Vasárnapra megérkezett az Ünnepi Könyvheteken szinte elmaradhatatlan zuhé: előkerültek a nejlonok és felértékelődtek a pavilonok alatti, tenyérnyi védett helyek. Szerencsére a zápor hamar elvonult, és újra nyugodtan vásárolhatott az olvasóközönség. Bene Zoltán fotóival búcsúztatjuk a 97. Ünnepi Könyvhetet.

Szombaton beindult az igazi hétvégi forgatag a 97. Ünnepi Könyvhét mindkét budapesti helyszínén, és már délelőtt javában zajlottak a dedikálások és a színpadi műsorok.

Pénteken délelőtt ragyogó napfényben fürdött a Vigadó és a Vörösmarty tér is a 97. Ünnepi Könyvhét második napján. Mindkét színpadon számos beszélgetés, könyvbemutató és könyves program várja a felnőtteket és gyerekeket egyaránt.

Megnyílt a 97. Ünnepi Könyvhét, ahol „váratlan vendégként” megjelent Tarr Zoltán társadalmi ügyekért és kultúráért felelős miniszter. Tarr Zoltán a könyvszakma és az olvasó nagyközönség számára is fontos intézkedéseket jelentett be.

Kőbányai János a Múlt és Jövő Kiadó vezetője és a könyv megjelentetője köszöntötte az idén 75 éves Györe Balázs és az 2019-ben elhunyt Tandori Dezső tiszteletére megjelent népes ‒ egyébként főleg szakmai ‒ publikumot, majd elmondta, hogy Balázzsal a ’70-es években ismerkedtek meg, akivel egy művészeti alakulásba, az úgynevezett „Fölöspéldány csoportba” tartoztak.

Az Irodalmi Magazin új könyvének szerkesztői közül Pataky Adrienn üdvözölte a közönséget ebben a folyóiratok számára zivataros időben, és bemutatta a kiadvány másik három szerkesztőjét: László Laurát, Maczák Ibolyát és Molnár Krisztinát. Megtudtuk tőle, hogy az opus a két évvel ezelőtti konferenciájuk eredménye.

Négyökrös szekérrel kéne lassacskán ballagni Szalkszentmártonba menet, a Duna egykori ártere mellett futó régi úton. Egyrészt a hangulat miatt, másrészt a négyökrös szekér futóművének javításához nem kellenek olyan komoly gépek, amelyek nyilván a Kiskunság bármelyik becsületes autójavító műhelyében megtalálhatók, különben senki nem merne itt negyvennél gyorsabban menni motoros járművel. Mily különös játéka a sorsnak: Petőfi soha nem ment olyan gyorsan sehova, mint egy mai átlagember. Mégis gyorsabban élt, mint bármelyikünk.

Egy beismeréssel kell kezdenem: hiába vagyok harminc éve zuglói lakos, egészen eddig az ünnepi pillanatig nem tudtam az Ilka utca Dsida Jenő-emléktábláról, melynek koszorúzására egészen sokan összegyűltek, így már-már egy kis verses flashmob kerekedett a szűk és Dsidához illőn csendes utcán.

A fáradhatatlan Csisztay Gizella és Mandics György idén negyedik alkalommal rendezték meg a Bábel csendje című költészeti fesztivált, méghozzá puszta lelkesedésből, hiszen támogatást nem kaptak rá. A tavalyinak az emigráns orosz költők álltak a középpontjában, az ideinek a közép-európaiak.

A konferencia egésze azt igyekezett körüljárni, hogy milyen módon tudja a művészet, egy-egy művészeti alkotás magasabb szintre emelni az emberi gondolkodást és érzésvilágot. Ezt sok előadó a valláson, a saját hitén keresztül tudta megfogalmazni.

Szó esett a mai diákok megváltozott olvasási szokásairól, illetve e szokás sajnálatos eltűnéséről is. Szabolcsi a kötelező olvasmány fogalma helyett mindig a közös olvasmány kifejezést használta, és soha nem szankcionálta azokat a diákokat, akik nem olvasták el a kötelezőket: mindezt azzal a céllal tette, hogy a gyermekek megszeressék az olvasást.

A 12. Nemzetközi Költészeti Fesztivált 2024. április 26. és 28. között rendezték meg a kínai Gulangyu szigetén.

Szondi e vezetésben Pozsgai Zsolt személyében társat is kapott, aki az ünnepségen a humort és a könnyedséget képviselte. Szondi 1999 óta vezeti a szellemi műhelyt, és a nyomtatott periodika alapításkor megfogadta, hogy amíg az esze bírja, csinálni fogja. Az idők során, 2016-ban áttértek az online formára, mely azóta is számos egyedi rovattal „pörög”.

A költészet napja alkalmából idén is megrendezték a líra egész napos ünnepének számító Versmaratont a Magyar Napló Kiadó, a Magyar Írószövetség és a Katolikus Rádió közös szervezésében.

Érdekes az Egy polgár vallomásainak azon példánya, melyet a szerző édesanyjának ajándékozott, aki spontán széljegyzetekkel látta el, leginkább ilyenekkel: „Szó sem igaz”, „Soha”. Ennyit a fikció és a valóság kérdéséről.

Akik elmentek március 31-én a BAB Galériába, azok igazi húsvéti programot kaphattak könyvbemutatóba csomagolva, méghozzá a legjobb értelemben véve: hiszen Lőrincz P. Gabriella Hetedik nap című verseskötetéről beszélgetve nem a nyuszikról volt szó, hanem a hitről.

A Pop Verlag nagy érdeklődés mellett mutatta be Böszörményi Zoltán Zerrissenheit című regényét, amely az író magyarul Darabokra tépve címmel megjelent nagyszabású művének német fordítása Hans-Henning Paetzke tollából.

Hiánypótló díjat alapított a tegnap.ma irodalmi videóportál két főszerkesztője, Király Farkas és Döme Barbara, amikor úgy gondolták, hogy mivel szépírók számára már elég díj létezik, ők az irodalom szervezőit szeretnék elismerni. A díjat 2026. február 28-án, egy napfényes szombat délután másodszor osztották ki a BAB Galériában.

Lázár Júlia költő-műfordító tett fel izgalmas kérdéseket február 20-án G. István László költőnek a Nyitott Műhelyben a Visszáján végtelen című verseskötete apropóján.