Minden tájékozott(abb) magyar ember tudja, hogy január 22. a magyar kultúra napja – annak kapcsán, hogy Kölcsey Ferenc ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát, a máig minden magyar, vallási szövegekben is fohászként szereplő költeményét.

Életéről az aradi születésű Szentimrei Jenő (1891–1959) írt 1939-ben e sorok írója számára gyermekkorából emlékezetes, szerencsére utóbb, még az „átkos” idején is kiadott könyvet Ferenc tekintetes úr címmel.

A Király utcában álló egykori Három Rózsa söröző (később Fekete Macska lokál) ódon, 220 éves emeleti bálterme adott helyet a Nagy Angéla rendezte Ady Endrére emlékező estnek.

Négy dudás egy könyvbemutatón: Turczi István babérkoszorús költő, a Parnasszus folyóirat alapító főszerkesztője, a kötet fordítója, Zsille Gábor, József Attila-díjas költő, a kötet szerkesztője, Zámbori Soma színművész és Péter János fuvolaművész. Mint egy összeszokott kvartett.

A hétvégén az Irodalmi Jelen és a Magyar PEN Club szervezésében megnéztük, hogyan működik nulla fok környékén, az erdő sűrűjében a kortárs magyar líra. A rendhagyó felolvasást és a hangulatot Varga András zenész, lapunk olvasója, a természet és művészetek együttállásának alapos ismerője fényképezte. A képriportot a felolvasók és a közönségben soraiban ülő, de a performanszba aktívan bekapcsolódó költők és prózaírók verseivel "illusztráltuk".

December 12-én, a Bulgakov Irodalmi Kávéház emeleti termében Ozsváth Zsuzsa költő, képzőművész volt a 15. Bréda Ferenc Irodalmi Kör meghívottja. Az est vitaindítója Nagy Zalán, moderátora Péter Blanka volt, akik november óta a műhely elnökei.

A pszichológiai és spirituális tanítások mind azt üzenik, hogy legyünk jelen. Éljük meg a mát, a jelenvaló pillanatot. De a tapasztalat azt mutatja, főleg ezekben a vészterhes időkben, hogy a dolog nem ennyire egyszerű. Miből fizetjük ki holnap a számlákat, a kenyeret, az üzemanyagot? Járvány, háború, válság. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt talán senki nem gondolta volna, hogy újra ide jutunk, mintha semmit sem tanultunk volna elődeink tapasztalatából. Létbizonytalanság tölti be a mindennapokat.

A Felvidéken, a Csallóköz fővárosának tartott Dunaszerdahelyen, a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ és a Vámbéry Polgári Társulás közös szervezésében került sor a közelmúltban Hodossy Gyula Veletek egyedül című verseskötetének bemutatójára.

A korábbi évek jeles Ady-évfordulóihoz hasonlóan idén sem maradt el a megemlékezés a költőről, aki 145 éve született. Az est középpontjában a zene állt, de számtalan izgalmas mozzanat hangzott el a költő életéből, versei keletkezéstörténetéből is – a katarzis nem maradt el, ahogy azt a szervező Nagy Angélától már megszokhattuk.

Gáspár Ferenc az ősz során két kötettel is jelentkezett: egy novelláskönyvvel és az Én, Mátyás király című regénnyel, amellyel a Janusszal elkezdett, majd a Galeottóval folytatott regényfolyam immár trilógiává bővült.

November 17-én, az Írók Boltjában mutatták be Gáspár Ferenc Összhnag című novelláskötetét.

Toót-Holló Tamás Aranyhajú hármasok című drámakötetét mutatták be a Nemzeti Színházban, ám ezúttal sokkal többről szólt az esemény, mint a szokásos könyvpremierek: rengeteg izgalmas információ hangzott el a műből készülő folkoperáról, valamint az ősi magyar mesekincs titkairól.

Október 4-én, kedden délután az Aradi Magyar Napok keretében, az aradi Jelen Ház nagytermében került sor az Irodalmi Jelen gálaünnepségére, melyen átadták az előző évre, 2021-re szóló – 2002 óta évente rendszeresesen kiosztott – díjakat. Jámbor Gyula tudósítása.

Varga Melinda 

A két Prométheusz

Verses-zenés, kiállításmegnyitóval egybekötött esten ismerhette meg Varga Melindának, lapunk munkatársának A fásult kebelnek nincs költészete (verses krónikák az erdélyi irodalmi életről) és Tizenkét kagyló című verseskötetét a budapesti közönség a Magyarság Háza szervezte esten az Aranytíz Kultúrházban.