Fecske Csaba

    Fecske Csaba 1948. március 10-én született a Borsod megyei Szögligeten, 1962-ben költözött Miskolcra. Huszonnégy évig dolgozott a Kohászati Gyárépítő Vállalatnál különböző beosztásokban, eredeti foglalkozása öntőipari technikus.

    Szabó Lőrinc-, Pro Literatura-, József Attila- és Utassy József-díjas költő, író, publicista, meseíró.

    Évekig volt az Észak-Magyarország jegyzetírója, szerkesztette az Új Észak gyermekrovatát. Szerkesztője volt az Új Holnap irodalmi folyóiratnak, vezetője az Új Holnap Stúdiónak, amely fiatal pályakezdő irodalmárokkal foglalkozott.

    Tagja a Magyar Írószövetségnek, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Széchenyi István Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának.

    2019-ben Pro Urbe Miskolc kitüntetést vehetett át.

    Első verseskötete, az Arcok holdudvara 1978-ban jelent meg. Azóta számos verseskötete (felnőtt- és gyermekversek egyaránt) látott napvilágot, ahogyan több interjú- és esszékötete is. Legutóbb 2019-ben Falun címmel jelentek meg versei.

  • Fecske Csaba

    Őszi kopogások

    szeles hideg az éjszaka nincsen csillag nem süt a hold sötét van mindenki maga birkózik a van és a volt
  • Fecske Csaba

    Halott tó

    nem a fellegekben járunk mint a madarak lapockává korcsosodott a szárnyunk kiűzetvén az Édenből