A ki­ál­lí­tást meg­nyit­ja: Ma­ro­si Mik­lós épí­tész

A kap­cso­ló­dó nem­ze­dé­kek, apák és gyer­me­ke­ik együtt­mű­kö­dé­se a kép­ző­mű­vé­szet­ben vagy annak ha­tár­te­rü­le­te­in ki­fogy­ha­tat­lan, iz­gal­mas és sok­szor ta­nul­sá­gos tör­té­net. Apák és fiúk közös tár­la­ta ékes bi­zo­nyí­té­ka lehet annak, hogy nem szük­ség­sze­rű a múlt el­tör­lé­sé­nek gesz­tu­sa az új szü­le­té­sé­hez. Néha épp az el­len­ke­ző­je kerül fel­szín­re. A ki­ál­lí­tás kon­cep­ci­ó­ja ezek­nek az össze­fo­nó­dá­sok­nak és el­ága­zá­sok­nak a fel­vil­lan­tá­sa, min­den­fé­le sza­bály­sze­rű­ség meg­fo­gal­ma­zá­sa és ítél­ke­zés nél­kül.

Épí­tész apa, kép­ző­mű­vész fiú, egy-egy uni­ká­lis épí­té­sze­ti és kép­ző­mű­vé­sze­ti al­ko­tás. A ki­ál­lí­tás Ázbej Sán­dor és fia, Kris­tóf mun­ká­it mu­tat­ja be.

Ázbej Sán­dor (1913–1998) Ybl Mik­lós-dí­jas épí­tész az al­gíri Jú­li­us 5. Olim­pi­ai Sta­di­on ter­ve­ző­je és ki­vi­te­le­zé­sé­nek egyik irá­nyí­tó­ja volt, mun­ká­ja pedig meg­ala­poz­ta a bő két év­ti­ze­des ma­gyar–al­gé­ri­ai mű­sza­ki együtt­mű­kö­dést. Bár a meg­ren­de­lői igé­nyek sze­rint a sta­di­on­nak az akkor még csak né­hány éves Nép­sta­di­on min­tá­ját kel­lett kö­vet­nie, épí­té­sze­ti és tech­ni­kai meg­ol­dá­sa­i­ban túl is szár­nyal­ta azt. Az Al­gír­ban meg­épült aréna a kor­társ nem­zet­kö­zi meg­íté­lés sze­rint is pazar, a kor igé­nye­it min­den szem­pont­ból ki­elé­gí­tő épü­let lett.

A hat­va­nas évek vé­gé­től a nyolc­va­nas évek vé­gé­ig tartó idő­szak­ban csak­nem 160 épí­té­sze­ti és mér­nö­ki lé­te­sít­mény ter­ve­it ké­szí­tet­ték el ma­gyar szak­em­be­rek Al­gé­ri­á­ban. A meg­épült lé­te­sít­mé­nyek az észak-af­ri­kai or­szág épí­té­sze­ti-mű­sza­ki inf­ra­struk­tú­rá­já­nak máig szer­ves ré­szét al­kot­ják.

Ázbej Kris­tó­fot (1953) saját be­val­lá­sa sze­rint is a csa­lá­di kör­nye­zet von­zot­ta a kép­ző­mű­vé­sze­ti pá­lyá­ra. Mun­kás­sá­gá­nak leg­je­len­tő­sebb része egy közel 52 négy­zet­mé­ter fe­lü­le­tű pa­no­ra­mi­kus óri­ás­kol­lázs, me­lyet 1981-től ti­zen­öt éven ke­resz­tül fo­lya­ma­to­san ké­szí­tett két­szo­bás Pá­rizs kör­nyé­ki (ba­gne­ux-i) mű­te­rem­la­ká­sá­ban.