Sárvár
Szerk, 2011, május 22 - 17:03
„Elé állok a vécécsészének. Az alkohol átlátszóan távozik el a szervezetemből. Csak a karmazsint hagyja egyre erősebben az emlékezetemben. Árnyékként csordogál végig bennem, tetőtől talpig. Úgy bánt, mintha a vérem folyna.” – Gál Soma írásai
Szerk, 2011, május 20 - 17:06

„Téli sötétben az emlék úgy hagyom én el a várost
Ott hol a burka a csendnek a plexibe vész el
Úgy kaparom le a képet az égről a tollal
Lassan a szemnek a mozdulatához is ész kell” - Szabó Márton versei
Szerk, 2011, május 20 - 16:53
„pedig tüzet raknék
négyzetrácsos füzetekből,
hogy egy bögre kakaóval
a sarokba kucorodjak
egy vaskos orosz regénnyel
olvadozó kezemben –
csak ne gondoljak arra,
hogy leginkább a te
karjaidban lennék” – Rálik Alexandra versei
Szerk, 2011, május 20 - 15:10

„Egy éve változott először láthatatlanná, s azóta minden nap, egyre tökéletesebben. Már csak néha lehetett észrevenni a körvonalait valahol a teremben.” – Miklya-Luzsányi Eszter írásai
Szerk, 2011, május 20 - 14:42

„A fény fehér
kövekre simuló ma
jó a mosoly
éhgyomorra” – Makk Flóra verse
Szerk, 2011, május 20 - 14:33

„Mikor beértünk a városközpontba, parancsnokunk nyugtalanul nézett körbe. Rengeteg ember gyülekezett a város főterén. Kezükben a középen lyukas, nemzeti szín zászló: kék, sárga, piros. Én erőteljesebben megszorítottam a Kalasnyikovot a kezemben, s vártam a parancsot.” – Kéri Tünde Klára írása
Szerk, 2011, május 20 - 13:55

„A vonaton majd nem gondolkozom,
a tájat se nézem, amíg Kisbaró
első házai föl nem tünedeznek.
És akkor majd kitalálom, hogy fábiós
szerzetes leszek, bizony, férfi” – Kemény Lili verse
Szerk, 2011, május 20 - 13:36
„legyek nálad ahol még a nap sem süt
késődélutánra hogy vigyázzuk egymás unalmát
kisütjük a napot estére a konyhában megüt
a doh szellőztessük ki az egyedüllét összkomfortját” - Győrfi Kata versei
Szerk, 2011, május 20 - 13:25

„Tüdejét emlékek feszítik szét
Mellkasában kattognak az elmúlt évek
A szájkosár bomlott szaga
És az anyatej fehér íze...” - Gömöri Eszter verse
Szerk, 2011, május 20 - 12:50

„Ti hősök akartatok lenni. Harcolni akartatok. Minket, akik csak parancsra, dologra vártunk, mikor mit segíthetünk, sosem engedtetek dologhoz. Minden túl veszélyes volt. Bezzeg neked, Tizenöt évesnek már mindent lehetett.” – Drenyovszki Andrea írása
Friss hozzászólások
2 óra 24 perc
2 óra 59 perc
3 óra 5 perc
3 óra 8 perc
4 óra 28 perc
5 óra 11 perc
7 óra 12 perc
7 óra 19 perc
7 óra 21 perc
7 óra 27 perc