Milyenek lehetnek egy író hétköznapjai? Hogyan kerülhetünk közelebb hozzá? Csősz Géza fotókiállítása és Boldog Zoltán megnyitóra készült tárcája ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Lovasi András 400 oldalban mesél életéről, a Kispál és a Borz történetéről, olvasmányélményeiről, és lerántja a leplet egy-egy dal születéséről is. A könyv őszinte, tanulságos és meglepő. Egyik fontos üzenete az lehet, hogy a valódi sikerért meg kell dolgozni.

„Nehéz megmondani, mi okozhatta a Szöveg bukását és az életrajz démonának további diadalmenetét. Talán az irodalomtankönyvek, talán az Írásnál érdekesebb Szerzők, talán mi magunk, a kulturális újságírók és szerkesztők.” – Boldog Zoltán tárcája

„Zolika elhatározta, hogy mérgében odacsap egyet az irodalomóráknak. Így lett Janus Pannoniusból a perverz püspök, aki mandulafáról versel, közben meg a puncira gondol.” – Boldog Zoltán tárcája

Idén egyedül Gaborják Ádám indul a József Attila Kör elnöki tisztségéért. Áttekintettük pályázatát, amelyben szó esik a szervezet állami függőségének csökkentéséről, az elmúlt évek értékeléséről és egy rejtélyes irodalmi törvényről is.

A Huckleberry Guys együttes Mark Twain népszerű ifjúsági regényéből kölcsönözte nevét. Találkozhattunk velük a Veszprémi Utcazene Fesztiválon, a Művészetek Völgyében és Szegeden is. Irodalmi áthallásokról, névválasztásról és az általuk képviselt irányzatokról beszélgettünk a formációt alkotó Balogh Gyula gitáros, énekes, dobossal és Prekop Győző szájharmonikással.

Viola Szandra költő és két segítője 2014. augusztus 7-én Egy szál versben és némi fehérneműben jelent meg az Oktogonnál, hogy népszerűsítsék a kortárs költészetet. A testverselő ötletgazdát kérdeztük az akcióról.

A folyóiratokban megjelenő hirdetések sokat elárulnak arról, mennyit változott a világ 100 év alatt. Néhány 1914-ben megjelent lapból szemezgettünk, és közben kiderült, a fogyasztói igények nagyon hasonlóak a maihoz, a reklámok viszont kevésbé.

„A barack többjelentésű szó. Nőnek a lekvárt, férfinak a pálinkát jelenti.” Nyári tárcánkat olvashatják.

2014 márciusában érdekes elmélet bukkant fel az alternatív történelmi elképzeléseket népszerűsítő online magyar sajtóban: Petőfi Sándor vér szerinti fia volt gróf Széchenyi Istvánnak. A Magyarok Világszövetségének elnöke is az új teória mellé állt.

„A foci a magyar sport ópiuma. Szurkolói rászoktak, s akkor se jönnek le a szerről, ha már elfogyott. Keresik a gólokat, a sikereket, a játékosokat, a csapatot, ezért magukra öltik az angol klub mezét, a világbajnokság idején hollandnak, németnek vagy a Nyugat alkonyát jelképezve brazilnak öltöznek.” – Boldog Zoltán tárcája

Mit tegyünk, ha már unjuk a 85. Ünnepi Könyvhét műanyagszékeit és kifakult színes napernyőit? Örülhetünk-e „Európa legnagyobb könyvesboltjának”? Megújulhat-e a rendezvény?

A 85. Ünnepi Könyvhét utolsó hétvégi napján sem fogyatkozott meg az olvasók és a dedikálók hada - fényképezőgépeink is kattogtak, hogy megörökítsék a jó pillanatokat. Képriport vasárnapról.

Mások mellett Kányádi Sándort és Sohár Pált is köszöntötte Böszörményi Zoltán az Irodalmi Jelen idei díjátadóján, ahol öt kategóriában vehették át az elismerést a jutalmazottak.

Regényének fordítását The Club at Eddy’s Bar címmel Dublinban és Londonban mutatták be, a BBC is interjúzott vele. Az angol próbaolvasók és a Booktrust, az angol könyvkereskedők hivatalos oldala kiválónak tartja a művet, a magyar kritikusok viszont hallgattak Az éj puha testéről. Böszörményi Zoltánnal beszélgettünk.

„Van egy álmom: belépek a magyar érettségi napján a terembe, és a feladatlapon a sok-sok választható téma között ott szerepel a következő is” – cikkünkből kiderül, mit álmodott a szerző a magyar nyelv és irodalom érettségiről.

A közösségi oldalakon zajló irodalom az instant alkotások felé tart. Visszahat-e mindez a hagyományos műfajokra? Kövesse-e a magyar irodalom a népszerű trendeket? Olvassa el a témáról szóló gyors és rövid írásunkat!

Több mint tízszer utasították vissza pályázatát a Móricz-ösztöndíjra, ennek ellenére két kézirata vár megjelenésre. Az NKA-val jóban van Magyarország egyik legelszántabb fiatal irodalomtörténésze. Bíró-Balogh Tamással beszélgettünk.

„Minimum számvetésre, bár inkább kiegyezésre lenne szükség. Számvetésre, hiszen nagyrészt éppen azoknak az embereknek az adójából számít megélhetésre a magyar szellemi elit egy része, akik nem olvassák és nem ismerik őket.” – Boldog Zoltán esszéje

Elképzeltük, milyen pártok indulnának az idei választásokon, ha kizárólag írók, költők, könyvrajongók és kritikusok alapította szervezetek szerepelhetnének az országos listán.