Csáki Róbert festményeit az időbeliség és ugyanakkor az időtlenség érzete hatja át. A jelenlét a fontos, az itt és most pillanata. Carpe diem. Élj a mában!

A magyar nyelv napját Faludy György halhatatlan versével köszöntjük.

Istenről gondolkodni már önmagában imádság, hiszen amiről gondolkodunk, belakja a mindennapjainkat, az álomba is beköltözik. A gondolat formál bennünket, és mi is formáljuk a gondolatot, az Istennel teljes gondolat termékeny és jóra vezet, az optimizmus, a derű vagy legalábbis a megnyugvás felé tereli az embert, világosat teremthetünk, nem sötétet.

Új pályázatot hirdetett meg az Előretolt Helyőrség Íróakadémia és az íróakadémiát működtető Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG).

Fontosabb szereplők

KARÁDY KATALIN

FRANK IRMA

EGYED ZOLTÁN

UJSZÁSZY ISTVÁN

Pataki Tibor egyik korábbi kiállításának címe Saját könyvtár. Most tárlatának nem adott címet. Saját sorskönyv, mondanám, és eszembe jut Virginia Woolf Saját szoba című híres esszéje, a vágy, hogy megteremtse a saját tér illúzióját, a kisajátított teret az íráshoz, belső megnyilvánulásának terét.

Program

2024. AUGUSZTUS 12. HÉTFŐ

14.30-tól Érkezés, a szállás elfoglalása

Regisztráció a Polgármesteri Hivatalnál

Az ünnep franciául: la fête. Franciaország nemzeti ünnepe: fête nationale de la France. Ami ugyebár a francia forradalomban (1789) a Bastille elfoglalásának napja, tehát július 14. 

Az Irodalmi Jelen várja dedikálásaira olvasóit és minden kedves érdeklődőt a 95. Ünnepi Könyvhéten a Vigadó téren, a 3-mas pavilonnál.

Maklárytól már megszoktuk, hogy gyakran meglepi a tárlatlátogatókat. Köztudott, hogy Párizshoz kötődik, Párizsban élt magyar alkotókat kutat fel és állít ki, Budapesten. Három alkotó először együtt, itt Budapesten. Mögöttük ott van Auschwitz, a Bikini-szigeteknél felrobbantott atombomba, a szakralitás. Mintha belépnénk egy képregénybe, és követnénk az eseményeket, a történeteket, érzéseket, gondolatokat.

Élet Ura, Örökkévaló Isten!

Az idei második Hangzó Helikon Fesztiválnak a bicskei Lajtha Ház Kulturális Központ ad otthont június 9-én.

Az Irodalmi Jelen 2023 októberében meghirdetett mesepályázatára örvendetesen sok, közel négyszáz pályamű érkezett. Mint a kiírásban megfogalmaztuk: „szerkesztőségünkben hisszük és valljuk, hogy a világunkban eluralkodó sötétségben egyre fontosabb a mesék őserejű, gyógyító, útmutató fénye.” Önmagában is felemelő tapasztalat, hogy nagyon sokan gondolják ezt így. A jó mese halhatatlan és időtlen, tekintet nélkül a benne elmesélt történetre, de szerzője és remélt olvasója életkorára is.

Bábel csendje címmel közép-európai költők bemutatkozására és kerekasztal-beszélgetésére kerül sor májusban egy estsorozat keretében.

A kiállítás az átmenet toposzára épített tematikus tárlat. A bemutatott művek a valóság és a képzelet, a szubjektivitás és az objektivitás határait feszegetik. Az átmenet közbeeső állapot egy változás során, egyben időtartamot is jelöl. Az átmenet szinonimái: átkelőhely, átjárás, áthasonulás, fejlődés, átalakulás, átvedlés, átmenetel, reform, átváltozás, áttűnés, átkelés.

1944. április 16-án kezdődött meg a gettósítás Magyarországon és Kárpátalján. Bálint Ármin nem íróember, banki tisztviselő, ám 1944-es naplójában megmutatkozik az a literátus készség, amely fiánál már tehetség és hivatás.

A fiú, Bálint György, a Nyugat szerzője, kitűnő költő, író, publicista, 1943 januárjában odaveszett a fronton. Halálhírét megvitték a családnak, de az édesapja képtelen volt tudomásul venni, tévedésnek tartotta.

Naplóírásba kezdett hát, hogy fiának tudósítson, mintha azzal, hogy részletesen beszámol a budapesti védett házban átélt eseményekről, a világpolitikai történésekről, valamiféle mágiaként életben tarthatná Györgyöt. A Feljegyzések Gyuri fiam részére megrázó dokumentuma a már-már eszelős hitnek, amely egyben hozzásegítette az apát ahhoz, hogy átvészelje a borzalmakat.

Ma negyven éve annak a napnak, amikor a bécsi Swechat repülőtéren felültem a Torontóba tartó Canadian Pacific narancssárga repülőgépére. Egy új, leendő haza, egy új megpróbáltatás, sorsomnak újabb kihívása felé.
Két regényemben örökítettem meg azokat a pillanatokat. Az egyik  Regál, a másik Az éj puha teste címmel jelent meg. Nem tudatosult bennem, hogy a magyar költészet napján történt velem mindez.
Mint ma, a világ ugyanolyan képlékeny és lelketlen volt. De élt bennem egy hajtó és akaraterő, amely annyi viszontagságon és megpróbáltatáson túl az akkor még létező amerikai álom felé röpített. A végkifejletet még nem sikerült megírnom. Még dolgozom ezen. Most ízelítőt nyújtok abból az időből. A regények remélem, még megvásárolhatók. 
Böszörményi Zoltán