Irodalmi Jelen

Tudom, mit tettél kétezer éve, s mit teszel holnap!

2009. április. 28. - 04:42

Nem lehet két urat szolgálni. Hiába thriller és sci-fi is Szabó Tibor Benjámin új bűnregénye, a Bárka szerkesztőjének irodalomelméleti végzettsége nem engedi, hogy a világméretű összeesküvésről szóló művét megnyerően tálalja a csupán izgalomra vágyó olvasóknak. Aktivációs mintázatok, kontrafaktusok úsznak a teremben, és sehol egy celeb. Hogy lesz ebből a remekműből közönségsiker, sportautó, nyaraló? „Ez a világ híd, menj át rajta, és ne építs magadnak házat.”

Tudom, mit tettél kétezer éve, s mit teszel holnap!

Hol húzódik a határ manapság a kortárs magyar szépirodalom és a lektűr között? Szabó Tibor Benjámin szerint a szépirodalom feladata, hogy mindig valami újat mondjon el a létértelmezésről. Az ösztönvilág és morál kérdései mindkettőben hangsúlyosak, hiszen például stigmatizált helyzetben a szereplők karaktere jobban megmutatkozik. Előző regényeiben a „ferde intimitás” és az erotika kapott szerepet, és a 47 – Démonok ideje sok szempontból visszanyúlik A ciprusi király című első könyvéhez. (Ha másért nem, azért fejti ki újra annak egyes részeit, mert a kiadó miatt sehol nem lehetett kapni, 2004 óta egy garázs mélyén pihennek példányai.) Ebben az Elek Tibor irodalomtörténész jellemzése szerint "meghökkentő, meglepő, felkavaró, furcsa” új műben azonban a kulcskérdés: van-e szabad akarat, vagy az ember külső és belső kötöttségek fogságában éli az életét?

Egy szerelmespár egymásra találása és elsodródása a fő cselekményszál. A középkorú műfordítónak választania kell a fiatal egyetemista lány és a világ megmentése között. ("Mondd, te mit választanál?") Magánéletét mentse vagy vállalja a közösségi küldetést? ("Mondd, te mit választanál?") Írói értelemben ez a legérdekesebb, mikor mindkét választás rossz, mesélte a 47 szerzője, Tamás apokrif evangéliumának 47. passzusával megmagyarázva a könyvcímet: „Jézus mondta, lehetetlen, hogy egy ember két lóra üljön fel, két íjat feszítsen ki, és lehetetlen, hogy egy szolga két urat szolgáljon” Kiderült viszont a Kner Imre teremben zajló beszélgetés során, hogy ez a szám „biológiai értelemben is konnotált, egy terminus”. Egy terhesség lefolyásával szintén megegyezik a regényidő.

Mi lesz, ha valaki rájön, hogy a jövő nem egyszerűen a múlttól viselős, hanem az antik mítoszokban már pontosan így lejátszódtak a ma megélt helyzetek, események, cselekedetek? Hogy mindig ugyanúgy viselkedik, aki bekerül egy adott szituációs sémába. A determinált történetek leírható szabályok szerint futnak, precízen megjósolható véggel. Mire jó ez? Természetesen a hatalom megszerzésére irányul majd a konspiráció! Vicces, persze, ha egy Békés megyei falusi paraszt jelenti be a világra való igényét. Valószerű és irreális mozzanatok keveredése magától értetődő természetességgel megy végbe. Hihetetlen alakok tűnnek fel gyulai helyszíneken. Bulgakov A Mester és Margaritájában jönnek-mennek így a túlvilági figurák. De Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliájának egyik helyszíne is a békési megyeszékhely, s az ő nyelvi megformálásával rokoníthatóak a Gyulán lakó Szabó Tibor oldalakon átívelő, mantraszerű mondatai, melyekben különböző nyelvi regiszterek egyszerre vannak jelen, ugyancsak kifejezve a beszélő „szédült” állapotát. Ám elmondása szerint „a szöveg két hangon üzemel”: a mindentudó elbeszélő közléseit a főhős, Nádor Ádám gyermekkori barátjának naplórészletei váltják az egymást követő fejezetekben, kétféle nézőpontot érvényesítve ezáltal. S mint egy jó krimiben, fokozatosan derül fény bizonyos dolgokra. (De erről ne többet!)

Szabó Tibor Benjám és Elek Tibor

Ötvennél több archetipikus bázistörténetet írt újra és szét a szerző (én 47-et nyilatkoznék a helyében, hadd örüljenek), de utalásaiból kiderül, hogy minden cselekménydarabka egy mitikus elem dekonstruálása. Kell-e az olvasónak felismerni és megfejteni ezeket a rejtvényeket? „Az a jó, ha nem dekódolódnak, az azt jelenti, hogy nem lógnak ki a történetből” – véli az író. – „A sztorit nem befolyásolja, hogy rájött-e az ember, hogy melyik mítoszi fordulatot játsszák újra hétköznapi életükben a szereplők.” Persze, amint a műveletlen latin mondja: az intertextualitás gyönyörködtet.

Tanárként számtalan rossz tapasztalatot szerzett Szabó Tibor Benjámin a tradícióra épülő identitások felbomlásáról. (Ott is hagyta a pályát.) Mi okozza, hogy az emberi érintkezés során az ingerküszöb egyre magasabbra kerül? Saját részéről a riasztó jelen előzmény nélkül való szellemi, morális romlását próbálta kutatni könyvében. Pléh Csabától olyan látásmódot ismert meg az egyetemen, ami az írók között talán ritka, s a kognitív pszichológiát szervesen beleépítette ebbe a szövegbe is. Most készülő regénye szintén A ciprusi királyhoz tér vissza valamelyest. Míg abban a lehetséges világok elmélete került elő, most a tényellentétes állítások (kontrafaktusok) foglalkoztatják. A tervezett cím Kontrafakt lett volna, ám egyik ismerőse azt mondta, hogy ilyen címmel nem venné le a polcról, ezért jelenleg Kontra a munkacíme. Három és fél éven át írta helyenként nem túl olvasóbarát regényét, s a figyelemkeltő borítójú, keményfedeles 47 – Démonok ideje című könyv minden Alexandra áruházban ott pompázik. Hamarosan kiderül, mennyien veszik le a polcról.

Kép és szöveg: Klein László