Bőven akadnak olyan szegediek, akiket ez a névadási vita vagy egy átnevezés visszahozhatna a köztudatba. Belelendültünk az átnevezősdibe.

„Hogyan lehet kezelni a konteólázat? Hatással lehetnek-e válaszaink a kollektív tudattalanba ivódott eszmékkel szemben, vagy vackoljunk be otthonunkba és elménkbe, kerüljük el a főbb fertőzési gócokat, s reménykedjünk halkan a túlélésben?” – Boldog Zoltán tárcája

„A 20. századi világirodalom értékelésében fontos helyet fog kapni Szentkuthy Miklós” – idézi a külföldi recenziók íróit Tompa Mária, aki Szentkuthy Miklós hagyatékának gondozójaként segíti a külföldi megjelenéseket. Az amerikai kiadó vezetője rajong a magyar íróért, míg hazánkban egyre kevesebb szó esik róla, a magyarországi irodalomtörténet pedig nem fogadta be a róla szóló monográfiát. Interjúnkat olvashatják.

Az Eurovíziós Dalfesztivál giccsparádéjába érdemes lenne egy olyan dalt küldenünk, amely jó és fontos is egyszerre. Ilyen lehet a Wars for Nothing Csemer Boglárkától. Felsoroljuk érveinket, és a dal magyar fordítását is megtalálják a cikkben.

Boldogh Dezső kétnyelvű kötete a lélek történelmével foglalkozik, így próbálja ráébreszteni az olvasókat arra, hogy lássanak túl saját életükön. A Történelem című verseskönyvet mutatjuk be.

A Semmelweis Egyetem lapja arra figyelmezteti az orvostanhallgatókat, hogy ne lakjanak együtt bölcsészekkel, mert veszélyesek lehetnek tanulmányaikra. Mutatjuk a cikket, és könyvet is ajánlunk a jövő orvosainak.

Egy olyan tanulmányt találtam a Himnuszról, amely izgalmas ünneppé tette a magyar kultúra napját. Megpróbáltam 10 pontban összefoglalni, mi mindent tudtam meg belőle.

1986-ban önkéntesen kivonult az irodalomból, majd szándéka ellenére sem sikerült visszakerülnie a „belső körbe”. Zsarolással beszervezték, ügynökként kollégáiról kellett jelentenie. 1990 és 1992 között országgyűlési képviselő volt, 2012-ben több mint húsz év hallgatás után jelent meg verseskötete. Szokolay Zoltánnal beszélgettünk.

Közel 100 irodalmi eseményen voltunk jelen 2014-ben. Ezekből választottuk ki azt a 10-et, amely nagy hatással volt ránk. Sorrendünk nem rangsor, csak a tájékozódást segíti. Helyszíneljük újra 2014-et!

Hónapról hónapra haladva összegyűjtöttük az idei irodalmi év emlékezetes eseményeit. Arra biztatjuk olvasóinkat, hogy hozzászólásaikkal bővítsék listánkat!

Lehet-e őszintébb egy köpés, mint egy gratuláció? Jót tesznek-e a közösségi oldalak a kortárs irodalomnak? Nyitottak vagyunk-e egymás véleményére, vagy mindenki csak a saját „igazságát” szajkózza? Jegyzetünkben ezekre keressük a választ.

Venne könyvet kilóra? Jót tesz-e a fiatal irodalomnak, ha bálás ruhaként árulják? A kérdések nem költőiek.

„Viccesek lettek a gimnazisták, az egyetemisták, a drága naplopók, akik a tanműhelyek helyett beülnek a fűtött osztálytermekbe, és rájuk szabott kottákon bezongorázzák fejükbe több ezer év tudását. Nevetség tárgya lett a szellem, a matek a szinusztétellel, a fizika Newton első törvényével, a kémia a kovalens kötéssel, a biológia a bőr egyes rétegeivel, hogy mennyi húzható még le az emberről.” – Boldog Zoltán tárcája

A Nemzeti Könyvtár sorozat ajánlói közül ezúttal Kövér László és Navracsics Tibor bevezetőjét mutatjuk be. Cikkünkből kiderül, mely könyvet javasolják az olvasóknak.

Orbán Viktor és Semjén Zsolt ajánlót írt a Nemzeti Könyvtár sorozatának egy-egy darabja elé. Cikkünkben lelepleződnek a művek, és a két bevezetőt is közöljük teljes egészében.

Kosztolányi Dezső név nélkül megjelent cikkei erősen antiszemiták, és a nagy magyar író revizionista is volt. Sőt Mussolini életrajzát is magyarra fordította. Miért titkolta ezt idáig az irodalomtörténet-írás? Miket próbált még „hanyag kézlegyintéssel” elintézni? Bíró-Balogh Tamás Mint aki a sínek közé esett című kötetét értékeltük.

A Magyar Vöröskereszt is az élőhalottak mellé állt halloween éjszakáján, amikor vámpírok és zombik rendőri kísérettel vonultak végig a Napfény Városának utcáin. Kik voltak többen? Mit lehet róluk tudni? A nyomukba eredtünk. Fényképes beszámoló.

Goretić Péter Menni vagy nem lenni címmel a vajdasági magyar elvándorlásról készített filmet, amelynek forgatókönyvét Lennert Móger Tímea költő, publicista írta. Maradásról és megélhetési emigrációról, a magyarság számának csökkenéséről, összefogásról, támogatásról és a bemutatókról beszélgettünk a szegedi vetítés után.

Az októberi ünnepi hétvégén szerkesztőségünk nekivágott a Vajdaságnak, hogy a Híd Kör „Kultúrpass” című eseménysorozatának nyitó alkalmán az újvidéki Művészklubban vendégeskedjen, és bemutassa az Irodalmi Jelent.

Gömöri Györggyel a Janus Pannonius műfordítói különdíj apropóján beszélgettünk a fordítói munkáról, szakmáról és politikáról, a magyar irodalom angliai és lengyel jelenlétéről.