• Laik Eszter

    Hazák között

    A Pécsi-esszék egyik leginkább üdvözlendő vonása az olvasmányosságuk: lehet irodalomról szólni széles körű erudícióval úgy, hogy pontos, érzékletes, tisztán megfogalmazott mondatokból bontakozzon ki a lényeg. – Laik Eszter kritikája Pécsi GyörgyiHonvágy egy hazáért című esszékötetéről.

  • Gerevich József

    Hatások és ellenhatások a művészetben

    A művészet éjszakai oldala

    „A művek sokszor kézzelfogható módon hatnak a műélvezőre. Ezek a hatások bumerángként visszapattanva aztán a szerző életét vagy további művészi tevékenységét is jelentősen befolyásolhatják.” – Gerevich József esszéje a művészet sötét oldaláról.

  • Magyar Miklós

    Hogyan olvassunk Esterházy-regényeket?

    „De Esterházy művének rendkívül összetett, hallatlan műgonddal megírt voltát is csak az »ugráló« olvasással fedezhetjük fel. Arról nem beszélve, hogy az író humora is csak így kerül napvilágra. Ezt igazolandó, kövessük nyomon a fenti állításokat.” – Magyar Miklós esszéje.

  • Király Farkas

    Őrültek és angyalok három felvonásban

    Ő lenne egyféle kortárs magyar Sylvia Plath? Jó barátjaként tudom, hogy ez csak narrátori szinten elképzelhető.
  • Vitéz Ferenc

    Hajnali bohóc

    Jegyzetek – smink nélkül 2.
    „A Kétségek és bizonyosságok című kiállításban a hajnali bohóc magára ismert: a játékos, komoly kísérletezésben, az útkeresésben. Tele van kétségekkel, és mindig a bizonyosságokat keresné a játékban vagy a sminkjét mosva. Végül arra jutott, hogy kétségekből ugyan sok van, a bizonyosságokból egy is elegendő. Az Egyetlen Bizonyosság le tudja győzni az összes kétséget.” – Vitéz Ferenc esszészilánkjai.
  • Cseke Péter

    A múltfaggatás: jövőépítés

    Közvetlenül a második világháború után született nemzedékemnek nem adatott meg, hogy az előttünk járó, az előző kisebbségi helyzetben eszmélkedő korosztályok valamennyi meghatározó egyéniségét személyesen is megismerhesse: háború, menekülés, hadifogság, hidegháború és a „román Gulág” egyaránt megtizedelte őket.

  • Fehér Csenge

    Dionüszoszi passiójáték

    Kezem már légyként dongja körbe
    combköze összeszorított berkét.

  • Balázs Csilla Kinga

    Időhinta, szemben a fénnyel

    (regénymag)

    „Nyakig pólyába bugyolálva, fehér tuskóként heverek, hintázom tenyeres-talpas, széles arccsontú, ízig-vérig kun-magyar nagyanyám ölében, ebből gondolom, hogy a nagy erdélyi árvíz után, 1970 június–júliusában készülhetett a kép, a romániai szocializmus konszolidált időszakában…” – Balázs Csilla Kinga prózaesszéje.

  • Pavlovics Zsófia

    Sziklája a sorsa

    Sziszüphosz és az abszurd Camus filozófiájában
    A Camus által megjelenített Sziszüphosznak kezébe kell vennie saját sorsát, hogy szembenézhessen a világ abszurditásával, az antik Sziszüphosz ezzel szemben elszenvedi a körülményeket. – Pavlovics Zsófia esszéje.
  • Bertha Zoltán

    Kis népek nagy példája

    Szabó Dezső gondolata a kelet-európai, balkáni nemzetek szolidáris összefogásáról, Kós Károly transzszilvanizmusa, Németh László Duna-Európai „tejtestvériség”-fogalma, Tamási Áron víziója a Duna menti népek egymásra találásáról, Szabó Zoltán Közép-Európa-koncepciója, vagyis a kelet és közép-európai demokratikus konföderáció eszmevilága voltaképpen mind-mind a több irányból fenyegető nagyhatalmi, birodalmi gyarmatosítással szembehelyezkedő politikai-kulturális stratégia sok árnyalatú szellemi kivetülése. – Bertha Zoltán esszéje.

  • Klein Szilvia

    Egy fordító naplójából

    Amikor a lektortól ezt a visszajelzést kapod: „’És’-sel nem kezdünk mondatot.” Akkor csak a jólneveltség tart vissza a fejedben körvonalazódó válasz elküldésétől: Az „’És’-sel nem kezdünk mondatot” mondat is „és”-sel kezdődik. Vagy: Kedves kolléga! Én jól vagyok. És te?
  • Varga Melinda

    Árnyékul, holdfényül

    az előző pillanat
    nem örökre eltűnt idő
    hanem örök jelen
    melyben világok sorakoznak

  • Péntek Imre

    Erotikus költészetünk újításai és határátlépései

    Mindazonáltal igaz, hogy az intim testtájak „nevesítése” már akkor sem dicsekedhet kellő gazdagsággal a nyelvünkben. Legalábbis ami az elfogadható, „szalonképes” kifejezéseket, köznyelvi megnyilvánulásokat illeti. – Péntek Imre esszéje a magyar erotikus költészet merész újításairól.

  • Hans-Henning Paetzke

    Az emberség ügynöke

    Konrád György, a berettyóújfalusi világpolgár

    „Amikor Konrád György a fordulat előtt nagypolgári lakásában illegálisan és egyben megtűrten felolvasott valamelyik regényéből, több száz hallgató gyűlt össze. A titkosrendőrség füle mindig jelen volt – akár egy vagy több besúgó révén, akár lehallgatókészülék formájában.”

  • Bánki Éva

    Velence

    Részlet a hamarosan megjelenő Velence-esszékötetből

    Az egykori birodalom fővárosának lakói, a velenceiek megpumpolták, kiszolgálták, de közben megvetették ezeket a pénzes vagy becsvágyó, művelt, tehetséges idegeneket. Mert hiszen egyetlen palota sem maradhat fent szokások, nagycsalád, gondosan kimunkált társadalmi beidegződések nélkül. Ráadásul a született velencei arisztokrácia nem azért lakott palazzókban, hogy a szegényebb velenceiektől elkülönüljön.

  • Varga Melinda

    Valódi pornó az, hogy meg fogunk halni

    Valódi pornó az, hogy meg fogunk halni.
    A lentiben sem lesz színné, ami fonák,
    Sliccekbe nyúljatok, mélyebben, esztéták!
    Orgazmus-fődíjnak föld jár – egy lapátnyi.

  • 2019 legjobb könyvei tárca, esszé, antológia, tanulmány, műfordítás műfajában

    Ezeket a könyveket szerettük 2019-ben, és ajánljuk az új évre is csendes téli estékhez egy jó forró fekete mellé.

  • Fráter Zoltán

    Karinthy Frigyes és a magyar klasszikusok

    Karinthy Frigyes elsősorban kortársairól közölt bírálatokat, értékelő kisportrékat, mégsem állíthatjuk, hogy mellőzte volna az előző évszázad olvasmányait, beleszőve akár saját alkotásaiba is. Fráter Zoltán esszéje annak ered nyomába, hogyan közelített Karinthy a maga ironikus, kacagtató látásmódjával, olykor a hanyag diák nézőpontjából Arany Jánoshoz és más klasszikusokhoz.

  • Varga Melinda

    „A szabadság vad kakukkfű-szaga”

    Az extravagáns, de a magyar klasszikusokhoz és az antik költészethez visszanyúló, kötött formai hagyományokra építkező líra az olvasót felcsigázza. Az a fajta költészet, amelybe esténként nem alszunk bele, és reggelente kimossa szemünkből az álmot. A versekben föllelhető irodalmi allúziók arra késztetnek, hogy elővegyük az antik mítoszokat, a Faludy-összest, Pilinszkyt, Kosztolányit, József Attilát, Ady Endrét, Kassák Lajost, Nagy Lászlót, Orbán János Dénes összes versét és Bréda Ferenc mítoszkritikáit.