• Juhász Kristóf

    Széplelkű orkok és goromba elfek alkonyvilága

    Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Középfölde, amit Tolkien mester határtalan képzelete népesített be a különféle európai (szűkíthetjük a kört germánokra és keltákra, tehát nagyjából Északnyugat-Európára) mondavilágokból kompilált miliővel és lényekkel. A XX. század második felének s a XXI.

  • Viola Szandra

    Egyszer húztak itt egy vonalat

    Tallián Mariann Törvényen kívüliek című, ifjúsági elbeszéléseket tartalmazó könyvének első novellája mottójaként ezeket a sorokat olvashatjuk: „Egyszer húztak itt egy vonalat / a folyóra.

  • Rimóczi László

    Csetepaték és pótcselekvések

    Az ördögszekér a western filmek örökös statisztája, az elhagyatottság halhatatlan jelképe – és valahol a késői kalandvágyé is, mert csak pusztulása után vág neki a világnak, amikor kiszáradt gyökerei elengedik a talajt.

  • Bukovenszki-Nagy Eszter

    Mellkasszorító lakótelepi líra, a kapucsengőn Villon

    Pethő Lorand negyedik kötete, a Távolodó ország kicsit sem finomkodik. Nekifutásból csap arcon a valósággal. Sokunk valóságával. Erős lélek kell a végigolvasásához. Sűrű, sötét, mint az aggodalmaink.

  • Hegyi Damján

    Egy teli meszesgödör. Hogy miért? Mindegy.

    Alex Garland Civil War című filmje

    Az íróból lett forgatókönyvíró-rendező Alex Garland megint fogott egy műfajt (jelesül a disztópiát), és addig csűrte-csavarta a sztorit és a filmnyelvet, míg az a maga provokatív voltában egyszerre

  • Pusztai Ilona

    Egybeesés és szembenállás

    A 2020 februárjában indult Országút művészeti folyóirat egyik legmarkánsabb, legdinamikusabban fejlődő rovata a képzőművészeti. Köszönhető ez Bánki Ákosnak, a rovat és jelen kötet szerkesztőjének, valamint az Országút Galéria kurátorának.

  • Juhász Kristóf

    Miféle erőt hordoztak e szelíd, fehér csuhás férfiak?

    A szerzetesség egész mibenléte a mai többség számára titok és idegenség, az átlag urbanizált fogyasztó körülbelül annyit lát az egészből, hogy valakik fura ruhában imádkoznak, meg latinul beszélnek. Már ha egyáltalán eszébe jut neki, hogy ilyen is létezik. Aki kirándul, már szerezhet némi előnyt a titok föltárásában.

  • Szabó Réka

    Etűdök, morzejelek

    A Vázlat valami máshoz izgalmas értelmezési lehetőségeket vet fel a női léttel kapcsolatban. A négy novella négy nő életét mutatja be a Covid idején, a mindennapok apró-cseprő gondjai mellett grandiózusabb dilemmákat is körüljár.

  • Végh Attila

    Ház, temető, erdő

    Ha egy értelmiségi beadja a derekát, és rááll, hogy a kulturális életben valamilyen közfunkciót töltsön be, akkor nem árt, ha mindemellett megpróbál ember maradni. Ez azt jelenti, hogy a mindennapi munka során – amelynek nem kis része reprezentációs feladat: megjelenni ünnepségeken, koszorúzni, beszédeket mondani, nyilatkozni ügyes-bajos dolgokban – az embernek önmaga számára fenn kell tartania egy olyan létterületet, amely intakt marad e nagy energiát követelő tevés-vevéstől.

  • Rimóczi László

    Káposztapálinka metafizikával a festői Ernyicsén

    „Maga a szövegszerkezet olyan, mintha a szerző eltökélte volna, hogy mindenképpen ki fogja zökkenteni olvasóját a hagyományos olvasási szokásaiból, ám ezzel a stílusértékből nem veszít, sőt, az abszurd irodalmi újrafelhasználásáról is beszélhetünk. Tudatosan és szisztematikusan építkezik, a szövegketrecükben mozgó alakoknak épp csak felcsillantva a lehetőségeket.”

  • Pusztai Ilona

    A soha ki nem hunyó Bolyai-láng

    A Bolyai Farkas Elméleti Líceum 2021-ben ünnepelte fennállásának hatvanötödik évfordulóját. Igazából Erdély egyik legrégibb tanintézeteként múltja sokkal régebbre nyúlik vissza. Jogelődje, a Schola Particula 1557-ben, a reformáció hajnalán jött létre, még Jagelló Izabella uralkodása idején, aki az elhagyott ferences rendi kolostort engedi át a református egyháznak iskola céljára. Ekkor, mint neve is kifejezi, az iskola még alsóbb fokú tanintézmény, sokáig alárendelve hol a kolozsvári, hol a gyulafehérvári kollégiumnak.

  • Szabó Fanni

    Az én testem daganata, a te félelmed, az ő lázálma

    Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című regényéről

    Álmomban turbános férfit látok. Turbánja közepén fény jelenik meg, majd lassan körvonalazódik egy vörös rubin. A szemei, mint a fejében lévő kincstár ablakai: a drágakő színében kezdenek villogni, ahogy felém tekint. Értelmezhetetlen szavakat hallok, de a férfi szája nem mozog.

    Közelebb akarok menni hozzá, de, amint lépnék, egy női arc képét látom a rubinfényben, mint egy hologram, mint egy szellem. Ekkor értem meg, hogy felesége érkezésére akar figyelmeztetni. Énkének ilyenkor nem szabad beszélnie.

  • Dimény H. Árpád

    Megszeretni egy régi költőtárs verseit

    Bálint Tamás, a kolozsvári Előretolt Helyőrség egykori kiskatonája személyében ma már elismert – legutóbb József Attila-díjjal kitüntetett – tisztet ünnepelhetünk. Annak ellenére, hogy a székelyudvarhelyi költő az irodalmi garnizon öreg harcosának számít, hisz első kötete 2007-ben, immár 17 éve jelent meg, nem vádolható azzal, hogy felesleges versekkel, ne adj' isten, verseskötetekkel duzzasztotta volna az amúgy is zubogó kortárs versfolyót.
  • Viola Szandra

    Elveszett csillagok, megtalált hang

    Bíró Szabolcs Elveszett csillagok című regényéről

    Nem szégyen bevallani, hogy annak ellenére, hogy már kislányként is faltam a könyveket, általános iskolás koromban az Egri csillagokat nehéz olvasmánynak találtam. Gárdonyit felnőtt fejjel szerettem csak meg, azonban a mai napig komoly pedagógiai kihívásnak tartom a történelmi regény kiskamaszokkal való megszerettetését.

  • Muth Ágota Gizella

    Kalandozás régi képeslapok nyomán

    Szabó Palócz Attila sokoldalú személyiségét és munkásságát már megismerhették az Irodalmi Jelen olvasói. Utazások apósommal című, 2023-ban megjelent könyve súlyánál és méreténél fogva is páratlan alkotás. Nem kis vállalkozás a Felvidék és a „déli végek” részletes, szerteágazó bemutatása, pontosabban „kalandozás” ezeken a tájakon, túlnyomórészt a történelmi Magyarország területén.

  • Bukovenszki-Nagy Eszter

    Finom kis kapocs egy öröklött ruhán

    Bali Anikó debütáló verseskötete 2023-ban jelent meg Ha megérkezel címmel a Parnasszus Kiadó gondozásában és szellemi műhelyében. Bevallom, nagyon vártam már, és nem túlzás azt állítani, hogy megérte a várakozást.

  • Losonczy Attila

    Önmagukba visszatérő ösvények

    A nyárra, mint a legforróbb évszakra asszociálva elsőként a vakáció, az utazás, a szabadság juthat eszünkbe. Csakhogy a nyár nem kizárólag az utazásokról szól. Mihez kezdjen a sihederkorba belépő gyermek, a szünidő cirka két és fél hónapja alatt, távol az iskola szigorától és a szülők óvó tekintetétől?

  • Juhász Kristóf

    Árnyékéletek tablója

    Az első, ami eszembe jut Lőrincz P. Gabriella Történetek az árnyékból című vékonyka, ám annál töményebb novelláskötetéről, zsurnalisztikai közhely: kíméletlenül leszámol az igazságos, hősies háború mítoszával. A második: létezik még egyáltalán bárki fejében ez a mítosz a… bármelyik háború óta?

  • Kányádi Sándor
    Pusztai Ilona

    A híd nélküli hídverő

    Kányádi Sándor idézi egyik interjújában Illyés Gyula hozzá intézett szavait, amelyek jól kifejezik a költő irodalomban betölteni kívánt szerepét: „Te állsz a víz közepén, hídverő úr mondta kitárt karral, hídként , és egyik parton sem akar leakadni a híd szárnya.”

  • Viola Szandra

    „Csak amikor elhallgatsz, akkor tűnik fel”

    Kopriva Nikolett Kővé zsugorodott ország című kötetéről            
           Azt is mondhatnám, hogy a Kővé zsugorodott ország című kötet visszatérő témája a háború és a nemzeti identitás, ugyanakkor az ellenkezőjét is állíthatnám, mert a képek és poétikai állítások Kopriva Nikolett verseiben annyira összetettek, hogy sokkal inkább a minket körülvevő környezettel való összefonódást példázzák, a létbe vetettség koordinátáit keresik, mintsem a jelen vagy a múlt konkrét tényeire építenek.