• Oláh András

    Mintha velünk történt volna

    A történet középpontjában egy kamaszkorú iskolás kislány áll, aki most készül kilépni a látszólagos gondtalanság világából: a nyolcadik osztály befejezésével pályaválasztásra készül, döntéseket kell hoznia, s halványan bár, de már megérinti a szerelem romantikája is.

  • Viola Szandra

    Szólásra kész fenevad

    Az álom és ébrenlét összemosása pedig egészen más értelmezést ad a „véresszájúságnak” is. Épp ezért ez a néhány sor példázza legjobban a naiv álmodóból és a véresszájú, szólásra kész fenevadból összegyúrt költő fenoménjét, azt a költészetet, amely mer álmodni, mindegy, hogy nappalról vagy éjjelről van szó.
  • Ferencz-Nagy Zoltán

    Amikor a Hamlet nem bírta el önmagát

    Tompa Gábor mintha a darab aktualizálhatóságának a határait kereste volna, s így olyan síkját fedte fel annak, amit még nem érzékeltem, pedig minden bizonnyal ott rejlett eddig is Shakespeare szövegében.

  • Vencz Balázs

    Spiró György Shakespeare legnagyobb hibájáról

    Szókratész kétezer-ötszáz éve már azon munkálkodott, hogy rávezesse az embereket: nem megérteni kell a világot, hanem megismerni. Ez a fajta kíváncsiság hajtotta az írót is arra, hogy meséljen nekünk Kertész Imréről úgy, ahogyan ő megismerte. Rádöbbenhetünk, hogy egy emberi sors is lehet olyan érdekes, mint egy művészeti alkotás, hiszen a spontaneitás és a véletlen ad mindkettőnek értéket, viszont végső következtetéseket aligha vonhatunk le bármelyikből.

  • Tallián Mariann

    Feleségek felesége

    Szendrey Júlia verseit olvasva elképzeljük a nőkre erőltetett kötelező életfeladatot, a férfiaknak alárendelt, háztartásbeli szerepkört, amelyben az önállósulni vágyó asszonyok öntudatra ébredését csírájában fojtotta el a társadalmi elvárás. Kínálkozik a felvetés: a korszakon átsütő szabadságvágy
  • Muth Ágota Gizella

    „Babona ellen nincs orvosság”

    Ó, de babonás vagy! – jegyezzük meg a másiknak, miközben mi is önkéntelenül veszekedésre gondolunk, ha kiömlik a só
  • Pusztai Ilona

    L mint Lola

    Márai Sándor tudatosan törekedett a naplóiban a csak nagy L betűvel jelölt felesége emlékének megőrzésére, amikor annak az emigrációban vezetett feljegyzéseit beválogatta hagyatékába. Nem akarta, hogy feledésbe merüljön Lola barna szemöldöke sem önmaga, sem az utókor számára. 
  • Kégl Ildikó

    Szerelmek, halálok és egyéb degusztáló életesemények

    A rezignált hangvétel konstans módon lebeg a szövegek felett, annál is inkább, mert elbeszéléseiben Petőcz gyakran az élet utolsó stációit rajzolja meg.
  • Lakatos-Fleisz Katalin

    Apahiány, misztikum, Isten 

    Az adventi időszakban fontos olvasmány lehet Czilli Aranka Késsel és villával című verseskötete, hiszen a tematikusan látszólag egymástól teljesen eltérő négy ciklust a hit motívuma köti össze. A könyv több istenes verset tartalmaz, segíti az elcsendesülést, a magunkra figyelést.
  • Lázár Kinga

    Az átmenetiség metaforái

    Böszörményi Zoltán a Regálban egy olyan teret alkot meg, amelyben az olvasó –akárcsak a regény szereplői – találkozik az átmenetire berendezett lét tapasztalatával, a bőröndből öltözködés kényelmetlen rítusával. A lehetséges olvasatok közül erőteljesen kidomborodik a román kommunizmus megidézése, a modern láger és a kivándorlás tapasztalata.

  • Izer Janka

    Igazság vagy boldogság?

    A maga természete szerint és szabadon című film margójára
    A 19-20. század fordulójának Kolozsvárján a kulturális élet egyik legfontosabb személyisége, az értelmiség gondolkodásának provokátora, újítója. Két merénylet túlélője. Karizmatikus ember, akinek esze, temperamentuma, szellemes és élénk karaktere, szépsége, divatújító öltözéke mellett nem lehetett elmenni állásfoglalás nélkül.
  • Varga Melinda

    A színház jobb emberré formál

    A nyolcadik Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál előadásain jó érzékkel egymáshoz kapcsolt színpadi produkciókat követhettünk végig. A Félelem – Remény kulcsszavakra építkező színházi mustra a legkülönfélébb stílusú műveket találkoztatta egymással. Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója a fesztivált úgy álmodta meg, mint egy-egy színpadi rendezését, mindennek megvolt a pontos helye és szerepe a programban, ezért sokkal intenzívebb volt a befogadói élmény is.
  • Ferencz-Nagy Zoltán

    Amikor önmagára talált a test – Josef Nadj Ommájának viszonya a gondolattal

    Ha valami olyan tetszik úgy, ahogy a versek szoktak, ami nincs sorokra tördelve, előszeretettel fejezzük ki csodálatunkat azzal a felkiáltással, hogy „ez tiszta költészet!” Kérdezhetnénk: mi az a költészetben, ami ennyire minden egyéb fölé helyezi? Talán az, hogy képes megmutatni, hogyan néz ki a gondolat. Egyszerre láttatja a gondolatsor minden pontját, kifeszítve az öröklétbe az én létrejöttének egy rövidke részét.

  • Lázár Kinga

    A hiány természetéről

    Hogyan képzelünk el egy légüres teret? Mit értünk meg egy ismeretlen nyelven? Mi olvasható ki az összemosódott betűkből? Hol születnek a történetek? Lehet-e a hiány a teremtés előfeltétele?
  • Varga Melinda

    Az antik tragédiától az ázsiai színházig 

    Az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválról

  • Viola Szandra

    Hol van a női test határa?

    Maurice Merleau-Ponty a világot hússzerű közeghez hasonlítja. A változás, az elmúlás és annak átélése is a „hús-jellegből” fakad. Ebben a matériába vesző univerzumban azonban mind az identitás, mind az én örökös veszélyben van.

  • Kovács Újszászy Péter

    Fáradt menedék

    A versbéli femme fatale elunja régi szerepét. Fáradt, és torkig van azzal, hogy férfiművészek tucatjai írnak verseket hozzá, vagy éppen az ő hatására keltenek életre zeneműveket.

  • Izer Janka

    „mikor vagyok tinta, üres felület vagy egy jel a papiroson”

    Egerházi Attila és L. Simon László "Idézőjelek" című előadásáról
    A Bethlen Téri Színház 9. alkalommal rendezte meg a SŐT7 fesztivált, avagy a Sissi Őszi Tánchetet. E programsorozat keretein belül került sor a Székesfehérvári Balett Színház "Idézőjelek" című előadására is, Egerházi Attila koreográfus rendezésében. Különlegessége az, hogy a tánc és a zene mellett versszövegek is elhangoztak Sarádi Zsolt színművész (Vörösmarty Színház) előadásában. A verseket L. Simon László A háromlábú lovat etető lány című kötetéből válogatták az alkotók.
  • Varga Melinda

    A kutya csak metafora

    Felkavaró, erdélyi magyar kortárs filmet vetítenek Budapesten

    Az elmúlt időszakban sokat gondolkodtam a határ fogalmán. Utazásaim nagy szerepet játszottak abban, hogy másképp gondolkodjam erről. Böszörményi Zoltán Regál című kisregényének újraolvasása egyre inkább arra késztet, hogy a határ többféle interpretációs lehetőségét a saját magam érzelmi és kulturális regisztere szerint újraértelmezem.

  • Izer Janka

    A palackba zárt üzenet

    Kiüresedés. Ez a szó jellemzi a ma társadalmát. Már a húsz-negyven év közötti korosztály tagjai is kiégtek. Nem véletlen, hogy a Facebook dühöngővé vált, ahol bárki bármikor bármi felett hozhat ítéletet. Tízmillió orvos és tízmillió háborús szakértő országa vagyunk. Soha nem tudjuk, mi igaz, mi nem, a bizonytalanság (főleg a járvány óta) állandó kísérőnk – mutatnak rá Lőrincz P. Gabriella tárcái, esszéi. Olyan „tüneteken” keresztül világítja meg ezt a jelenséget, mint például ünnepeink megélése, megtartása, legyen az állami, egyházi vagy kulturális.