-
-
Molnár András Barnabás
Szobrokat tömjénez a mennybolt
Álmukban beszélnek a kövek Fényből esnek a felhők -
Mirtse Zsuzsa
Szív és toll a mérlegen
búvópatakként rejtőzünk
időnként összemos minket
egymással az Isten -
Mezey Katalin
Hova lett?
Szúnyogposta
Elnyomtam egy szúnyogot,
két ujjal összemorzsoltam.
Kis fekete piszok.
Milyen alapon végeztem vele,
én, aki egy sokkal egyszerűbb -
-
-
Böszörményi Zoltán
Teraszom korlátja felett kolibri verdesi szárnyait
Isten megteremtette a világot, de sohasem mondta, hogy műve készen -
-
-
-
-
Szélyes-Pál Dániel
Pék János már nem etet kovászt
Mulatod az árnyékban az időt, Uram. Azt mondtad,
megmutatod magad -
Lőnhárt Melinda
Az összes szobában zuhog az eső
figyeld hányféle állat is vagyok szólíts a régi nevemen -
-
-
Böszörményi Zoltán
A szerelem illata
Halkan mondom, te vígan fogadod,
szerelemmel szeretni, hát itt vagyok,
szerelemhegyek pőre válladon,
hegyeid terhét önként felvállalom. -
Farkas Kornél
Párhuzamos végtelenek
megszűnhetetlenül táncol egy fapadlós, puritán templom ürességtől kongó boltozatai alatt.