FŰALATT

Kezdet, árulja el önmagáról a kép, milyen értelmezési tartományt is jelölt meg a címmel az alkotó. Kíváncsiak vagyunk az eredetre, mert az a kezdet idejéhez kötődik, a születéshez, a teremtéshez. Kutatjuk a régvolt időt, sok a hiány, több a nem tudás. Ezek a hiányok foglalkoztatják fantáziánkat.

RIPORT / FŰALATT

Lennert Móger Tímea Aachen környékén magyar vonatkozású olvasnivalók nyomába eredt, és kifürkészte az ottani könyvvásárlási szokásokat is.

FŰALATT

A hétköznapi élet jelenségeinek megidézése, csapda. Az a látszat keletkezik, hogy itt nem a gondolatisággal állok szemben, hanem egy olyan világgal, amely lefokozott, naponta élem át, hozzám tartozik, de nem okoz katarzist. Modern kifestőkönyv, mondja az egyik emlékező a megnyitón, és Warholt említi elődként.

Kotroczó Máté, a veszprémi slamestek szervezője is hozzászólt a slamkérdéshez.
Kapcsolódó: a „slamvita” előzményei

FŰALATT

Az Isten malmai nem csak lassan, hanem olykor láthatatlanul és nem ritkán számunkra érthetetlenül működnek. Az Isten, az Ószövetség szerint, szaporán büntette népét, a zsidóságot. De minden leverést, rabszolgaságot, hazavesztést egy-egy megújulás követett.
 

Tonte Renáta, aki 2010-ben a slam poetryről és a spoken wordről írta a szakdolgozatát, szintén hozzászólt a slamvitához.
Kapcsolódó anyag: a slamvita előzményei és további részei
 

Dankó Domokos Máté vitaindító slamparódiájára és Geszti Péter Költőtrolljára Áldozó Krisztián Aldo (slammer) válaszolt.
Kapcsolódó anyag: a slamvita előzményei és további részei
 

Hogyan viszonyuljunk a slam poetryhez? Része a kortárs költészetnek vagy sem? Dankó Domokos Máté slamkölteményben írott stílus- és műfajparódiájával vitára hívjuk az írókat, olvasókat, slammereket, hogy elmondják: kell-e a magyar irodalomnak a „rapköltészet”?

Darvasi László 2012. október 17-én töltötte be 50. születésnapját. Ebből az alkalomból arra kértünk írókat, irodalmárokat, szerkesztőket, tanárokat, hogy beszéljenek kedvenc Darvasi-kötetükről. Bene Zoltán, Faragó Kornélia, Gaborják Ádám, Ilia Mihály és Kúti Gergő válaszait olvashatják.
 

 
FŰALATT

Magyarországon nem az szokott gondot okozni, ha a (bármilyen színezetű) kormányzat pénzt ad valamilyen kulturális célra, hanem ha ezt nem teszi.

FŰALATT

Egy idegen bolygó
újságírója vagyok
tudósítója egy földhözragadt történetnek arról
hogy Mit Mikor Hol Hogyan és Miért
ebben a képtelen életben itt lenn
(A költészet haszna)

FŰALATT

A magyar PEN Club nemzetközi költészeti nagydíjat hoz létre. A nagydíj az első ismert magyar költő, a latinul alkotó Janus Pannonius nevét viseli. Értéke 50 000 euró. Az első díjazott nevét ez év szeptemberének végén, budapesti konferenciáján hozza nyilvánosságra a magyar PEN Club.

FŰALATT

Az alábbiakban részleteket közlünk Hétvári Andrea kötetéből, amely Radnóti Miklós és Gyarmat Fanni naplóinak megidézésén túl saját reflexiókkal is kiegészítette kapcsolatuk dokumentumait.
Kapcsolódó anyag: Interjú Hétvári Andreával

„A humor a költő vidám halála.”
(Atanasz Dalcsev)

               Horváth Imre emlékének

FŰALATT

A magányról is szólnak ezek a képek, nem a gyermek magányáról, hiszen ő folyton mozgásban van, nem tudja még, mi az, hogy jó és mi az, hogy rossz. Nincs még bűnbeesés. Ezért különleges alkotások Mayer Hella képei, mert azt hitetik el velünk, hogy létezik az ártatlanságok kora.

Alig ért haza a jeruzsálemi nemzetközi írófesztiválról, egy hónapos amerikai felolvasókörútra indult Krasznahorkai László Kossuth-díjas író, ugyanis megjelent az Egyesült Államokban Sátántangó című regénye angolul. Távollétében itthon Prima-díjas lett a kiváló magyar író, aki – mint indulása előtt elárulta az MTI-Pressnek – nagy várakozással kezdte meg egyesült államokbeli felolvasókörútját.

A kulturális ágazat egységesebb irányítását tűzte ki célul az egy hete hivatalba lépett kultúráért felelős államtitkár; L. Simon László az MTI-nek adott interjújában többek között a várható költségvetésről, a filmgyártásról, a megyei múzeumokról és a Nemzeti Galéria konszolidációjáról is beszélt.

A Láncszemek című novella Karinthy Frigyes egyik legerősebb megérzése a 21. századról, amelynek beteljesülését korunk olvasója a saját bőrén érezheti. Vajon maradt-e még egy-két percünk nyugodtan gondolkodni? Többek között erre keresi a választ az alábbi írás.
 
 

Heller Ágnestől búcsúzik az Irodalmi Jelen.
• 2012-ben a Mazel Tov kávézóban került sor Heller Ágnes és Böszörményi Zoltán beszélgetésére. A rendkívül sodró eszmecsere mellett a két alkotó pályájának meglepő azonosságaira is fény derült.
• „A kultúrember lelke” – Boldog Zoltán 2011-ben készített interjút Heller Ágnessel.

Mészáros Sándor méltatása Böszörményi Zoltán Füst című novelláskötetéről.