• Janáky Marianna

    Interjú egy könyvvel

    Szálinger Balázs: Al-dunai álom
    ... egy ösvényen lemegyünk a Dunához. Kisvizes időszak, száraz lábbal járunk a meder homokján. Kutya- és embernyomok. Innen beljebb, a víz alatt van egy falu, Ógradina.
  • Varga Melinda

    „Manapság a múlt felé fordulás jelenti a lázadást”

    Évértékelő beszélgetés Orbán János Dénessel

    A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. keretében működő Előretolt Helyőrség Íróakadémia idén indította az 5. pályakezdő szépírói és a 2. mesterképző évfolyamot. Idén végzett az első kritikusi műhely, és elindult a második. Ebben ez évben 20 könyv jelent meg, ezáltal a kiadott könyvek száma 81-re nőtt. 2017–2019 között az Enumeráció-debütsorozatban 9, az idén már 11 debütkötet látott napvilágot, a kritikusi műhely tevékenységének írásos gyümölcsét pedig 5 kötetben foglalták össze az idén indult új sorozatban. Az intézmény jelenleg 53 fiatal írónak biztosít tanulmányi-alkotói támogatást, a művészeti oktatást és a szervezést 17 oktató és 6 mentor végzi, azaz mindösszesen 76 író tevékenykedik az Íróakadémián. Orbán János Dénes József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költőt, írót, a KMTG projektvezetőjét, az Íróakadémia elnökét kérdeztük a 2020-as irodalmi évről, irodalompolitikáról és a fiatal magyar irodalom helyzetéről.

  • Varga Melinda

    Ma újra a formákkal lehet különcködni

    Huszonéves, kötet előtt álló poéta az Irodalmi Jelennél a hónap alkotója decemberben. Latinul is versel, jól ismeri a kötött formákat, manifesztumot írt a kortársairól, megújította a vígeposz műfaját – Gál Jánossal Varga Melinda készített interjút.

  • A nappaliból a pódiumra

    Beszélgetés Juhász Annával

    Tíz éve újraéledt Budapest irodalmi életének egy meghitt műfaja: a már végképp letűntnek hitt szalonkultúra. A kezdetben a Hadik Kávéházban zajló esteket Juhász Anna álmodta meg, akinek volt miből merítenie: a Juhász család otthonát és az Új Írás szerkesztőségét egykor a legkiválóbb művészek jövésmenése töltötte meg élettel. Az Irodalmi Szalon immár fogalommá nőtte ki magát, s bár a tízéves gálaestet online kellett megtartani, a folytatás sok-sok jót ígér.

  • Bene Zoltán

    A történetmesélő

    Beszélgetés Hász Róberttel

    Hász Róbert 1964. november 1-jén született Jugoszláviában, a vajdasági (bácskai) Doroszlón. A Zomborban végzett középiskola után az újvidéki egyetemre került, ahol magyar nyelv és irodalom szakon tanult. 1991 őszén a délszláv háború miatt Magyarországra emigrált, azóta Szegeden él. 1996-tól szerkesztője, 2011-től főszerkesztője a Tiszatáj folyóiratnak. Első novelláit a zágrábi Sirius című irodalmi lap közölte horvát fordításban, majd a vajdasági magyar lapokban és antológiákban publikált. 1995 óta több novelláskötete és regénye látott napvilágot. Márai Sándor- és József Attila-díjas, Térey-ösztöndíjas alkotó. − Hász Róberttel Bene Zoltán beszélgetett.

  • Lázár Emese

    Szívből kacagó gyermekeket akarok látni

    Szabadúszó előadóművész, szabad lélek. Nem várt mástól segítséget a járvány idején sem, inkább „jól megtámogatta” önmagát, és abból teremtett szép, új világot, amit a több mint húszéves színészi pályája és a karantén ideje alatt menedéket nyújtó apró falu, Papolc adott. Zorkóczy Zenóbiával az újrakezdés elviselhetetlen könnyűségéről beszélgetett Lázár Emese.

  • Varga Melinda

    Egy kövér angyal zoknit stoppol

    „Közhely, de társas magány uralja az emberek életét a XXI. században, a pokoli zűrzavar pedig egyre erősebb, mondom ezt úgy, hogy közben próbálok nem politikai, társadalmi példákat hozni.” – másállapot, őrület az írás, mire képes a magány, az elidegenedés, egy nehezebb életperiódus, egy komoly trauma? Pörgős, feszes történetek poklot megjárt nőkről – Döme Barbarával a Nők a cekkerben című novelláskötetéről beszélgetett Varga Melinda.

  • Egy évszázad regénye, egyetlen kötetben

    Idegenek – Egy évszázad története címmel megjelent a Napkút Kiadó gondozásában Petőcz András trilógiája, szerves egységbe forrasztva a korábban három részben napvilágot látott regénysorozatot. Így, nagyregényként az író korábbi vágya is beteljesült a kiadást illetően. Kovács katáng Ferenc az új megjelenés körülményeiről és tanulságairól kérdezte a szerzőt.

  • „…a vén hucul tutajra tesz”

    Beszélgetés Marcsák Gergellyel

    Marcsák Gergely költő, verséneklő, a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság alapító alelnöke. Eddig három kötete jelent meg, a legjelentősebb a Fekete-Tisza című verseskötete, ami három rangos elismerésben részesült. Lengyel János beszélgetett a költővel.

  • Belső szabadságunk, a könyv

    Skype-beszélgetés Gál Katalinnal, az MKKE elnökével

    Vajon mennyire rengeti meg a könyvszakmát a jelenlegi válság? Többen olvasnak-e a négy fal közé zárva? Számíthatnak-e a könyvesek – mind a fordítók, szerkesztők, korrektorok, grafikusok, mind a kiadók – adózási könnyítésekre? Milyen válasz érkezett a Demeter Szilárd miniszteri biztoshoz eljuttatott könyves javaslatcsomagra? – Gál Katalinnal, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökével beszélgettünk az átmeneti állapot nagy kérdéseiről.

  • Petőcz András, Abafáy-Deák Csillag, Zsidó Ferenc, Hevesi Judit, Nagy Lea, Vass Tibor

    Esterházy 70

    Hogyan vigyük közel Esterházyt egy középiskolás világához, miként segít ebben az Egy nő, A szív segédigéi vagy a Fuharosok című műve. Irodalomtörténeti jelentőségű anekdoták, kedvenc mondatok, képeslapok és dedikációk az írótól. – Ma lenne 70 éves Esterházy Péter; az Irodalmi Jelen szerzőit kérdeztük.

  • Irodalmi Jelen

    Istenes verset olvasni felér egy imádsággal

    „A nagyböjti időszak arra készít fel minket, hogy képesek legyünk elkísérni Jézust a keresztúton. Ez hitünk egyik legnagyobb próbatétele” – az Irodalmi Jelen szerzőit arról kérdeztük, hogyan élik meg a nagyböjtöt, milyen szerepe van ebben a mostani, kilátástalannak tűnő helyzetben az imának, az online követhető vallási szertartásoknak, működhet-e a klasszikus és kortárs vers imaként.

  • Irodalmi Jelen

    „Én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig”

    „A Teremtő lábnyomát kutattam, míg mások pertuban voltak vele” – Czigány György, Péntek Imre és Pósa Zoltán válaszolnak az Irodalmi Jelen nagyböjti körkérdéseire.

  • Elefántok a dolgozószobában

    Laik Eszter beszélgetése Márton Lászlóval

    Márton Lászlóról nehéz elképzelni, hogy olykor pihen is. Pedig valamikor biztosan erőt kell gyűjteni a „mázsás” műfordítások és a súlyos témák ihlette regények között, de úgy tűnik, a pihenőidőben inkább drámákat ír. A hónap alkotóját arról kérdezgettük, miként csinálja mindezt.

  • Irodalmi Jelen

    Jogunk van élni, és a boldogságot felfedezni, bármilyen helyzetben

    Villáminterjúk az öt éve elhunyt Kertész Imréről.

  • Irodalmi Jelen

    Gyíknak lenni egy napsütötte kövön

    Mit kérdeznénk Szabó Lőrinctől, ha kortársunk lenne, milyen rövid válaszverset írnának az Irodalmi Jelen szerzői a Semmiért egészen című versére, hogyan szerettetnék meg középiskolás diákokkal a költő líráját? 120 éve született Szabó Lőrinc – az Irodalmi Jelen szerzői válaszolnak rendhagyó villáminterjúban.

  • Varga Melinda

    Bensőbb lebegéssel, örök jelenben élni a tágasabb létet

    Beszélgetés Ladik Katalinnal

    Medréből szomorúan kihajolt,
    a fény fáradt hullámaira,
    őszülő vízre horgolta az Írást.

  • Baka Györgyi

    Az eposz feltámadt hamvaiból

    Beszélgetés Deák-Sárosi Lászlóval a Libás Matyi és a Nyolcágú csillag – Székely Mózes és a brassói csata kiseposzok költőjével a művek megzenésített változatának CD-n való megjelenése és azok bemutatói alkalmával. A szerzővel Baka Györgyi beszélgetett.

  • Tele vagyunk el nem mondott történetekkel

    Bene Zoltán beszélgetése Bánki Évával

    Bánki Éva 1966-ban, Nagykanizsán született, egy Felvidékről kitelepített családban. Budapesten érettségizett, majd az ELTE magyar–portugál szakán végzett. A diploma megszerzését követően ösztöndíjasként hosszú időt töltött Lisszabonban és Santiago de Compostelában, a spanyolországi Galicia Autonóm Közösség székhelyén. Az első trubadúr, IX. Vilmos aquitániai herceg költészetéről írott PhD-dolgozatát 1996-ban védte meg. A Károli Gáspár Református Egyetem docense, az intézmény kreatív írás specializációjának egyik alapítója és kidolgozója. Szépíróként egy novelláskötete, két regénye és egy regénytrilógiája jelent meg eddig.

  • Meglehetősen szelíd költő-őrült vagyok

    Varga Melinda beszélgetése Weiss Raoullal

    Miért nem olvasnak már verset a franciák, hogyan kerül egy Elzászban született francia bölcsész, műfordító és költő Erdélybe, miként kezd el magyarul verselni és műfordítani a kortárs magyar és román költészet remekeiből, és miért gondolja úgy, Keleten jobb élni, hogyan lesz a szellemi mestere Kolozsvár kultikus személyisége, Bréda Ferenc – Varga Melinda beszélgetése Weiss Raoul költő-műfordítóval annak apropóján, hogy az Irodalmi Jelenen januárban ő volt a hónap alkotója.