Megnyitó: 2016. július 26-án, kedden 18 órakor
A kiállítást megnyitja: Marosi Miklós építész
A kapcsolódó nemzedékek, apák és gyermekeik együttműködése a képzőművészetben vagy annak határterületein kifogyhatatlan, izgalmas és sokszor tanulságos történet. Apák és fiúk közös tárlata ékes bizonyítéka lehet annak, hogy nem szükségszerű a múlt eltörlésének gesztusa az új születéséhez. Néha épp az ellenkezője kerül felszínre. A kiállítás koncepciója ezeknek az összefonódásoknak és elágazásoknak a felvillantása, mindenféle szabályszerűség megfogalmazása és ítélkezés nélkül.
Építész apa, képzőművész fiú, egy-egy unikális építészeti és képzőművészeti alkotás. A kiállítás Ázbej Sándor és fia, Kristóf munkáit mutatja be.
Ázbej Sándor (1913–1998) Ybl Miklós-díjas építész az algíri Július 5. Olimpiai Stadion tervezője és kivitelezésének egyik irányítója volt, munkája pedig megalapozta a bő két évtizedes magyar–algériai műszaki együttműködést. Bár a megrendelői igények szerint a stadionnak az akkor még csak néhány éves Népstadion mintáját kellett követnie, építészeti és technikai megoldásaiban túl is szárnyalta azt. Az Algírban megépült aréna a kortárs nemzetközi megítélés szerint is pazar, a kor igényeit minden szempontból kielégítő épület lett.
A hatvanas évek végétől a nyolcvanas évek végéig tartó időszakban csaknem 160 építészeti és mérnöki létesítmény terveit készítették el magyar szakemberek Algériában. A megépült létesítmények az észak-afrikai ország építészeti-műszaki infrastruktúrájának máig szerves részét alkotják.
Ázbej Kristófot (1953) saját bevallása szerint is a családi környezet vonzotta a képzőművészeti pályára. Munkásságának legjelentősebb része egy közel 52 négyzetméter felületű panoramikus óriáskollázs, melyet 1981-től tizenöt éven keresztül folyamatosan készített kétszobás Párizs környéki (bagneux-i) műteremlakásában.