• Simon Adri

    Őszi dallam

    Ez az ősz sorvadás. Az őszökkel meghal
    bennem egy távoli, halkuló gyerekdal,
    amit nem hallok már lassan negyven éve,
    nagy égi hangtárban hever félretéve.

  • Simon Adri

    Lopakodó, gyilkos ösztön ébred

    Lopakodó, gyilkos ösztön ébred
    az emberben, mint minden állatban.
    Izmai izzasztó lázban égnek,
    állapota többnyire áldatlan,
    ráunt az erősek mítoszára

  • Végesben a végtelent, végtelenben a végest

    Interjú Dobozi Eszterrel – kérdezett: Varga Melinda

    „Külső útjaink belsővé is válnak. A belső utak pedig meghatározzák a külsőt. Az írás időről időre visszanyert képessége valóban kegyelmi állapot” – vallja Dobozi Eszter, akit eddigi életművéről, költészet és próza, irodalom és társművészetek viszonyáról kérdezte Varga Melinda.

  • Dobozi Eszter

    Elkésett vitairat

    Nem szégyen az, csak hogyha rongyos.
    Az ingnyak megfordítva olykor
    szebb, mint új korában.

  • Erős Kinga

    Látók, szóljatok! Portré Dobozi Eszterről

    A jó írástudó szükségszerűen jó helyzetfelismerő, s Dobozi Eszter műveit olvasva a bibliai felszólítás jut eszembe: „Látók, szóljatok!” Meggyőződésem, hogy látóvá válni inkább teher, és semmiképpen sem jár együtt az ismeret, a tudás elégtételével.

  • Dobozi Eszter

    Füred fölött

    A tágasság volt a mi országunk:
    az éjszaka kupoláján
    mind a miénk a szűrt ragyogás, s úgy
    trónolt, mint az égi bárány
    Füred fölött a sejtelmes lámpás,

  • Dobozi Eszter

    így jövök én is még mindig Hozzád

    így jövök én is még mindig Hozzád,
    s az erőtlenségből is támad erő

  • Dobozi Eszter

    Leskelő, tűhegyes pillantás

    A vád, hogy te is élsz, és még itt lélegzel
    az éjszaka alján, jobbodon kereszttel
    s a Könyvek Könyvével el-elbóbiskolsz,
    csak bestiaságát növeszti vérszomjas
    vaddá.

  • Lőrincz P. Gabriella, Csornyij Dávid

    Az égnek emberarca volt

    Verses portré Lőrincz P. Gabriellával
  • Lőrincz P. Gabriella

    Távolodás

    – Ő máshogyan emlékezett rád. Ha szerelemről esett szó, csak rólad beszélt, néha olyan áradozásba tört ki, hogy azt hittük, kitalált személy vagy. Máskor hiányolt, bőgött, hisztizett, hibáztatta magát, majd téged, a sorsot, a feleségedet, Istent.
    – Igen, a nagy hiszti, ez rá vall. Bárcsak élne még.

  • Lőrincz P. Gabriella

    Testednek visító virága

    Hogy anyádtól vagy útszéli nőktől
    Tanultál szeretni mindegy
    Sáros az összes szerelem
    A fajfenntartás érdekében előbújok

  • Juhász Kristóf

    A kegyelem titkos léptei

    Vajon mitől szabad az, akit saját léte sújt, s ezt még elfogadni is képes? Mitől szabad az, aki nem tud, de nem is akar résztvevő megfigyelőből nem cselekvő megfigyelővé válni? Aki valójában nem engedi meg magának azt, amit most legtöbbünk szabadság alatt ért?

  • Fotó: Mohácsi Árpád László
    Király Farkas és Varga Melinda

    Kissé ijesztő a kétműfajúság

    Interjú Lőrincz P. Gabriellával

    Meg lehet tanulni mindent, életformát, szakmát, így a versírást is, de ha nincs mögötte élet, akkor hiábavaló. Persze nem arra gondolok, hogy legyen minden költő csapongó életű, csak ha az, akkor ne tagadja le, mert a hazugság még hazugság marad attól, ha letagadjuk – Lőrincz P. Gabriella költő, író, esszéíróval, az Irodalmi Jelen költészetdíjas alkotójával készített kettős interjút pályája fontosabb állomásairól Király Farkas és Varga Melinda.

  • Lőrincz P. Gabriella

    Variációk napfogyatkozásra

    Jó lenne egy gumiszoba csak nekünk,
    Olyan kilincs és ablak nélküli.
    Én mesélnék, te rajzolnál a falra
    És nem látna be egyetlen égitest sem.

  • ​​​​​​​Lőrincz P. Gabriella

    Nők

    Ahhoz, hogy valóban megismerjük a nőket, talán minden nőt ismernünk kellene, az előzőket is, a később születendőket is. Ahogyan minden ember egyedi és különleges, minden nő is az, hogyan is lehetne igazat írni, vagy csak valósat? Minden igazság igazság valakinek, az is, ha jót írunk a nőről, az is, ha rosszat.

  • Lőrincz P. Gabriella

    Hinta

    Rutinos voltál, kimért, jól szervezted a randevút, vigyáztál, hogy az illatom ne maradjon a ruhádon, nehogy a mindig konyhaszagú feleséged megsejtsen valamit. Az is lehet, hogy nem volt konyhaszaga, csak azért mondtad, mert untad. Néha kell a változatosság. Újra nem maradtunk semmiben, jó volt így, nagyon élveztem, hogy valakinek a szeretője vagyok.

  • Hegedűs Imre János

    „…lélek fekszik a boncasztalon”

    Demeter Zsuzsa kismonográfiája Kinde Annamáriáról

    „Demeter Zsuzsa József Attila-i allúziónak nevezi a „tenyeredben tartod szívemet” verssort, és ő, a monográfiaíró sem tesz mást, tenyerébe helyezi a verseket, verssorokat, trópusokat, s felmutatja azokat.” – Hegedűs Imre János értékelése Demeter Zsuzsa monográfiájáról.

  • Egyed Emese

    Ő, te, én. Szandra Mayt megtalálni

    „Demeter Zsuzsa könyvnyi kérdésben követi az immár verssé változottat. Módszereket keres, fon össze, vált, vált le: figyeli, hogyan hat (rá) egy-egy kötet, aztán a kötetek összefüggései révén a képek, verssorok, versek.” – Egyed Emese kritikája.

  • Laik Eszter

    Életmű a méltó helyén

    Demeter Zsuzsa Sigmond István-monográfiája
    „Sigmond későn kibontakozó, nehezen besorolható, különleges figurája a 20. század második felének és századfordulónak; groteszk, abszurd látásmódú regényei és elbeszélései egy drámai eseményekkel terhelt élet tükrei. A második Forrás-nemzedékhez tartozó, vagy legalábbis oda sorolt írót a hatvanas évekre eső pályakezdéstől kíséri figyelemmel a monográfia szerzője.” – Laik Eszter kritikája Demeter Zsuzsa Sigmond István-monográfiájáról.
  • Demeter Zsuzsa

    Változatok halálsikolyra – egy szerenád hangjai

    Részlet Demeter Zsuzsa Sigmond István című monográfiájából

    „Tizenkilenc kötetből mindössze egy hozta meg a sikert és elismerést, egykötetes szerzővé avatva Sigmond Istvánt. Tucatnyi kritika, több interjú, beszámoló az Irodalmi Jelen díjátadójáról őrzi a sikert – magyarországi és erdélyi folyóiratok kritikusai méltatják a szerzőt.” – Demeter Zsuzsa Sigmond Istvánról készült monográfiájából közlünk részletet.