Több romániai város pályázik a 2020-as év Európa Kulturális Fővárosa címére, így Kolozsvár, Temesvár, Gyulafehérvár és Jászvásárhely (Iaşi) is. A kulturális élet gazdagsága szempontjából Kolozsvár nagyon esélyes lenne, ám a városképet, a befogadóképességet, a műemlékek fölújítását és az infrastruktúrát illetően komoly változtatásokra volna szükség.

Európa Kulturális Fővárosa lehet Kolozsvár

Európai Kulturális Főváros(ok)ról tartott előadást Guttmann Szabolcs műépítész a legutóbbi Almásy László Kultúrtörténeti Körön  a kolozsvári Spritz Kávéházban.
Az előadó elsősorban Kolozsvár ilyen irányú lehetőségeire tért ki, ismertetve azt is, hogyan lett Nagyszeben 2007-ben Európa Kulturális Fővárosa.  Akkor e példa nyomán robbanásszerűen megindult Erdélyben a közterek átalakítása. A városok – köztük Kolozsvár is – belátták, hogy a főteret vissza kell adni az embereknek, hiszen az utóbbi években a lakók helyét mindinkább az autók vették át. A középkori hangulatot kellene visszahozni, amikor minden fontos esemény a tereken zajlott. Fokozottan áll ez a kulturális rendezvényekre, erre kellene összpontosítania Kolozsvárnak is.
Nagyszebennek részben romániai, részben uniós támogatások segítségével sikerült európai szintű kulturális várossá alakulnia, amire Kolozsvárnak és a többi, a címre pályázó helységnek is megvan a lehetősége.  Luxemburg, amely 2007-ben Nagyszebennel együtt volt Európa Kulturális Fővárosa, elvállalta egy műemlékértékű ház restaurálását. Ilyen kis lépésekben lehet előrehaladni és eredményeket elérni – fejtette ki Guttmann.  Az egykori szász nagyvárosnak óriási előnye volt a Szebeni Nemzetközi Színházi Fesztivál rendezvénysorozat, amelynek során a színházigazgató, Cornel Chiriac minden követ megmozgatott, hogy előadásait kivigye a köztérre. 2006-ban, amikor a városi főtér még felújítás alatt volt, az intézmény képes volt olyan produkcióval előrukkolni, amely a sáros utcatérben is otthon érezte magát.
Kolozsvárról elmondható, hogy egymást érik benne a kulturális események, – csak az Almásy Körrel egyidőben mintegy négy fontos rendezvény folyt, – ám ez nem igazán érezteti hatását a város életében. Hiába egy rangos könyvbemutató vagy díjátadó, ha a helyszíne alkalmatlan, s így az emberek nem szívesen mennek el rá – méltatlankodott Guttmann.  A városnak két színháza, két operája is van, ezek olyan lehetőségek, amelyekkel élni lehetne. Egy 50.000 fős közönségnek szóló operaelőadás vagy koncert megszervezésére azonban Kolozsvár főtere jelenleg nem alkalmas. Ehhez olyan infrastruktúra kialakítására volna szükség, amely megoldja az autóközlekedést. Ki kellene alakítani egy összefüggő sétáló övezetet, amely összekötné az egyes rendezvényeket.
A város felső panorámájával is problémák vannak, hiszen a templomtornyok és az ódon épületek között ott találjuk a nem odaillő bádogtetőket is. Pedig Kolozsváron valóságos építészeti csodák találhatók, több történelmi, művészettörténeti, építészeti kor tündökölhetne egymás mellett. Ezeket a korabeli épületeket, udvartereket is fel kellene újítani. Jelenleg, például, egyik templomtoronyba sem lehet fölmenni. Ha csak ez megoldódna, máris óriási turisztikai fogás lehetne.
A főtér mellett szükség volna a perifériára is figyelni, rendezvényeket lehetne szervezni Monostoron, a  Mărăşti téren is, figyelembe véve azonban, hogy itt a Polus Center és a Iulius Mall óriási konkurencia. Guttmann kifogásolta azt is, hogy a magát multikulturálisnak hirdető városban nincsenek többnyelvű táblák, ez is változást sürget. A Gheorghe Funar idejéből megmaradt városcímer sem jó ómen Kolozsvárnak – hangzott el ennek kapcsán. Végül, ha meg szeretné kapni az Európai Kulturális Főváros címet, Kolozsvárnak gondolnia kellene Tordára és Désre is, mindkét szomszéd város lehetőségeit érdemes volna kiaknázni.
Az előadó a problémák ellenére úgy ítélte, hogy a kincses városnak komoly esélyei vannak a cím elnyerésére, mivel jelentős egyetemi központ, ahol az underground művészkocsma rendezvényeitől a komoly zenei koncertekig naponta történik valami izgalmas esemény.
Guttmann a többi pályázóra kitérve megjegyezte: Temesvárnak is komoly esélyei vannak, Gyulafehérvár pedig már kapott is erre támogatást.
Befejezésül Boros Lóránd, a kör vezetője bejelentette, hogy az Almásy Kör következő estjén Márkus-Barbarossa János hangszerkészítő, író, költő a zene és a hatalom kapcsolatáról fog beszélni.
 

Varga Melinda