Nagy hal a Porton
A magyarországi könyvkiadás szempontjából 2011 egyik legfontosabb eseménye a Libri Könyviadó megalakulása volt. Az egykori magvetősök, Sárközy Bence és Dunajcsik Mátyás kivonulása után megszülető, a Libri üzletlánchoz kötődő vállalkozás néhány hónap alatt vaskos nagyregényekkel szórta tele a piacot. Ehhez szüksége lehetett arra a kapcsolatrendszerre is, amelyet Balogh Ákos, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. tulajdonosa és Halmos Ádám, a Nyitott Könyvműhely vezetője tudhat magáénak. Óriásplakátokon olvashattunk Julie Orringer Láthatatlan híd című bestselleréről, majd Barna Dávid Egy magyar regény, illetve Papp Sándor Zsigmond Semmi kis életek című könyvéről. De ugyanitt kapható az Oscar-díjas film regényváltozata, A leleményes Hugo Cabret, valamint Vágó István és Palya Bea kötete is.
A Libri így hamar a könyvpiac nagy hala lett. Lassan felzárkózik az Alexandra, a Magvető, a Kalligram és az Ulpius-ház mellé. Majd 2012 elején elkezdte felfalni a kis halakat, érdekes stratégiát sejtetve.
Halmos Ádám, Sárközy Bence és Balogh Ákos felvágja a Libri-tortát
A korábban a Magvetőtől viharos körülmények között távozó Sárközy Bence után a kiadó főszerkesztője, Péczely Dóra is elhagyta a nagy hagyományokkal rendelkező óriás „nyugdíjasállást” biztosító pozícióját. Az interjúk alapján a szakmai továbblépés miatt, az új kihívások érdekében tette ezt, tudniillik a Magvetőnél már mindent megcsinált, amit csak lehetett. A további fejlődés érdekében a Helikon Kiadó szépirodalmi igazgatója lett, amelyet eddigi tapasztalatait kamatoztatva megpróbál felfuttatni.
A váratlan fordulat, amely mögött akár egy régen szerveződő összeesküvés-elmélet körvonalait is felfedezhetjük, akkor következett be, amikor a Libri Kiadó jelentős részesedést vásárolt a Helikon Kiadóban. Így Sárközy Bence és Péczely Dóra ismét kollégákká váltak, utóbbi új arculatot kíván adni a kvázi leányvállalatként működő Helikonnak. Ezzel pedig egy olyan fúzió kialakulásának lehetünk szemtanúi, amely magában hordozza azt a lehetőséget, hogy a kisebb kiadókat vagy felfalja, vagy ellehetetleníti az új nagy hal.
Az ellehetetlenítésre láthattunk már példát hazánkban. Amikor az Alexandra, a jelenlegi egyik legnagyobb rivális mind a terjesztés, mind a kiadás terén a versenytársak kiadványaival manipulált. A kereskedelmi stratégiájukról szóló pletykák szerint ugyanis előbb felvették a más kiadók köteteinek terjesztéséért járó összeget, majd a kiadványokat visszatartották raktáraikban, újabb költségeket számolva fel ezért. A könyvpiac ilyen szintű befolyásolásának veszélyét rejtheti magában az a helyzet is, hogy az egyik legnagyobb könyvesbolthálózathoz (Libri) kötődő kiadó nagy volumenű terjeszkedésbe kezdett.
Ennek felfedezhetjük külföldi mintáit is. Az Amerikai Egyesült Államokban az Amazon indított hadjáratot a Független Kiadók Csoportjába tartozó művek ellen, amely összesen 4.443 elektronikus kötetet érint. Bár a magyar könyvpiac még nem kötődik ennyire az e-bookhoz, a mechanizmus elgondolkodtató.
A Libri a terjeszkedés részeként 2012. februárjában 80,5 százalékos tulajdonrészt szerzett a Port.hu portálból, amely az egyik legdinamikusabb kulturális adatbázis. Vajon milyen megfontolásból tette mindezt? Hirdetési felületnek használja Magyarország egyik leglátogatottabb programajánló lapját? Esetleg az egyes tartalmak vezetnek majd el a Libri kiadványaihoz? Hónapokon belül kiderül, hogyan alakul át a portál, és milyen megfontolások alapján fektetett hatalmas összeget a fiatal kiadó a Port.hu-ba.
Bár a kiadóktól a kiélezett verseny hevében morális szempontokat követelni talán idealizmus, már most látszik, hogy a Libri Kiadó a hatalom mellett rendkívül nagy felelősséget is vállalt magára. Nagy hal lett, amelyen már nem lehet kifogni.
