• Nyári rondó a Comói-tó partjáról, két tételben, 2020. júliusában

    „Ilyen lehet a Rend, / hol bevégzett mű a lét, / innen szívja ihletét, / meg se szólal, úgy üzen: / neked szóló éji zen.” – Turczi István verse.

  • Kántás Balázs

    A világgal való kíméletlen szembenézés derűje

    Turczi István irodalmi munkásságáról

    „Turczi minden általa alkotott irodalmi műben értéket képvisel egy értékvesztett történelmi időben; a posztmodern vagy inkább már a posztmodern utáni korban is modern, azaz tulajdonképpen értékőrző költészetére ez pedig halmozottan igaz.” – Kántás Balázs esszéje.

  • Turczi István

    A felismerés

    „Úgy tesz, mintha nem is volna. / Alaktalan füstnek látszik, pedig / ő maga a forma.” – Turczi István verse.

  • Horváth Kornélia

    Turczi István helye a XX. és XXI. századi magyar lírában

    „Döntő kérdésként vetődik fel, vajon a Turczi-líra a posztmodern »égisze« alatt helyezhető-e el, vagy esetleg más irodalmi paradigma jegyeit mutatja inkább.” – Horváth Kornélia esszéje Turczi Istvánról.

  • Turczi István

    Nyílik és csukódik

    Árnysuhogás csak a búcsú. / Mint egy lassú kéz, ha legyint. / Nem hív és irányt sem mutat / éteri minta szerint. – Turczi István verse.

  • Varga Melinda

    Nők cekkerbe zárva

    A Nők a cekkerben korrajz is. A kiszolgáltatottságra, a nők társadalmi alacsonyabbrendűségre utal. Bár látszólag úgy tűnik, hogy egyenlők vagyunk, tudjuk, nagyon sok helyen, még mindig az dívik, a nőnek a konyhában a helye, nem érdemel megbecsülést, figyelmet. A Nők kredencen című novella jó példa erre. A kiszolgáltatottságába és a szeretetéhségébe végül beleőrül főhős, akinek az idegsejtjei figyelmeztetik, hogy nem jó úton halad, ezt a témát bontja ki
  • Döme Barbara

    Vége

    Egy férfiembert hallucináltam. Ájulásig szerettük egymást. Pár perccel később, ebben a kábulatban szülni készültem.
  • Király Farkas

    Őrültek és angyalok három felvonásban

    Ő lenne egyféle kortárs magyar Sylvia Plath? Jó barátjaként tudom, hogy ez csak narrátori szinten elképzelhető.
  • Döme Barbara

    Telitalálat

    A rendőrök szerint kilencszer gyilkolt. Az orvos szakértő állította, hogy elmebeteg, így nem börtönbe, hanem elmemegfigyelőbe került. Mindez harmincéves történet. Amikor az intézetből szélnek eresztették, azt írták a kartonjára: „pszichés zavarai fennállnak, de már nem veszélyes a környezetére."
  • Varga Melinda

    Egy kövér angyal zoknit stoppol

    „Közhely, de társas magány uralja az emberek életét a XXI. században, a pokoli zűrzavar pedig egyre erősebb, mondom ezt úgy, hogy közben próbálok nem politikai, társadalmi példákat hozni.” – másállapot, őrület az írás, mire képes a magány, az elidegenedés, egy nehezebb életperiódus, egy komoly trauma? Pörgős, feszes történetek poklot megjárt nőkről – Döme Barbarával a Nők a cekkerben című novelláskötetéről beszélgetett Varga Melinda.

  • Döme Barbara

    Bolond futam

    Szerelmes sms-ek egy felfedezetlen férfihoz

    s ha napjaink őszi levele pereg
    ülünk a megkopott szobában
    tenyerembe fogom őszülő fejed
    meghalunk egy táguló világban

  • Döme Barbara

    Szüret

    Előttem fekszik a szőlőtőke alatt a mózeskosárban. Gesztenyebarna haja és pufók arcocskája van. Hat hónapos. Békésen szuszog, de ha ébren lenne, akkor sem láthatna. Nézem, sírhatnékom van, de az angyalok nem tudnak sírni.

  • Márton László

    A római hullazsinat

    Részlet egy történelmi szatírjátékból
    A dráma megtörtént eseten alapul. A magyar honfoglalással nagyjából egy időben, a Kr. u. 9. század vége felé Formosus pápa holttestét utódja, VI. István kiásatta, koholt vádak alapján perbe fogatta, halálra ítéltette és a holttestet különös kegyetlenséggel kivégeztette.
  • Abafáy-Deák Csillag

    M. L., a gyilkos – vagy az olvasó?

    „Megdöbbentő élmény volt, mennyire új, a korábbinál komplexebb olvasatot kínált az M. L., a gyilkos ebben a vesztegzáras, láthatatlan vírusoktól fenyegetett időszakunkban. Meglepett a motívumok örökérvényűsége, hogy milyen időszerűen reflektál a kötet a most megélt bezártságra és összezártságra, a tehetetlenségre, a kiszolgáltatottságra.” – Abafáy-Deák Csillag írása Márton László kötetéről.

  • Laik Eszter

    A Tödi-hegy árnyékában

    A Két obeliszk és Márton László regényvilága
    „Márton László ahhoz hasonló eljárással formálja meg a lapokon anyagát, amikor a fotográfus több rétegben fényképezi egymásra az elé táruló látványvilágokat, némelyik réteget haloványabban, a másikat finom torzulásokkal, itt kevesebb, ott több fénnyel, s az így születő műalkotás kiad egy csakis a szemünk előtt leképződő, saját valóságot.” – Laik Eszter kritikája.
  • Ismeretlen középkori szerző

    A Nibelung-ének

    Márton László fordítása
    A felgyújtott nagyteremben zajló eseménysor a világirodalom legborzalmasabb jelenetei közé tartozik, nem utolsósorban sokrétűsége és nagyszabású volta miatt. – A műrészletet Márton László új fordításában közöljük.
  • Elefántok a dolgozószobában

    Laik Eszter beszélgetése Márton Lászlóval

    Márton Lászlóról nehéz elképzelni, hogy olykor pihen is. Pedig valamikor biztosan erőt kell gyűjteni a „mázsás” műfordítások és a súlyos témák ihlette regények között, de úgy tűnik, a pihenőidőben inkább drámákat ír. A hónap alkotóját arról kérdezgettük, miként csinálja mindezt.

  • Varga Melinda

    Árnyékul, holdfényül

    az előző pillanat
    nem örökre eltűnt idő
    hanem örök jelen
    melyben világok sorakoznak

  • Ladik Katalin

    Megismersz engem?

    Csokrot kötsz, amelyet aztán nőnek hívunk.
    Kirakatba teszel. Kitéped hajamat,
    vágyaimat, kacagásomat,
    hogy fölismerd a női seb illatát.

    A szél visszafújja kitépett hajamat.
    Belé fonod színes álmaimat, ráncaimat.
    Nőbe zársz, melyet kirakatnak hívunk,
    és már nem ismersz meg engem.
    Megfakult, vigyorgó önarckép.

     

  • Ladik Katalin

    Megnyúlt a füle az időnek

    Új, fekete égbolt keletkezett