Az egykor élt egyiptomiak hitvilágát, a mumifikálás technikáját, a korszak halotti művészetét ismerhetik meg a látogatók a Szépművészeti Múzeum Múmiák testközelben elnevezésű új kiállításán.
A csütörtökön megnyílt ls október 22-ig látogatható tárlat kurátora Liptay Éva, a Szépművészeti Múzeum egyiptomi gyűjteményének vezetője, valamint Petrik Máté egyiptológus.
A kiállítás alapja az a interdiszciplináris kutatás, amely a Szépművészeti Múzeum négy múmiája múltját, életének és halálának körülményeit vizsgálta komputeres tomográfia (CT), szövettan, DNS-vizsgálatok és radiokarbonos kormeghatározás segítségével. A tárlathoz kapcsolódó háromdimenziós film átfogó képet ad arról, hogy hogyan vizsgálták a négy múmiát és milyen eredményeket értek el a kutatások során.
A projektben a Szépművészeti Múzeum munkatársai mellett részt vettek a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikájának szakemberei és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) antropológusai is.
Réthelyi Mikós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője kiemelte, hogy projekt keretében a modern technikai eszközöknek köszönhetően megismerhetővé vált a régi ember.
"Legyen bátorságunk és képzelőerőnk, hogy magunk elé idézzük, hogyan élt a régi ember" – fogalmazott Réthelyi Miklós, hangsúlyozva, hogy mennyire fontos volt a tájolás az ókori egyiptomiak számára. Mint mondta, "legyen számunkra is fontos a múlt betájolása, hiszen ezáltal ismerhetjük meg önmagunkat".
He Aly El-Hefny, Egyiptom budapesti nagykövete szerint az óegyiptomi kultúrának szentelt kiállítás a két nép közötti hagyományos barátságot tükrözi. Mint kiemelte, 1907-ben kezdődtek a magyar ásatások Egyiptomban, és magyarországi egyiptológusok hosszú sora segítette, segíti, hogy napvilágra kerüljenek a Nílus menti birodalom kincsei. A magyar ásatások 102 éves történetét mutatta be 2009-ben a kairói Egyiptomi Múzeumban rendezett tárlat.
"Méltó emléket szerettünk volna állítani a négy egykor volt embernek" – hangsúlyozta Liptay Éva. Ismertetése szerint a kiállítás központi része az egyiptomi múmiák kutatásának történetét mutatja be, arra is kitérve, hogy a középkorban, de még az újkorban is mi mindenre használták a múmiákat.
"Ezek meglehetősen bizarr történetek, több egybehangzó forrás szerint festékkészítésre használták a porrá őrölt múmiákat. Ez volt a múmiabarna, de nagyon népszerű gyógyszer is volt a múmiapor" – mondta.
A tárlat a négy múmiát az egyiptomi kultúra négy, hozzájuk köthető aspektusában mutatja be. A Rer néven ismert múmia a Kr.e. IV–III. században élt fiatal nő, aki 20-24 éves korában hunyt el. A CT-felvételek segítségével döbbenetes felfedezéseket tettek, ugyanis kiderült, hogy darabokra tört a gerincoszlopa és a koponyája hátsó fele. Hozzá kapcsolták a betegségek és a halál bemutatását az ókori Egyiptomban. A tárlat egyik kuriózuma a vízilóagyarból készült "varázsbot", amely a szülőanyát és a magzatát volt hivatott védelmezni.
Hortesznahthoz, a Kr.e. III. században Ahmim városban élt 18-24 éves templomi énekesnőhöz társították az "ideált és a portrét", a személyiség ábrázolását az óegyiptomi művészetben. Az arcrekonstrukciónak köszönhetően a látogatók azt is megismerhetik, hogyan nézhetett ki a több mint kétezer éve élt fiatal lány.
A "kicsomagolt múmiáról", amelyet 1930-ban kaptak a Nemzeti Múzeumtól, tudták a legkevesebbet. Kormeghatározását egy bécsi laboratóriumban végezték el, így immár ismert, hogy a 20-30 éves, 170 centiméter magas férfi a Kr.e. II–I. században élt. Vele kapcsolatban a tárlat a mumifikálás technikáját ismerteti.
A "szombathelyi múmia" a mostani kutatások szerint nem gróf Almásy László révén került Magyarországra, hanem azt Kunc Adolf prépost vásárolta 1896-ban Egyiptomban, és adományozta a szombathelyi premontrei gimnáziumnak. A 40 év körüli férfi a radiokarbonos vizsgálat tanúsága szerint Kr.e. 320 és 200 között élhetett, testét azzal a módszerrel mumifikálták, amelyet Ahmimban, a kora ptolemaioszi korban élt papi személyek földi maradványainak tartósítására alkalmaztak. A "szombathelyi múmia" köré csoportosított kiállításrész túlvilágra való felkészülést, és az egyiptomi múmiák külső díszeit mutatja be. (MTI)