Az Irodalmi Jelen várja dedikálásaira olvasóit és minden kedves érdeklődőt a 95. Ünnepi Könyvhéten a Vigadó téren, a 3-mas pavilonnál.

Maklárytól már megszoktuk, hogy gyakran meglepi a tárlatlátogatókat. Köztudott, hogy Párizshoz kötődik, Párizsban élt magyar alkotókat kutat fel és állít ki, Budapesten. Három alkotó először együtt, itt Budapesten. Mögöttük ott van Auschwitz, a Bikini-szigeteknél felrobbantott atombomba, a szakralitás. Mintha belépnénk egy képregénybe, és követnénk az eseményeket, a történeteket, érzéseket, gondolatokat.

Élet Ura, Örökkévaló Isten!

Az idei második Hangzó Helikon Fesztiválnak a bicskei Lajtha Ház Kulturális Központ ad otthont június 9-én.

Az Irodalmi Jelen 2023 októberében meghirdetett mesepályázatára örvendetesen sok, közel négyszáz pályamű érkezett. Mint a kiírásban megfogalmaztuk: „szerkesztőségünkben hisszük és valljuk, hogy a világunkban eluralkodó sötétségben egyre fontosabb a mesék őserejű, gyógyító, útmutató fénye.” Önmagában is felemelő tapasztalat, hogy nagyon sokan gondolják ezt így. A jó mese halhatatlan és időtlen, tekintet nélkül a benne elmesélt történetre, de szerzője és remélt olvasója életkorára is.

Bábel csendje címmel közép-európai költők bemutatkozására és kerekasztal-beszélgetésére kerül sor májusban egy estsorozat keretében.

A kiállítás az átmenet toposzára épített tematikus tárlat. A bemutatott művek a valóság és a képzelet, a szubjektivitás és az objektivitás határait feszegetik. Az átmenet közbeeső állapot egy változás során, egyben időtartamot is jelöl. Az átmenet szinonimái: átkelőhely, átjárás, áthasonulás, fejlődés, átalakulás, átvedlés, átmenetel, reform, átváltozás, áttűnés, átkelés.

1944. április 16-án kezdődött meg a gettósítás Magyarországon és Kárpátalján. Bálint Ármin nem íróember, banki tisztviselő, ám 1944-es naplójában megmutatkozik az a literátus készség, amely fiánál már tehetség és hivatás.

A fiú, Bálint György, a Nyugat szerzője, kitűnő költő, író, publicista, 1943 januárjában odaveszett a fronton. Halálhírét megvitték a családnak, de az édesapja képtelen volt tudomásul venni, tévedésnek tartotta.

Naplóírásba kezdett hát, hogy fiának tudósítson, mintha azzal, hogy részletesen beszámol a budapesti védett házban átélt eseményekről, a világpolitikai történésekről, valamiféle mágiaként életben tarthatná Györgyöt. A Feljegyzések Gyuri fiam részére megrázó dokumentuma a már-már eszelős hitnek, amely egyben hozzásegítette az apát ahhoz, hogy átvészelje a borzalmakat.

Ma negyven éve annak a napnak, amikor a bécsi Swechat repülőtéren felültem a Torontóba tartó Canadian Pacific narancssárga repülőgépére. Egy új, leendő haza, egy új megpróbáltatás, sorsomnak újabb kihívása felé.
Két regényemben örökítettem meg azokat a pillanatokat. Az egyik  Regál, a másik Az éj puha teste címmel jelent meg. Nem tudatosult bennem, hogy a magyar költészet napján történt velem mindez.
Mint ma, a világ ugyanolyan képlékeny és lelketlen volt. De élt bennem egy hajtó és akaraterő, amely annyi viszontagságon és megpróbáltatáson túl az akkor még létező amerikai álom felé röpített. A végkifejletet még nem sikerült megírnom. Még dolgozom ezen. Most ízelítőt nyújtok abból az időből. A regények remélem, még megvásárolhatók. 
Böszörményi Zoltán

Rég volt... 1972 szeptemberétől 1988 novemberéig tartott szentegyházi világom. Hangulatok, érzelmek, pillanatok, esetek, tervek emlékei nyüzsögnek. Csak a szépre, igazra, emberségre emlékezhetem, nem tehetek róla, nekem ilyen emlékeim vannak, és nem az idő szépíti meg őket. Ülhetsz a záptojáson évekig, akkor se lesz belőle csirkepaprikás. Ami hamisság, hitványság és bunkóság előfordul mondandómban, arról nem a székelyek tehetnek. Együtt tapasztaltunk, reméltünk és hittünk.

MET: a Magyar Elektrográfusok Társaságának kiállítása nyomán. (Art Market, Bálna, Budapest, 2023. 10. 18 – 10. 22.)

Az Irodalmi Jelen Krasznahorkai Lászlóról készült összeállításával köszönti a 70 éves alkotót.

Kívül közöny, belül tériszony – olvasható Vonnák Diána Látlak című novelláskötetében (Jelenkor Kiadó, 2022). A Kodály Körönd, mint tágas tér a huszonkét kép által drámai szögletek és kiszögellések halmazává vált. A Látlak cím mögött ott a kérdés, az érzékelésben van-e a másikat értő gesztus, bizalom, vágy. Van-e világban és egymásban helyük a látónak és a látottnak? Mózes egy, huszonkettő – adta még Szabó Magda 1967-ben a Bibliát idéző címet parabolaregényének. Szabó Magda Izsákjai azt érzékeltetik, csak a saját istenükért hajlandók odaadni az életüket, s nem vállalják, hogy családi döntés szabja meg, mi a neve az áldozatkérő istennek, aki-ami eszmének vagy ideológiának is nevezhető.

Görögország az európai kultúra kőbölcsője, mondom és kényelmesen elhelyezkedem a nyugágyon, mely fölött nádlevelekből takarosan és hibátlanul font napernyő vet árnyékot a földre. – Halász Margit görög úti jegyzeteinek hetedik, befejező része.

Fábián Zoltán, Jancsik Károly, Kiss Zoltán és Szlabey Zoltán Geometry and Gesture by the 3Z+1K Quartet című kiállításának megnyitóbeszéde a budapesti Próféta Galériában.

Görögország az európai kultúra kőbölcsője, mondom és kényelmesen elhelyezkedem a nyugágyon, mely fölött nádlevelekből takarosan és hibátlanul font napernyő vet árnyékot a földre. – Halász Margit görög úti jegyzeteinek hatodik része.

Görögország az európai kultúra kőbölcsője, mondom és kényelmesen elhelyezkedem a nyugágyon, mely fölött nádlevelekből takarosan és hibátlanul font napernyő vet árnyékot a földre. – Halász Margit görög úti jegyzeteinek ötödik része.

Görögország az európai kultúra kőbölcsője, mondom és kényelmesen elhelyezkedem a nyugágyon, mely fölött nádlevelekből takarosan és hibátlanul font napernyő vet árnyékot a földre. – Halász Margit görög úti jegyzeteinek negyedik része.