A szerző az 1919-es évet a tizenkét hónap mentén mutatja be, amelyben a szereplők mindennapi életéből láthatunk mozaikkockákat. Egyfajta időkapszula ez, méghozzá értelmiségi szemszögből, hiszen híres magyar és nem magyar írók, művészek lépnek színre.

„Mint látható, egy kitüntetett idő – a gyermekkor – lejárta valamiképp felszámolja annak terét, a szülővárost és környékét is. Az emlékezet ereje pedig nem bizonyul elégségesnek az életteli helyreállításhoz: a felnövekedés és az emigráció implikálta térbeli eltávolodás eredményében utópikus építészmunkára képes csupán.” – Hajdú Farkas-Zoltán könyvét Domokos Zsófia mutatja be.

Márton Evelin nem szeret irodalmi szekértáborokhoz tartozni, ódozkodik a kultúrpolitikai csetepatéktól. Az őrület az, ami megmozgatja, regényeinek egyik kulcsmotívuma a hovatartozás, a szerelem lehető legáltalánosabb megnyilvánulási formái – az E-MIL és a Bulgakov Kávézó Álljunk meg egy szóra beszélgető estjén jártunk.

Miként fér meg egymás mellett a szamuráj és a jakuzzi, a nagymama tornáca és a modern technológia – erről is szólnak Dimény Lóránt vers- és prózakötetei, amelyeket Szabó András illusztrált.

Barátság és szerelem útvesztői, homoerotikus viszonyok, a harmincas éveiben járó generáció problémái, szövevényes cselekmény Erdéllyel, Bukaresttel, Fekete-tengerrel és Afrikával – Márton Evelin könyvbemutatóján jártunk.