Jókai Anna Kossuth-díja körül áll a bál. Kevesen olvassák, sokan kritizálják, támadják. Vajon politikai vagy szakmai elismerést kapott? Jó szerző vagy kizárólag a kormányzat melengeti a keblén? Jegyzetünkben ezekre keressük a választ.

Gaborják Ádámmal beszélgettünk első, Megtalált helyed című kötetének megjelenése alkalmából többek között divatműfajokról, könyvdizájnról, ambícióiról, popkultúráról, és a József Attila Kör tiltakozásáról a német megszállás emlékműve kapcsán.

Kaszál, és nagyregényt ír, amely egyszerre magyar és amerikai. Temeti a posztmodernt, miközben a kamaszok nyelvén beszél. Könyvének főszereplője a természetbe mene-kül, másoknak a koponyáját lékelik meg. A Jégvágó rejtélyes szerzőjével, Centaurival beszélgettünk.

Egy dalszöveg nem vers, mégis lehet részben vagy egészében irodalmi. A Dal 2014 verseny egyik indulóját hallgatva az az érzésünk támadhat, hogy van még igényes magyar popzene. A Honeybeast A legnagyobb hős című dalának nemcsak zenéje, de szövege is kiemelkedik a mezőnyből.

Hász-Fehér Katalin irodalomtörténésszel beszélgettünk a hamarosan megjelenő Arany János-széljegyzetekről, a magyar szakos képzésről, gróf Gyulay Lajosról és a halott szerzők magánéletének határairól.

Kollár Árpáddal, a Fiatal Írók Szövetségének újraválasztott elnökével beszélgettünk az elmúlt három év vezetői tapasztalatairól, terveiről, könyvterjesztésről és a magyar fociról.

Elég nyitottak-e a magyar olvasók Centauri Jégvágó című regényéhez? Mit adhat a kamaszoknak és a felnőtteknek a rejtőzködő író szabad szájú könyve? Boldog Zoltán értékelte a művet.

Böszörményi Zoltánnal készítettünk interjút a Litera irodalmi portálon rendezett, Az év könyve 2013 szavazás apropóján, amelyen a Katedrális az örök télnek című verseskötet végzett az első helyen. Végeredményről, olvasókról, szavazókról, a magyar irodalmi életről beszélgettünk.

Egy sorozatfüggőnek megfelelő terápia a költészet, de nem mindegy, hogy A mentalista nyomán Blake melyik fordítását olvassa. Boldog Zoltán esszéje.

Kántás Balázzsal legújabb, szám szerint hetedik verseskötetének megjelenése apropóján beszélgettünk a Félkomfortos magánpokol és az életmű néhány sarkalatos kérdéséről.

A megdöbbenés a legmeglepőbb, amikor a Nyáry Krisztián-jelenségen felháborodik valaki. A Mohácsy-féle tankönyvön felnőtt generáció saját irodalomélményét éli újra az Így szerettek ők első és második részének olvasása közben. – Boldog Zoltán jegyzete

Bene Zoltán Farkascseresznye című Szeged-regényének bemutatóján belepillanthattunk a város 16. századi történelmének mindennapjaiba.

A Critica Nova az interneten elérhető kritikákat, könyvértékelő írásokat gyűjti össze. Az ötletgazdával, Sörös Erzsébet Borbálával beszélgettünk.

Szegeden 2013. október 17-én a Cuba Cafféban Keresztesi József szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész avatta be a jelenlévőket a Rubin- és a Benda-titokba, valamint abba, miként vívhat ki magának tekintélyt egy ítész.

Pál Sándor Attila reakcióját olvashatják Boldog Zoltán Változik-e a Szép versek? című jegyzetére. A szerző az antológia történetéből írta tudományos diákköri dolgozatát.

A Szép versek antológiát ebben az évben Péczely Dóra helyett Szegő János szerkesztette. Mennyiben tér el az ő kánonja elődjének válogatásától? Mely szerzők kerültek be öt éven át folyamatosan a kötetbe?

Alice Munro kanadai író hangsúlyozottan novellistaként kapta meg a 2013-as irodalmi Nobel-díjat. Jegyzetünkben ennek lehetséges következményén gondolkodtunk el.

Szegeden Pál Sándor Attila Pontozó című kötetét mutatták be tánccal és érdekes kulisszatitkokkal. Riportunkat olvashatják. A mellékletben Garamvölgyi Luca fotóit tekinthetik meg.

Hallgatni akartam címmel jelent meg a 2013-as Könyvhétre Márai eddig ismeretlen műve, amelyet a kiadó az Egy polgár vallomásai folytatásaként reklámozott. Megnéztük, mit rejtett a sokáig lappangó kézirat.

Nevéhez kötődik az egyik legnépszerűbb irodalomtankönyv, amelynek borítóját összehangolt médiatámadás érte, de tartalmát, felépítését mindenki elismeri. Pethőné Nagy Csillát, a Pécsi Tudományegyetem gyakorlógimnáziumának vezető tanárát, az Olvasással és írással a kritikai gondolkodásért projekt nemzetközi trénerét kérdeztük az irodalomtanítás jelenlegi helyzetéről.