• Oláh András

    Ami elválaszthatatlan

    Beszélhetünk fizikai értelemben vett világosságról, a sötétség és világosság isteni szétválasztásáról vagy szellemi megvilágosodásról – mindegyikhez teremtő szándék és eszköz kell. Még akkor is, ha bibliai értelemben Isten maga a világosság. Talán ez motiválta Viola Szandrát, amikor legújabb verseskötetében használt (de nem elhasznált) fényforrásaink nyomába eredt.

  • Horváth Anna

    Posztszovjet mikszáthi történetek

    A címadó vitamin csak egyszer jelenik meg a kötetben, A csodadoktor című elbeszélésben. Azonban ez a szövegszervező erő, amely összetartja a tíz novellát. Borcsa Imola kötete épp azért érdekes és olvasásra érdemes, mert rögtön egyfajta megnyugtató érzés keríti hatalmába az olvasót, amint az ismerős-ismeretlen pletyka körülveszi.

  • Karácsony Szilvia

    Identitásformáló traumák

    Gurubi Ágnes első könyve családregény, mely női ágon, generációs problémákon vezeti végig az olvasót. A felelevenített családi emlékekben közös, hogy a férfiak csak keretet adnak a nők történeteinek, mellékszereplőként vannak jelen, rendszerint negatív szerepekben. A regény struktúráját tekintve olyan, mintha egyetlen hosszú gondolatfolyam lenne, egy belső kérdésre választ kereső monológ.

  • Farkas Nikolett

    A „kibírhatatlan pilleségű létezés”

    A Nekem te vagy első pillantásra modern, 21. századi szerelmes regény benyomását kelti, mert borítója egy női aktfotó részlete, és címe is ezt az érzetet erősíti – ha nem tudjuk, hogy ez Buvári Tamás második regénye, aminek előzménye egy generációkon átívelő, sci-fi elemekkel tűzdelt családregény volt. Kinyitva a kötetet a kép máris árnyalódik, a lapfülön a könyvből vett idézet ismét elbizonytalanítja az olvasót, mire is számíthat. Vajon előző regényének folytatása lenne, hiszen a címe hasonló (Nekem ti voltatok.

  • Muth Ágota Gizella

    „Ne remélj, és ne szomorkodj!”

    Mara Zalite lett írónő önéletrajzi ihletésű könyve egyszerre megrázó és felszabadító olvasmány. Megrázó, mert a lett nép második világháború utáni tragédiáját mutatja be egy család életén keresztül, amely nem egyedülálló a 20. század történetében. Felszabadító is egyben, mert mindezt egy gyermek őszinte, kíváncsi és szépre nyitott lelkén keresztül tárja elénk.

  • Gáspár Ferenc

    Nagy szárnyadat borítsd ránk...

    Folyamatosan bombáznak bennünket a furcsábbnál furcsább hírek: Dantét cenzúrázva jelenteti meg egy holland kiadó, mert a középkori szerző Mohamedet a Pokol mélyére küldte, egy másik, szintén holland fordítónőt megtámad egy influenszer, mert fehér létére le akarja fordítani egy afro-amerikai költőnő versét. Mindeközben brutális késelésekről és terrormerényletekről hallunk Franciaországban és Németországban.  Ha mindez nem volna elég, akkor még itt van a vírus is, ez az ellenőrizhetetlen és megfoghatatlan pokoli kór, ami meghatározza a mindennapjainkat, leszűkíti mozgásterünket.

  • Pusztai Ilona

    Színház az egész világ

    „Almási Miklós könyvében első ránézésre néhol egészen meghökkentő nézőpontokat tár elénk Shakespeare és követői darabjairól, melyek révén sok esetben kizökkent komfortzónánkból.” – Pusztai Ilona kritikája.
  • Rimóczi László

    Üdítő őrületszilánkok

    „A szerző nem engedi meg magának a csapongást és a felesleges szószaporítást: csak a lényegre szorítkozik. Dinamikusan építi fel világát, az élénk, vad piktúrák membránján átszűrődő érzelmek pedig láttatják a háttérmotivációkat. Nem finomkodik, ám mindezt anélkül teszi, hogy öncélúvá válna. Bizarr képei, váratlan fordulatai egy abszurd világra rímelnek.”

  • Oláh András

    „Szeretem bizony én szabadságát a szónak”

    Farkas Árpád fontosnak vélte kimondani, hogy a kereszteződésekkel és zsákutcákkal terhelt élet – és a számtalan forgalmirend-változás – nem egészen azt eredményezte, amire vágyott. Messzire jutott, de maradtak be nem járt utak, mezők, ligetek. És maradtak leküzdhetetlen távolságok is.

  • Tinkó Máté

    Szúrós mondatok regénye

    A korábbról költőként és meseíróként ismert Tamás Zsuzsa első felnőtteknek szóló regénye, a Tövismozaik kilépteti a mindenkori olvasót komfortzónájából: az én-elbeszélő halott édesanyjához intézi nagymonológját bő 150 oldalon keresztül. Ennek a kíméletlen szembenézésnek úgy válunk részeseivé, hogy végül csupán a remény apró szikrája marad, és az örök kérdés: hogyan viszonyuljunk az élethez, melynek része a halál is?

  • Arday Géza

    Borbély László valósághű groteszkjei

    Borbély László egyéni írói hanggal rendelkezik, s akik olvassuk és ismerjük a műveit, tudjuk, hogy ez egészen a kezdetektől, a szépírói indulása óta így van. Nem kellett látványosan keresnie hangját, szinte egyből rátalált. Ennek egyik főbb jellemzője a dísztelenség, ami nem eszköztelenséget jelent, hanem letisztultságot; kiforrott irodalmi stílust mutat, mégis olyan, mintha nem a posztmodernek kortársa lenne.

  • Bakonyi István

    Intellektualitás és szenvedély

    A hiány valóban központi tartalom ebben a lírában, például ahogy a szerelem ábrázolásában, a boldog pillanatok mulandóságában, a fájdalmas várakozásban, a test és a lélek kettősségében megjelenik. Mindezt a hagyomány és a megújítás egybeolvadásában láttatja igen érzékletesen a szerző.

  • Muth Ágota Gizella

    „...átrohantunk a közös életünkön”

    Légrádi Gergely új kötetének története abszolút mai: marketing-iroda, zaklatott főnök (Miklós), akinek élete percre be van osztva, családjára alig jut ideje. Hangulata életünk robotoló levegőtlenségét árasztja: rohanás kifulladásig.

  • Izer Janka

    És közben muzsika szól

    Bánkövi Dorottya első kötete, A női test biztonsága a férfiúi akaratot kereső és vele szembeszegülő vágy és teremtőerő esszenciája. A kötet erre a folyamatra épül: a négy ciklusra osztott versek első negyedében a keresés, a testiséggel, az irányíthatatlan ösztönökkel való szembesülés, a férfiak megismerése mutatkozik meg. A második rész a csalódás ciklusa, a harmadik ennek feldolgozása, az utolsó pedig a teremtés ideje.

  • Kolozsi Orsolya

    Félresiklott kapcsolatok tablója

    Az Irodalmi Jelen tavalyi debütdíjasának első kötete, az Ezért nem alszom nálad tizenöt rövid elbeszélést tartalmaz. Már a cím sejteti, hogy a szövegek középpontjába a férfi–nő kapcsolat kerül, elsősorban a szexualitás felől megközelítve. A szerző saját generációjának ajánlja az írásokat, mottóul pedig bibliai idézetet választ, Dávid és Betsábé történetének megidézésével a meztelenség, a nyers testi kívánság erejét húzza alá.

  • Varga Melinda

    Jézus profilképet váltott: I stand with humanity

    „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” – olvasom egy Lackfi János-interjúban, amelyben arra kérdezett rá a riporter, milyen életformáló versidézet volt rá nagy hatással. Nagycsütörtök van, a keresztutat hallgatom az interneten, próbálok elmélyülni, felkészíteni magam Krisztus feltámadásának ünnepére, amelyhez Lackfi János lírája kiváló „segédeszköz”, ebben a belső lelki folyamatban jó társ. Ott cseng bennem a János evangéliumából kiragadott idézet, amely életformáló hatással volt a költőre, ennek tudatában olvasom el a még kéziratformában lévő, hamarosan megjelenő zsoltáros könyvét, az Életem templomát, illetve a friss, nyomdaillatú #Jóéjtpuszit, amely szintén istenes verseket tartalmaz, csaknem kétszáz lapnyi lírát az istenképünkről, Jézusról, a Szűzanyáról, emberi gyengeségeinkről, esetlenségünkről, az örömről és a fájdalomról, a bukásról és a felemelkedésről.

  • Pusztai Ilona

    Sikerek kánonon innen és túl

    Szederkényi Olga interjúkötetében irodalmi sikerek nyomába ered. Ám aki a receptre vágyik, azt ki kell ábrándítanom: nincs ilyen. Minden írói sors, minden mű utóélete más és más, így nincs egyetlen, a sikerhez vezető biztos út sem.

  • Schranz Áron

    Kísérletek a szentimentalizmus korából

    Az Egy orosz utazó levelei teljes magyar fordítása 2016-ban látott napvilágot a Ráció Kiadó gondozásában, Nyikolaj Mihajlovics Karamzin (1766–1826) neve mégis minden kétséget kizáróan ismeretlen a magyar olvasók többsége előtt. Az orosz szentimentalizmus reprezentatív alakjának hatástörténeti jelentősége megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor az érzékenység irodalma napjaink befogadóját nem feltétlenül vonzza.

  • Muth Ágota Gizella

    „Maradt a képzelet”

    Különös, megható, ugyanakkor humoros Münz András legújabb könyve, amelynek már a címe is rejtélyes: Nélküled, veled. A rövidke kötet emlékezés, az író soha nem ismert édesapját idézi meg, akit egyéves korában látott utoljára, mert azután eltűnt a második világháború forgatagában.

  • Pusztai Ilona

    Korona Expressz

    Az írások többsége emberi kapcsolataink alakulását járja körül, amelyeknek ki nem mondott problémáival, konfliktusaival a járvány okozta bezártság még erőteljesebben szembesített bennünket. A járvány őszi-téli második hulláma különös aktualitást ad a kötetnek, és ha nem is minden novella állja majd ki az idő próbáját, hű képet nyújthat az utókornak a koronavírus miatt bizonytalanná vált világunkról.