„Tokaj amúgy is egy kicsit a szívem csücske, talán a szőlő, a jó borok, talán a táj miatt. Beregszászt és Tokajt nemcsak a valamikori egy országhoz való tartozás, hanem a bortermelés is összekötötte.” – Lőrincz P. Gabriella jegyzete a Tokaji Írótáborról.

Július 17., hajnali 2 óra 48 perc, amikor elkezdem a naplóm a táborról,  legtöbb ismerősöm Kis Grófóra, Korda Gyuri bácsira vagy PIXA-ra (illetve ezek tetszőleges arányú egyvelegére) mulat az ország valamelyik pontján hősies fesztiváltúlélőként.

Az Országgyűlés Kulturális Bizottsága az Országház felsőházi termében
rendezett konferenciát, ahol kulturális intézmények vezetői beszéltek jelen működésükről és jövőbeli terveikről. A Petőfi Irodalmi Múzeum és az irodalom helyzetét Demeter Szilárd főigazgató járta körül előadásában.

Az Irodalmi Magazin című népszerűsítő-ismeretterjesztő irodalomtudományi folyóirat legújabb tematikus száma Kányádi Sándor életművét járja körül. A lapszám három irodalomtörténész szerzőjével, S. Béres Bernadett-tel, Horváth Kornéliával és Mekis D. Jánossal beszélgetett Pataky Adrienn szerkesztő a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Az Ünnepi Könyvhét velejárója a kiadós zuhé, olyan „hagyomány”, mint az asztaloknál dedikáló költők és írók. Idén úgy tűnt, az olvasók és friss könyves alkotók a hőségtől fognak elpusztulni, az eső elmarad. Vasárnap azonban beborult az ég, hatalmas zuhét zúdítva a standokra. A szerencsésebb írók megúszták a bőrig ázást, az előrelátó olvasók pedig hoztak magukkal esernyőt – Varga Melinda képriportja.

Szombaton is zajlott az élet a Duna-korzón. A Könyvhét harmadik napjának képes beszámolója Laik Eszter és Varga Melinda fotóival.

Az olvasókat a rekkenő hőség sem riasztotta el, már a déli órákban sokan voltak a második napon a standoknál.

Simon Márton költő ünnepi beszédével megnyílt a 90. Ünnepi Könyvhét és 18. Gyermekkönyvnapok. Átadták a Szép Magyar Könyv Díjakat is, köztársasági elnöki különdíjban az OSZK Arany200-emlékkötete részesült.

A Kossuth Klubban kerekasztal-beszélgetést rendeztek Arany Zsuzsanna irodalomtörténész új kötetéről. A Pardon című könyv a Kosztolányi szerkesztette híres-hírhedt rovattal foglalkozik. A témát Arany Zsuzsanna, Gyurgyák János történész, az Osiris Kiadó vezetője, Bartha Ákos, Bónus Tibor és Paksa Rudolf történész járták körül.

Míg odakint a nyárias zápor mosta a belváros aszfaltját, bent, a Petőfi Irodalmi Múzeum zsúfolt termeiben – ha nem is aranyat, de – értékes díjakat ért a májusi eső. Pontosabban a tehetség, hiszen az Irodalmi Jelen folyóirat éves díjai mellett a Légy jelen! novellapályázat nyertesei is átvehették jutalmaikat. A zenés felolvasószínházzal kiegészült műsor óriási érdeklődés mellett zajlott.

A Király Farkast közelebbről ismerők jól tudják, ha megszólal, sosem unalmas, amit mond. Talán erdélyi szülőhelye is közrejátszik abban, hogy mondataira muszáj odafigyelni, akár írásban nyilatkozik meg, akár szóban. Az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában megjelent Ha elfogy a fény című novelláskötetéről Böszörményi Zoltán és Novák Zsüliet beszélgetett a szerzővel.

Bródy Sándor unokája, Hunyady Sándor unokaöccse, átélte a háborút, a vészkorszakot, számos országban élt és dolgozott. Egy nála több mint harminc évvel fiatalabb újságíróval, aki a hazai rendszerváltást élte meg, és egy KISZ-lakótelep emlékeit hordozza, annyit beszélgettek, hogy végül kötet lett belőle. Egyikőjüket úgy hívják, mint a nagypapát, csak angolosan: Alexander Brody. A másikuk Nagy József.

Május 16-án a Moszkvai Magyar Kulturális Intézetben mutatták be Böszörményi Zoltán Sóvárgás című kisregényét, melyet Jurij Guszev fordított orosz nyelvre. A bemutatón Hegyi Anita, az intézet igazgatója köszöntötte a szépszámú közönséget, majd átadta a szót Samsa Alexander programvezetőnek, aki bemutatta a meghívottakat: Böszörményi Zoltán írót, Jurij Guszev fordítót és Kozlev Sándor moderátort.

Tatjana Zsitkova Lettországban élő orosz költőnő vendégeskedett az Országos Idegennyelvű Könyvtárban, ahol nemcsak verseit hallgathatta meg Mandics György fordításában a közönség, de egy kicsit az esős-ködös rigai utcákra is odaképzelhette magát.

Hogyan kel életre a különleges, növényi eredetű, ébenfekete vagy vérvörös tinta a rizspapíron, és hogyan kezd párbeszédbe a Tao-te-king a tusrajzokkal – többek között ezt is láthatta az Országos Idegennyelvű Könyvtár közönsége Anna Pantsireva festőművész kiállításán, mindezt a koto nevű, lenyűgöző kínai hangszer dallamától kísérve.

Bár a szeles időben a Millenáris-parkban még a kolbászok is repkedtek a szabad téri sütödék előtt, a könyveket és a fesztivált nem fújta el a szél, egész nap hömpölyögtek ki-be az érdeklődők. Képes hangulatjelentés a 26. Nemzetközi Könyvfesztivál zárónapjáról.