-
Dimény H. Árpád
Virágzástól a roskadó ágig
az ahogy az ujjaid közé vetted és elharaptad tudtam hogy lesznek ezek a napok amikor gyümölcstől gyümölcsig élünk a cseresznye húsának édes-csodás zamatáért az ajkadon -
Pócs Balázs
Homokon járni, holdfényt ölelni
Selyembe öltözni, homokon járni, reggeli ködben holdfényt ölelni, éles fűszálon lecsurogni, s mi a kettőben egy, újra összeérne odalent. -
-
Kassay Sára
A toronyőr
Maceráim gondtalanul hagyják el a testem, úgy maradok meg, mint vízbe fojtott madár, -
Pethő Lorand
Valamit ma is itt felejtünk
benned éltem. még mindig itt vagyok. sáros cipőmmel rugdosom szíved. ne szégyelld csavargó angyalod. részeg, megtört, de mégis a tied. -
Szeder Réka
Azt beszélik
Szögről hullik minden könnyed, oh, ki nézi: milyen könnyed élete van Önnek talán. Otthonos-e már a magány? -
Könyvheti kedvcsináló, 4.
Varga Melinda: Tizenkét kagyló
A 93. Ünnepi Könyvhét alkalmából az Irodalmi Jelen standjának kínálatából ezúttal Varga Melinda Tizenkét kagyló című verseskötetét ajánljuk az olvasó figyelmébe.
-
Tarpai Zsófia
Harangok vonulása
Az emberek megtapasztalják, mit jelent: elvették. Nekem nem volt kedvem ezen töprengeni. Felfutnak a rózsák, lefutnak a rózsák. Bolond rózsák, gondoltam. Csak elfutni nem tudnak. -
„...semmi másra nem tenném ma sem az életemet”
Villáminterjú Czilli Arankával Késsel és villával című verseskötete megjelenése alkalmából
– Úgy tudom, többször részt vettél a Sárvári Diákírók és Diákköltők Találkozóján. Ezek szerint már egészen fiatalon része volt a költészet az életednek. Otthonról hozod a versek szeretetét, vagy más hatására fordultál az irodalom felé?
-
Czilli Aranka: Késsel és villával
A 93. Ünnepi Könyvhét alkalmából az Irodalmi Jelen bemutatja friss megjelenésű köteteit, valamint a művek szerzőit. Ezúttal Czilli Aranka Késsel és villával című verseskötetét ajánljuk az olvasó figyelmébe.
-
Szabó Palócz Attila
ha ismernék jó kifogást
a futóhomok maratonja ez a lét – hisz a sivatag is úgy hullámzik, mint a tenger -
-
Szirony Brigitta
A nyár első napja
Gyermek vagyok. Szorongva várom, hogy visszagyere. Álmaimban együtt fürdünk esténként, valamit mesélsz. Sétálunk, a víz zúg, sós levegőt fúj orrunkba a szél. -
-
Vesztergom Andrea
Csak emlékezz!
Szonettkoszorú Christina Georgina Rossetti Emlékezz című szonettjére
I.
Emlékezz rám, mikor már nem leszek,
Betűkbe forrt, de fennmaradt az elme,
Megannyi évet ébren áttelelve
Öleltek át a sürgető neszek.
A bú között öröm: soványka kis keszeg,
Bársony-álmon foszladó a kelme,
Szétszakadt darabja egybekelne,
Remény a nyár, mi réseket beszeg.
A némaság a végső félelem,
Mellyel annyiszor ha incselegtem,
Visszatolt a súlyos ismeretlen.
S ha lesz erő, mi innen eltörölne,
A kőbe vésve lelheted nevem,
Majd eltűnök messzi néma földbe.
-
Böszörményi Zoltán
A költő trófeái
Csak a csókban érzem ezeket az ízeket, a felbolydultság zűrzavarában, az imákban. S ha megláncolják is kezem, a szabadon száguldó gondolattal működik képzeletem, új világot teremthetek, új határt a fényűző szónak, dimenziót, látványt, fényességet a felém igyekvő szárnyalásnak. -
Vesztergom Andrea
Örök nyarak
Örök nyarak
A parton átmosott rozsdaszín amorfok:
álmodtam róluk, hogy megannyi kőhal,
lélekvesztett, papír kalózhajót fog
az elfelejtett, régi úttörődal.
Vetítőbe fűzött megsárgult szalag.
Lehetne kép, de előhíva nem lett,
mint a kert végébe elkotort salak
ez is, több száz kópiányi mellett.
Sarokba támasztott ócska drótszamár,
csodálkozom, hogy el se lopta senki,
lilás vintage-dizájn lett azóta már, -
Ilyés Krisztinka
Az első szerelem
Mózes Attila Üvegcsendélet című novellájára
Az első szerelem vacog, látszik a lehelete a hűvös várakozásban.
