• Klasszikus angol versek

    Acsai Roland műfordításai

    Thomas Hardy (1840–1928)

    MADARAK TÉLI ESTÉN (TRIOLET)

    Kint a pelyhek kavarognak,
    elfogyott minden bogyó.
    Nincs termésük a bokroknak,
    kint a pelyhek kavarognak.
    Eltakarják a rigókat,
    eltűnik sok kolduló.
    Kint a pelyhek kavarognak,
    elfogyott minden bogyó.

     


     

    Rudyard Kipling (1865–1936)

    ÉN JÓ ANYÁM

  • „Te vagy az én rejtekhelyem”

    Petrőczi Éva zsoltárfordításaiból

    26. zsoltár

    Ítélj felőlem, Jahve, ki feddhetetlen híved vagyok,
    ki Benned bízom, hitem meg nem inog.
    Vizsgálj meg, én Uram, és tégy próbára engem,
    nem találsz vétket vesémben és szívemben.
    Ismervén hozzám való jóakaratod,
    én mindig hű embered maradok.
    Cimboraságra nem hajlítanak a hamisság férfiai,
    a rejtőzködők között nem fogok lappangani.
    Gyűlölöm én a gonoszok csapatát,
    elkerülöm a vétkesek asztalát.
    Ártatlanságban mosom kezemet,
    minden utam oltárodhoz vezet,

  • Jaan Kaplinski

    A szavak között

    Jávorszky Béla versfordításai

    Reggel bemutattak Mitterand elnöknek

  • Cecilie Enger

    A fehér térkép

    Petrikovics Edit fordítása

    Részlet a regényből

  • „Álmomban kormorántollat mosok”

    Két kortárs indián költő verse Gyukics Gábor fordításában

    Néhány téli madár
    A hóban eltűnő
    Cölöpsorok között keresgél
    Csőröktől és karmoktól
    Biztos távolságra.

  • „A sikolyért, mely bennem tátog”

    Három portugál nyelvű költőnő verse Ladányi-Turóczy Csilla fordításában

    Csöndben lépdel a pusztai nép,
    lába alatt száraz sár, ropogó,
    s nyelvén roppan a szó.

  • Marina Ivanovna Cvetajeva

    Szeretnék együtt élni Önnel

    Marina Ivanovna Cvetajeva versei Lángi Péter fordításában
    Templom homálya, az orgona zeng, Szelíd a kar égi dala! Nem szeretek viharos örömet Én, Angelika.
  • Michel Houllebecq

    Az út

    Szeder Réka fordítása

    Pilonok tépdelik részekre az eget,
    ráhajlanak az útra; terpeszkednek az árnyak.
    Nézegetem a nőket, mind gerjeszti a vágyat,
    a formás ajkaik sajátos sokszögek.

  • Tibor Fischer

    Így urald a világot

    Farkas Ákos fordítása

    A legkevésbé sem elegáns dél-londoni városrészből származó ötvenes Baxter Stone dokumentumfilmes rendező és producer, ám egy becsődölt projekttel a háta mögött és újabb megbízások híján nemigen tehet mást, mint hogy álmodozik a nagy lehetőségről, s közben igyekszik meggyőzni feleségét: tartogat még feltámadást számára a sors. Csakhogy a feltámadás helyett mintha mindig újabb és újabb akadályok gördülnének a peches Bax útjába...

     

    Részletek a regényből

  • Karen Duve

    Nette kisasszony rövid nyara

    Muth Ágota Gizella fordítása

    Túl korán született

    regényrészlet

  • Florin Irimia

    Mert ez az én világom, és nem megyek el innen soha

    Szonda Szabolcs fordítása

    Florin Irimia kortárs román szerző elbeszélése Szonda Szabolcs fordításában.

  • Danuta E. Kosk-Kosicka

    A film a fejemben

    Sohár Pál versfordításai

    Danuta E. Kosk-Kosicka verseit közöljük Sohár Pál fordításában.

  • Világkarácsony

    Karácsonykor legcsöndesebb az év,
    a szívverésnek is hallani hangját,
    mint órákét, az estidőt ha mondják:
    karácsonykor legcsöndesebb az év.

  • Mircea Cărtărescu

    Az ácsceruza

    (Creionul de tâmplărie)

    Mindemellett mára valamiféle ezredfordulós kétségbeesés burkol hatalmas melankóliafelhőbe mindent: úgy tűnik, közel a vég, a fajunké, a világunké, az illúzióinké. Nem kívülről érkező katasztrófa nyomán, hanem amiatt, hogy már nem bírja a nyomást a lelkünk, amely tudja, hogy az ismert világegyetemben kéttrillió galaxis létezik, ezek mindegyike pedig sok milliárd csillagot foglal magába. És azt is, hogy a világegyetemünk maga is, a húrelmélet szerint, csupán egyetlen a tíz az ötszázadik hatványon univerzum közül, hogy nem kapaszkodhatunk többé a valóságnak legalább a gondolatába sem, mert lehetséges, hogy egy hologramban élünk. Miféle megváltás, melyik érték, milyen emberiség lenne képes ellenállni még a semmi, az üresség ilyen mértékű rohamozásának? A másodperc milliomodrésze alatt fogok eltűnni, mintha soha nem is léteztem volna, az összes könyvemmel, tehetségemmel, ostobaságommal, szélhámosságommal együtt. Miért írok hát egy ilyen nevetséges apokalipszis közepette, ebben a túlzsúfolt légüres térben?

  • Laura Sintija Černiauskaitė

    Lélegzet a márványon

    Laczházi Aranka fordítása

    Az udvarban a szélben susogott a magasra nőtt fű, a kútnál ott állt a lavór a szappanos vízzel és néhány mosatlan edénnyel. A fűből békacsapat pattant fel, és a fenyves felé repült.
    Az ajtó most be volt zárva, belülről elreteszelve. Liudas sorban bekopogott az összes ablakon, de nem történt semmi. Mégsem tudott szabadulni attól az érzéstől, hogy Izabelė odabenn lapul.

  • Jeanne Dickey

    Közjáték

    Mohai Szilvia fordítása
    „Be kell vallanom, a kirúgását követően a kezdetben kis vitáink mindinkább eldurvultak. Wren egyre lobbanékonyabbá vált. Különösen gyűlölte, ha a barátnőimmel szerettem volna találkozni, akiket kollektíve „ribancokként” emlegetett.” – Jeanne Dickey novellája Mihai Szilvia fordításában.
  • Modern skót költészet 3.

    Tom Leonard versei Turczi István fordításában

    szeretem nézni ahogy frieda nővér kötöget
    ahogy szeretem nézni ahogy a feleségem kötöget
    ahogy szerettem nézni ahogy anyám kötöget
    bár ő inkább rálegyintett
    (egy sima, egy fordított)

  • Modern skót költészet 2.

    Edwin Morgan versei Turczi István fordításában

    A démon a befagyott mocsárban
    The Demon at the Frozen Marsh

  • Modern skót költészet 1.

    Ken Cockburn versei Turczi István fordításában

    Hat tanka
    (Tanka)

    őszi equinox
    a felhőtlen ég megtelt
    csak kék nincs benne
           már hamar sötétedik
           a szavak sem fénylenek

    elillant a nyár
    mi csak bolyongunk egyre
    Előre, Vissza
           egy város fenn északon
           még mindig nyarat idéz

    augusztusvég
    a nyári kalandregényt
    nem olvassuk már tovább
           régi skót falvakon át
           nem együtt igéz a táj

  • Szkárosi Endre

    Miniatűr az olasz kora barokk költészetből

    Szkárosi Endre fordításai és bevezetője

    „Marino a cinquecento utolsó évtizedének, különösen pedig a seicento első szakaszának már életében meghatározó költőszereplője, aki az addigi szokásoktól eltérően az irodalmi marketing új, radikális módszereit vezeti be, különösnek számító szokásai, öltözködése, fellépése révén kora »celebeként« hosszú évekig a francia király vendége, egyébként pedig főúri udvarok keresett társasági szereplője.” – Szkárosi Endre műfordításai.