd Nyilas Atilla kérdezte a költőt, szenvedésről, öregségről, a kötet főbb témáiról. A szerzőt is hallhattuk felolvasni, ami mindig különleges élmény, a költő hangja hozzáad a vershez." – Lőrincz P. Gabriella beszámolója szerzőnk, Birtalan Ferenc verseskötetének bemutatójáról.

A 20. század Rózsa Sándoraként rajongtunk érte a kilencvenes években: az igazságosztó betyár, aki elveszi a bankoktól az elsíbolt pénzt, és visszajuttatja a népnek. Az elkövető azóta jó útra tért, és ettől még sokkal rokonszenvesebb lett. Ambrus Attilával, a Viszkis rablóval találkoztunk a róla szóló könyv bemutatóján.

A 120 éves Eötvös Collegiumot ünnepelték egykori és jelenlegi diákok az ELTE-n, két impozáns könyv és egy folyóirat bemutatójával. A Kősziklára épített ház és A drága váza című kötetek, ha másként is, de a kollégium örökségéből sarjadtak.

A Sem a férfiban, sem a tájban már a borítójával felhívja magára a figyelmet: az egyszerre gyermeki és naiv, másfelől mélyen felnőtt és metaforikus ábrázolás mögött emocionális, ám nagyon is tudatos költő versei „rejtőznek”. Varga Melindával Böszörményi Zoltán, Mészáros Sándor, és Vörös István beszélgettek az Írók Boltjában.

Fiatal költő debütált kötetével az Országos Idegennyelvű Könyvtárban: Teleki Bálint Télidő-kontinuum című kötete Kovács katáng Ferenc szerkesztésében, a Napkút Kiadó gondozásában jelent meg. A versekre felkaptuk a fejünket, arra pedig, hogy egy nemzetközi szakjogász művei, különösen.

Vajon hol lakott a magyar festőnő, akinek képe az Uffiziben látható? Miért akart Laborfalvi Róza a Bródy Sándor utcába költözni? Ki volt a magyar török pasa?
Igazi kalandos-időutazós barangolásban lehetett részünk a budapesti Palotanegyedben, ahol egy páratlanul sikeres projektből született könyvet mutattak be.

Könyvheti dedikálása előtt az Országos Idegennyelvű Könyvtárban találkozhatott a közönség Peter Gehrisch német költővel, akinek új verseskötete jelent meg az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában, Mandics György fordításában.

„Nem vagyunk vérszomjasak” – szögezik le az Alibi antológiasorozat szerkesztői legújabb kötetük fülszövegében, a lapokról valamiképp mégiscsak dől a vér. Persze a legtisztább irodalom – novellák, versek, anekdoták és feljegyzések – formájában. A bemutatón jártunk.

Szávai Géza új regényében lábnyomok történetét fejti fel: hol a szűz hóban maradt egyetlen nyomét, hol a háborús csatamező lenyomatait, hol az ősök nyomába lépő utódokét, vagy összekapaszkodó szerelmesek eggyé olvasó talpa nyomát. Az íróval Bán Magda beszélgetett.

A Magyar PEN Club vendége volt Aleksander Nawrocki, aki nem is igazán vendégségbe, inkább hazalátogatni jár Budapestre. A költőnek új kötete jelent meg magyar nyelven, az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában. Csisztay Gizella és Mandics György beszélgettek az alkotóval.

Tíz évi „emigráció” után visszatért az irodalomba Haklik Norbert, az egykor nagy port felvert Big Székely Só szerzője. Az Írók Boltjában Száraz Miklós György kérdései nyomán szép lassan beavatta közönségét, miért és hová tűnt el az elmúlt években.

Nádasdy Ádám 70. születésnapjára jelent meg Nyírj a hajamba című verseskötete. A közelmúltban megnyílt Magvető Caféban a költővel Nyáry Krisztián beszélgetett – nemcsak költészetről.